Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-05-06 / 18. szám
május 6. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal rünkbe érkeztek ifj. Sporzon Pál, a magyaróvári m. kir. gazdasági akadémia műszaki tanszékének rendes tanára, a m. kir. mezőgazgasági gépkisérleti állomás vezetője és Rázsó Imre szintén a magyaróvári gazdasági akadémia rendes tanára, kik a bemutatás alatt a tekintélyes számban egybégyiilt gazdáknak a gépre vonatkozó szakmagyarázatokkal szolgáltak. Sporzon tanár ismertette a gép praktikus konstrukcióját, inig Rázsó tanár azokról a növénytermelési kísérletek eredményéről beszélt, melyeket, mint ellenőrző szakértő vezetett, az ország különböző részeiben a Kőszegi-féle géppel megművelt területeken. Úgy a gép bemutatása, mint az igen érdekes előadások iránt a megjelent gazdák mind végig feszült figyelemmel viseltettek, a mi különben igen is értheté, mert a Kőszegi-féle talajmivelőnek munkája iránt gazdáink között már ezelőtt 2 évvel is nagy volt az érdeklődés s most az átkonstruált magyar találmányu gépnek bemutatása hivatva volt gazda közönségünket meggyőzni arról, hogy a legújabb típusban a mi talaj- viszonyaink mellett is munkaképes s ideális munkája — a mi pedig födolog — gazdaságos. Sporzon tanár apróra ismertette a gépet, annak szerkezetét s kiterjeszkedett különösen arra, hogy a gépnek kezelése nem oly komplikált mint azt sokan hiszik, a melyet a gazdaságokban alkalmazott gépészek rövid idő alatt elsajátíthatnak. Benzin fogyasztás a tel- jesitménynyel egybevetve nem nagy, szükséges azonban, hogy jó minőségű benzint használjunk, mert csak igy várhatunk megfelelő eredményt, különösen óvakodjunk a rossz benzintől, mely minden benzin motoros gépet nemcsak megbénít munkájában, de időnap előtt tönkre tesz. A jó benzinnek 0'72 fajsúlyúnak kell lenni, melyről egy 10 koronás aerométerrel könnyen meggyőződhetünk s melynek beszerzése minden oly gazdát, ki benzinmotoros géppel dolgoztat, nemcsak teménytelen bosszúságtól, de tetemes anyagi kártól is megment. A jóminőségü benzinnel dolgozó gép 1 óra alatt 7 coll mélységre 1400 négyszögöl területet müvei meg ideálisan, ha 300 méteres hosszú fordulókat veszünk számításunk alapjául. A gép az ö sajátságos kapamüvével úgy dolgozza át a talajt, mint az ásó és kapa együttessn. Valósággal átturkálja a megdolgozott talajréteget és nem viszi le azt, ami fent volt, mint azt az eke teszi, hanem összekeveri, összemorzsolja az egész megművelt talajréteget úgy, mint azt csak a kertész tudja elkészíteni. Igen fontos, hogy a Kőszegi-féle talajmívelőgép az átturt földréteget teljes vastagságban egyformán miveli meg, de azért az nem egyforma tömöttségü. Légiéiül 10—15 milliméter vastagságban finom porréteg fekszik, ezalatt a réteg alapja felé mindinkább tömötíebb lesz, legalsó része pedig annyira össze van tapadva a meg nem müveit talajjal, hogy a két réteg közötti határ alig mutatható ki. Az egész barázdatalp egyenletesen össze van tapasztva a megművelt réteggel; I nincsenek üregek, mint az eke szántásnál, hanem mindenütt meg van a szoros érintkezés. A gép tehát ideálisan dolgozik s e mellett munkája olcsó, mert ha mindent felszámítunk: a gép vételárának évi annuitását, benzint, személyzetet stb.-t, akkor is egy katasztrális hold megmivelése 11 koronánál többe nem kerül, napi teljesítménye pedig átlag 10 | kát. hold. Sporzon tetszéssel fogadott előadása után Rázsó tanár vette át a szót, ki hazánkban több helyen éppen a Kőszegi-féle talajmivelővel megművelt területeken eszközölt növénytermelési kísérletekről számolt be. Az igen érdekes és tanulságos előadás teljes le- közléséhez sajnos, helyünk nincs, azonban közöljük a Rázsó tanár által éppen vármegyénkben, Érendréden a Szintay Kálmán birtokán — hol a Kőszegi-féle talaj- mivelő gép dolgozott — végzett kísérletek eredményét; azt hisszük, hogy a tudós tanár előadásának ez a része lesz gazdáinkra nézve legfontosabb, mert hiszen az ily dolgok akkor bírnak kétszeres fontossággal, ha azok közvetlen közelségből vétetnek. A kísérlet őszi búzával történt. A gazdaság széttagoltan fekszik a község szelíden hullámos határában. A talaj részben kötött, részben közéfkötött huniuszdus anyag. A birtokrészek kihasználtsága, munkálása és termőképességében nagy különbség van, mert egyik rész csak újabb szerzemény s évekig bérben lévén, nagyon ki lett zsarolva és nem elég jó munkálásban részesítve. Ezért az egyes birtokrészeken végzett megfigyeléseket külön-külön ismertetem. A Domahidy tagon, igen kiélt, éveken át rosszul munkált gyenge termőképességü kötött agyagtalajon zabosbükköny elővetemény után jó későn, október végén került a búza a földbe. A zabosbükköny lekerülte után a tarló fogatos erővel középmélyen volt alászántva, fogasolva és hengerezve s a fogatos erővel munkált részen még egy keverő szántás 6” mélyen és ezután nyomban fogasolás adatott; a vetőgép után újból fogas s ezt követőleg henger járt. A motorral munkált részen a megmunkálás 7” mélyen végeztetett, de sem ezután sem a vetőgép nyomában újbóli fogasolásra és henge- rezésre szükség nem volt. Minthogy a motor a legideálisabb kertszerü talajelőkészitést végezte, Szinthay 30 százalékkal kevesebb vetőmagot vetett utána, mint ; a fogatos erővel előkészített részen. Kát. holdanként tehát a motor után 90, a fogatos mivelés után 130 liter vetőmag számíttatott. A fogatos erővel munkált ré- I szén a búzasörök már jól látszottak, mikor a motor után vetettek (mivel a motor megkésve érkezett meg), úgy, hogy a vetésben mintegy 20 napi különbség volt.
