Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)

1911-05-06 / 18. szám

7-ik oldal SZATMÁRI GAZDA május 6. anyagi ereje szerint minden lehetőt meg is tett a be­tegség elleni védekezésre. Legutóbb felterjesztésben hívta fel az egyesület a föidmívelésügyí miniszter fi­gyelmét a betegség nagymérvű terjedésére és kártétele­ire s felkérte a minisztert arra, hogy adja meg az en- gedelmet a magyaróvári növényélet- és kórtani állo­másnak a betegségié vonatkozó kísérletek további és fokozott végzésére. Miután a betegség ellen csak egészséges vetőgu­mók használata utján lehet védekezni és miután a bur­gonya egészséges volta kétség kiviil csak a tenyészidő alatt állapítható meg s mivel a burgonyának tenyészidő alatti többszöri és szakszerű vizsgálata az egyes gaz­dák anyagi erejét és szaktudását felülhaladja, nagyon helyesen arra kérte az 0. M. G. E. a minisztert, hogy a vetógumót eladni szándékozó termelők burgonyatáb­láit a tenyészidő alatt megfelelő szakszerű vizsgálatnak vettesse alá. Az egészséges burgonya a vetőgumók tu­lajdonosainak és a vevőközönségnek nyilvántartására készséggel felajánlotta az egyesület hivatalos közlönyé­nek hasábjait. Hogy a burgonyalevélsodrosodás veszedelme el­kerülhető legyen, s hogy ezzel a burgonyának, ennek a fontos gazdasági cikknek termelését biztosítsuk, sürgős kötelessége a földmivelésügyi kormánynak, hogy az 0. M. G. E. életre való eszméit mielőbb magáévá tegye. Irodalom. A Fürdők Könyve. Hazai fürdőinket ismertető irodalmi termékekben mindezideig igen szegényesen voltunk ellátva. Ami van, az is selejtes régi csapáso­kon haladó átlag munka. Annyival szívesebben kell megemlékeznünk a Magyar Fürdőkalauz előttünk fekvő hatodik kiadásáról, amelynek gondos és lelkiismeretes munkával megszerkesztett belső tartalma a legszebb harmóniában egyesül a mű külső technikai kiállításá­val. Szerkesztője Erdős József, valóban dicséretes és ügyes munkát végzett, amidőn szakavatott tollal össze­állított a hazai fürdőhelyekről, nyaralótelepekről, sana- toriumokról, vizgyógyintézetekről és ásványvizekről min­den fontos és szükséges tudnivalót olyan modern és szabatos formában, aminőt csak ritkán van alkalmunk tapasztalni. Röviden szólva, a mű határozott nyeresége fürdőirodalmunknak, olyan amit nyugodt lelkiismerettel ajánlhatunk mindazon érdekelt körök figyelmébe, akik­nek hivatások pangó hazai fürdőügyünket előbbre se­gíteni s ezzel egy állandóan hangzotatott panaszt or­vosolni. A pompás és hézagpótló díszmunka stylsze- rüen be van kötve és Engländer és Társa tatai nyom­datulajdonosok sajtói alól került ki. A szokatlan díszes kiállítású vaskos kötet a vasúti és hajófülkékben, szál­lodákban, orvosoknál, fogorvosoknál, kávéházakban, egyesületekben és pensiokban lett elhelyezve, de külön is a nagyközönség rendelkezésére áll. A fürdőző közön­ség önmagának tesz hasznos szolgálatot ezen kitünően összeállított és mindent felölelő munka átolvasásával. Megrendelhető: a Magyar Fürdőkalauz kiadóhivatalában, Budapest, VI., Eötvös-utca 36. Különfélék. Országos állatvásárok vármegyénkben. Má­jus 8.-án Nagypaládon; 9.-én Szamoskrassón; 11.-én Jánkon; 12-én Magyarberkeszen: 15-én Sárközön; 19-én Csengeren; 23.-án Aranyosmegyesen; 25.-én Királydarócon; 29.-én Fehérgyarmaton és Nagyká­rolyban. A gazdák biztosító szövetkezetének tiz éves fejlődése. Még emlékünkben van, hogy a múlt év nyarán egyes lapok tendenciózusan terjesztettek rósz híreket a gazdák biztositó szövetkezetéről, vádolták, hogy a jég elleni biztosításoknak a nap-nap mellett előford ült jégkárok következtében, az intézet nem fog tudni eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. Mi már akkor, a midőn a támadó cikk legelőször látott napvilágot, kimutattuk, hogy a hir tendenciózus és rosszakaratú. Az események nekünk adtak igazat, mert az intézet a tömeges jégkár dacára, becsülettel megállotta helyét. Jól esik most kon­statálni, hogy az életképes biztositó intézet tüzosztálya minő rohamos fejlődést mutat 10 éves fennállása óta. Mig 1900—1. években a biztosított összeg 75,252.627 koronát tett ki, addig az elmúlt 1910. évben 757,985.407 koronát; díjbevétel volt az intézet alakulása évében—" 181,736 K, 1910. évben 3,063,849 K. Károkért kifizetett az első évben 22,981 koronát, mig 1910-ben 1,401.207 koronát. Ezen számok igazolják, hogy az intézet szolid alapokon áll, kezelése pedig mintaszerű. Szatmári vasút állomáson április hóban feladás alá került; 48 szarvasmarha külföldre; belföldre : 390 szarvasmarha, 266 juh, 842 sertés. Az Osztrák-Magyar Bank uj fiókjai. Ismeretes hogy a bankszabadalom megújításának tárgyalásai alkal­mával ki lett mondva, hogy Magyarország területén a jegybank köteles a hiteligények közvetlenebb kielégítése céljából tiz fiókot felállítani. Köztudomású, hogy a vá­rosok erősen versenyeztek, hogy bankfiókot kapjanak. Éles csatározások folytak, minden város felsorolta el és el nem fogadható indokait; sőt egyes városok, mint pl. Eger és Gyöngyös között egész kiélesedett a harc. Mint értesülünk, az 1911 — 12. években következő he­lyeken állítanak fel fiókokat: Gyöngyös, Békéscsaba, Zsolna, Munkács, Lugos és Versec. Minden bankfiók külön palotát kap. Több fiókot a fenti idő alatt nem állítanak fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom