Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-05-20 / 20. szám
május 2). SZATMÁRI GAZDA 3-ík oldal állapítják a baj forrását s megvitatják a módozatokat, melyek utján azok orvosolhatók s ezután tekintélyük egész súlyával igyekeznek a betegség mielőbbi meggy ógyitására. Az igen érdekes s nagyfontosságu gazdaügyeket tárgyaló kongresszusról részletes jelentésünk a következő : A kongresszust pontban 9 órakor Károlyi Mihály gróf, az 0. M. G. E. elnöke nyitotta meg hosszabb beszéddel, a melyben rámutatott az ipari termelés fokozódásának a mezőgazdasági termelésre való hatására s ezzel kapcsolatban a mezőgazdasági termelés fejlesztésének szükségét hangoztatta. A mezőgazdaság érdekében sürgette a vámvédelem fentartását, mert a közös vámterületen az ipari védővám hasznát nem Magyar- ország, hanem Ausztria élvezi. A termelés fokozódása mellett gondoskodni kell az értékesítés megfelelő szervezéséről is. Nincs nagyobb nehézsége — úgymond — a modern gazdának annál, mint közvetlenül érintkezésbe lépni a fogyasztóval, vagyis megkerülésével annak a sok közvetitőnek, akik útját állják annak, hogy a termelő terményéért megkapja azon árt, mely mellett haszonnal dolgozhatik és ebben a termelő érdekei találkoznak a fogyasztóéval, aki ugyanazon oknál fogva kénytelen drágán vásárolni, mint a milyen oknál fogva a termelő kénytelen olcsóbban eladni. A közvetítők láncolata és a spekuláció játéka a legnagyobb ellenségei mind a termelőnek, mind a fogyasztónak. Ezek ellen az orvosszer a termelők és fogyasztók szervezkedése és a börzejáték megrendszabályozása, magtári szövetkezetek, husnagyvágók stb. A gabona- és husnemüeknek központosításával és különösen a husnemüek feldolgozásával nagy eredményeket lehet elérni ezen a téren, feltéve, hogy célszerűen be van hálózva az egész ország kisebb gyűjtő- | központok által. Ugyancsak a hitel és szövetkezeti j szervezéssel az állattenyésztés fokozását is meg lehet oldani, mely az intenzív gazdálkodásnak előfeltételét képezi, mely csakis a trágyaképesség fokozásával képzelhető el. Majd a kongresszus programmján levő fontosabb pontozatokkal foglalkozva, igy fejezte be beszédét: A kongresszus sikerét azonban egy más körül- i ményben is biztosítva látom s ez az, hogy éppen a I termelés fokozását tűzte ki főcéljául, azon termelés fo- I kozását, a melyet a jelenlegi földmivelésügyi miniszter ur is programmjául vallott. Ezért bizton remélhetjük, I hogy azon fokozott állami támogatást, mely nagy i program murik megvalósításához okvetlen szükséges, meg fogjuk kapni tőle, aki jogos érdekeinket mindig méltányolni tudja. De az állami támogatást azért is el- | várhatjuk, mert ezen kongresszus, midőn a mezőgazda- ; sági érdekek istápoiását célozza, ezt úgy teszi, hogy j azzal más érdekeket nem sért és a speciális érdek szem előtt tartása mellett meg nem feledkezik a közérdek követelményeiről. Károlyi Mihály gróf ezután Serényi Béla földmivelésügyi minisztert üdvözölte, mire Serényi gróf szólalt fel. Nem tudja elképzelni, hogy az országban lehet oly kormány és földmivelésügyi miniszter, mely a magyar földmivelésügy érdekeit szivén nem viseli. Azt hiszi, hogy mindenkinek, pártpolitikai különbség nélkül össze kell fognia és össze kell tartania abban, hogy a magyar gazdatársadalom vagyonát gyarapitsuk és jövedelmet fokozzuk. Ez közérdeket képvisel, mert a magános érdeke is a nagy mezőgazdaság termöbbé (étele. Reméli, hogy a magyar gazdatársadalom karöltve, különösen most, amidőn a termény árak emelkednek, földjét intenziven fogja művelni, hogy jövedelmét fokozza és ez által a közvagyonosodást is lényegesen előmozdítsa. Kívánja, hogy a kongresszus sikerre! működjön és hiszi, hogy programmja, melyet a parlamentben elmondott, minden tekintetben előmozdítja a magyar gazdatársadalom jogosult törekvéseit. Ezután Rubinek Gyula, a kongresszus főtitkára tett jelentést a taglétszámról és a képviseletekről, majd előterjesztette az ügyrendet. Ezután a szakosztályok kezdték meg működésűket : A I. szakosztály közigazgatási bizottságában Bu- day Barna előadó rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági igazgatás feladatait ma a közigazgatás végzi, ennek tisztviselői hajtják végre az öss£es mezőgazdasági törvényeket és hatósági rendeleteket, még pedig hiányosan, mert szükséges szakképzettségük és gazdasági érdekük Jiiányzik, elodázhatatlannak tartja, hogy a közigazgatásnál megfelelő számban szakképzett gazdák alkalmaztassanak, indítványára többek hozzászólása után kimondották: a kongresszus szükségesnek tartja, hogy a mezőgazdasági szakképzettség úgy a központi (miniszteri) közigazgatásban, mint a helyi közigazgatás szervezeteiben megfelelően érvényesüljön és ennek érdekében feliratban közli óhajait a minisztériumokkal. Szilassy Zoltán előadó a mezőgazdasági érdek- képviseletről tartott érdekes s mindvégig nagy figyelemmel kisért előadást, végül elfogadták a következő határozati javaslatot : A IX. országos gazdakongresszus elodázhatlanul sürgősnek tartja a mezőgazdasági érdek- képviselet rendezését és felkéri a kormányt, hogy a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének 1909. évi április hó 25-én megtartott nagygyűlésén hozott határozata értelmében a szervezést törvényhozás utján alkossa meg. (Ennél a kérdésnél sajnosán kell megjegyeznünk, hogy Serényi gróf miniszter az érdekképviselet megoldását nem tartja sürgős teendőnek.) A kongresszus a felsőfokú gazdasági szakoktatás és
