Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)

1911-05-20 / 20. szám

6-ik oldal

SZATMÁRI GAZDA

május 20.

oszt. kereseti adóval meg nem rovható ; mégis történnek j igen gyakran esetek, melyeknél az adókivető bizottságok i a törvény eme rendelkezéseit nem veszik figyelembe.

Egy ilyen esetből kifolyólag közöljük a magyar | kir. közigazgatási bíróság Ítéletét, melylyel a fellebbező földbirtokost felmentette a sérelmesen kivetett adó megfizetése alól. Az ítélet a következő:

23185—1910. P. szám. Őfelsége a király nevében a magyar királyi közigazgatási bíróság P. Ármin dr. e.-i lakosnak 111. oszt. kereseti adóügyét, melyben az adókivető bizottság 1910. évi augusztus hó 31. napján j 119. szám alatt kelt határozatával saját termésű boroknak palackokban való eladása után az 1909. évre 24 K 44 fillér, az 1910. évre pedig 40 K III. oszt. kereseti adót állapított meg s ezt az adófelszólamlási bizottság az 1910. évi október hó 8. napján 62. szám alatt kelt határozatával fenntartotta, nevezett ügyfélnek beadott panasza folytán 1911. évi január hó 12. napján tartott nyilvános ülésben tárgyalás alá vevén, következőleg ítélt: A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyt ad s panaszost a panaszolt III. oszt. kereseti j adó megfizetésének kötelezettsége alól felmenti. Indokok :

A földbirtokos, ha földjének termését eladja, csak a i földadóval megadóztatott jövedelmét váltja pénzre és j nem vitás, hogy az ekképen pénzzé tett, már megadóztatott jövedelme után a kereseti adóra nézve most érvényben levő törvény, tudniillik az 1875 : XXIX. törvény- I cikk szerint külön kereseti adót fizetni nem tartozik, j Ennek az elvnek alkalmazásánál az a körülmény, hogy I a földbirtokos összes termését egyszerre (nagyban), avagy részletekben (kicsinyben) adja-e el, különbséget I nem tehet és nem tehet különbséget az eladásnak többé vagy kevésbbé nyereséges módja sem, mert az idézett törvénycikk nem nyújt alapot atta, hogy valamely föld- I birtokos csupán azért legyen kereseti adóval terhelhető, mivel termését nagyban vagy kicsinyben előnyösebben tudta eladni, mint ahogy a többi birtokos az ő földjének termékeit értékesíteni tudta. Erészben pedig a szőlő- birtokosok között és illetve más földbirtokosok között különbséget tenni nem lehet, mert az említett törvénycikk ily különbségnek a megtételére semmi alapot nem nyújt s ennélfogva kétségtelen, hogy a szőlőbirtokost sem lehet azon a címen kereseti adóval terhelni, hogy bortermését kis mértékben árusítja el. Ennek az elvnek alkalmazására semmi befolyással sem lehet azon körülmény, hogy az állami italmérési jövedékről szóló 1888. évi XXXV. és 1899. évi XXV. törvénycikkek abból a célból, hogy a jövedék bevételei az italmérési vagy engedélyi illeték és a boritaladó is az államkincstár részére biztosíttassanak, a saját termésű borokat kis mértékben elárusító szőlőgazdákat is elárusitási engedély szerzésére kötelezik, mert ezek a törvények és illetve azoknak ez intézkedései a kereseti adót semmiképpen sem érintik és nem szolgálhatnak alapul arra, hogy kereseti adó alá vonathassák az a jövedelem, amely a

kereseti adóról szóló törvény értelmében a fent kifejtettek szerint ennek az adónak nem tárgya. Az adófelszólamlási bizottság panaszolt határozatában a fennállott m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak egy határozatára történt hivatkozás a panaszolt határozatnak fenntartására kellő alapot szintén nem nyújthatott, mivel az ily határozatok a jogforrások közé nem tartoznak.

Irodalom.

A kisgazda mezőgazdasági gépei. II. füzet. Irta: ifj. Sporzon Pál. A „Köztelek Olcsó Könyvtárá“- nak kiadványában most megjelent füzet, mely kiegészíti az 1910. év nyarán megjelent első füzetet. Mig ugyanis az 1. füzetben a szerző a gépek vásárlási módjairól s a velük való bánásmódról oktatja ki a kisgazdaközönséget s ezenkívül a talajmivelő, vető,- kapáló- és kaszálógépek szerkezetét és legcélszerűbb használatát isméi teti, addig a második részben a kisgazda által is célszerűen használható gyűjtő-, arató-, cséplő- és gabonatisztitó-, takarmányelőkészitő-, szüretelő-, tejgazdasági és gyümölcsfeldolgozó gépek és a motorok szerkezetét irja le, ismertetvén a velük való bánásmódot, a működéshez szükséges emberi, állati és motor- vagy gőzgépmunkaeröt, azok munkaképességét és a velük végzendő helyes munka megítélésére vonatkozó tudnivalókat. Sporzon könyvének nagyon helyes metódusa, hogy elsősorban mindig egy gép munkájának célzatait és előnyeit ismerteti és csak azután a gép szerkezetét s a vele való bánásmódot. Mindezt könnyen megérthető, egyszerű és világos modorban és mind a mellett eléggé szabatosan és kimeritőleg, úgy hogy nemcsak a kisgazdák, hanem a kevésbbé képzett középbirtokosok s az uradalmi felügyelő-, munkavezető cselédek is sokat tanulhatnak belőle. .Földmivesiskolák részére is igen jó kézikönyv, sőt azon fiatal gazdáknak is melegen ajánható, akik mielőtt a gazdasági akadémiára mennének, előbb bizonyos ideig valamely nagyobb gazdaságban gyakornokoskodnak. E könyv segélyével ugyanis fölötte könnyen megérthetik a mező- gazdasági gépek szerkezetét és gyakorlati kezelésének fogásait és igy az akadémián sokkal könnyebben elsajátíthatják és érvényesthetik a magasabb technológiai ismereteket. Az igen csinosan kiállított, 33 tiszta rajzu ábrával illusztrált és 124 oldalra terjedő füzet ára 1 korona. Megrendelhető a „Pátria“ r.-t. szakkönyvkereskedésében, Budapest, IX., Üllői ut 25. sz.

Különfélék.

Jubiláns kiállításunkra vonatkozólag az ipari bejelentések határideje a szétküldött ha-