Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-05-27 / 21. szám
6-ik oldal SZATMÁRI GAZDA május 27. ban és ha idejében nem teszünk elllene valamit, marad is, nem is a kikelőfélben levő tengeriszemekből és a vetés oly foltossá válhatik, hogy alig érdemes meghagyni. Az ürgéknek kiöntéssel való pusztítása mindenesetre a legegyszerűbb mód, de bizony aránylag sok költségbe kerül, különösen ahol messze van a viz, lassú és eléggé nehézkes. Sokkal gyorsabb és tökéletesebb, meg olcsóbb eljárás az, ha az ürgéket szénkéneg- gel irtjuk. Elvégre néhány kilogramm szénkéneget könnyen magával hordhat a munkás maga is, ehhez nem szükséges hordó vagy lajt és fogat, mint az ürgeöntéshez a legtöbb esetben. Egy kanna szénkéneggel és a fecskendővet fölszerelve egy vagy két munkás bejárja a tengerivetéseket és azoknak környékét és azokat az ürgelyukakat, amelyek lakottaknak látszanak, vagy amelyekbe szemünk láttára menekül az ürge, be- szénkénezzük. Ez a beszénkénegezés úgy történik, hogy előbb körülnézünk az ürgelyuk tájékán és az esetleges mellékkijárásokat amelyeken át az ürge elmenekülhetne, jól betömjük, azután a főbejáró mellé úgy szúrjuk le a szénkénegfecskendőt, hogy annak alsó vége körülbelül odaérjen, ahol az ürgelyuk vízszintes irányba kezd hajolni, Most azután a főbejáratnak nyílását is jól eltömjők és 20 gramm szénkéneget fecskendezünk be a lyukba. Tulajdonképen 10 gramm is elegendő szokott lenni, de a kettőzött adag biztosabb és igy inkább ajánlható. A lyukba fecskendezett szénkéneg gyorsan gázzá válik és súlyánál fogva a lyukban lefelé sülyed, az ürge először lefelé igyekszik menekülni, majd fölfelé tör és legtöbbször már öt-tiz perc múlva a lyuk szájánál találjuk elpusztulva. Nagyobb tengeritáblán is képesek, vagyunk igy az ürgéket egy délelőtt vagy egy nap alatt teljesen elpusztítani, vagy legalább is annyira meggyériteni, hogy számbavehető kárt a vetésben nem okozhatnak. Ennek az eljárásnak alkalmazása sehol sem ütközik nehézségbe, ahol a gazdák szőlőiket szén- kénegezéssel tartják fönn és ahol szénkénegraktár van közelben. Az ürgeirtásnak ez a legolcsóbb módja, mert mig a kiöntött ürgéért rendesen 8—10 fillért is szoktak fizetni, addig a szénkénegezés költségeiből egy-egy elpusztított ürgére legfölebb 2 fillér esik. Alapszabály megerősítés. A m. kir. földmive- lésügyi miniszter a nagykárolyi svábrészi gazdák szövetségének alapszabályait 54015—1911. szám alatt megerősítette. Hogyan lehet könnyen felismerni a valódi vajat a hamis, margarin miivajtól ? Miután napjainkban a tápszereket különféleképen hamisítják, jó tudni, hogy azokat miként lehet felismerni, vagyis miként lehet a valóditól megkülönböztetni. Így a tiszta, valódi vajat könnyen meg lehet különböztetni a mü- vajtól, melyet faggyúból kénsavval (vitriollal) készítenek. Nem kell egyebet tenni, mint kis pohárkába dió- nagyságu vajat meleg vízben felolvasztani. A poharat, amidőn a vaj elolvadt, a forró vízből kiemeljük, ha benne a vaj tiszta, átlátszó, olajszerü, akkor az valódi vaj, mig ellenben, ha az tejszerü, zavaros, át nem látszó, akkor az margarin. Községi állatbiztosító szövetkezet Apán. Öröm- | mel registráljuk, hogy vármegyénkben Apa községben megalakult az első községi állatbiztosító szövetkezet. - Az állatbiztosítás vármegyénkben még alig ismeretes, pedig az állattenyésztés fejlesztését nem is lehet elkép- j zelni e nélkül. Mennyi mindennek van kitéve az állat j s mily érzékenyen sújtja a gazdát annak elhullása, azt I csak az tudja, kit már ily szerencsétlenség ért. Pedig I ettől a csapástól és kártól csekély költséggel meg- j menthetjük magunkat, ha biztosíthatjuk állatainkat. Még ; a múlt évben ismertettük a községi állatbiztosító szö- 1 vetkezetek szervezetét, kimutattuk azoknak olcsóságát I s áldásos voltát, de hiába minden jó szándék, ha ; maradi gazdáink nem akarnak hallgatni arra a tanácsra, a mely érdektelen és önzetlen helyről jön, ha- j nem tovább siránkoznak állatjaik elhullása felett. Apa községben, hol fogyasztási hitelszövetkezet már régen ‘ működik és virágzik, hol a háziipar tanfolyamokat a legmelegebb pártfogásban részesítették, mert a nép I vezetői megértették a néppel annak fontosságát, hol népies gazdasági előadásaink iránt mindenkor szokatlan érdeklődés mutatkozik, mert a vezetők kiveszik a j munkából osztály részüket, az első község, ahol az I állatbiztosítás szövetkezeti alapon szerveztetek. A szö- | vetkezetnek van 97 tagja 126 jegyzett üzletrésszel, j a biztosított állatok száma 178. Igen sok községet ismerünk, hol hasonló szövetkezet létalapját és jogo- ■ sultságát megtalálhatjuk s hol annak szükségessége | nyilvánvaló, mégsem látjuk sehol, hogy ez irányban lépéseket tennének, pedig ismételten kijelentjük, hogy mi a szükséges tájékozást szívesen megadjuk, sőt az állatbiztosító szövetkezet megalakításánál is segédkezünk. Vagy talán nincsenek oly lelkes vezetők mint Apában, az meglehet, de hiszen minden községben van lelkész és tanító, akik kezükbe vehetnék az ügyet, úgy mint teszik azt Apában s akkor az a népjóléti akció melyet a kormány kifejt áldásdus, melynek hasznát közvetve maguk a vezetők is érezni fogják. Vármegyénk állategészsége : Lépfene: Csenged Vetés t., fehérgyarmati Kisar; Majtis; szatmárné- metii Sándorhomok,Szatmárzsndány; szinérváraljai Alsóhuta. Veszettség: avasi Lajosvölgy, Mózesfalu; csenged Szatmárököritó; fehérgyarmati Szatmárcseke ; nagykárolyi Reszege; nagysomkuti Jeder; szatmárnémetii Amac, Sándorhomok ; szinérváraljai Buság, Nagysikárló Szinérváralja; Nagykároly. Takonykor és börféreg: nagysomkuti Kővárremete. Ragadós száj és körömfájás: avasi Avaslekence
