Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)

1911-04-22 / 16. szám

4-ik oldal SZATMÁRI GAZDA április 22. járó kan a nem arra való kocát is felbugja. Egy kis jóakarattal lehet azonban ezen segíteni és pedig vagy úgy, hogy a kan ne járjon a csürhére, de meg­bízható gazdánál vagy a község udvarán tartva, a rü- hető kocák oda vezettessenek, vagy úgy, hogy az eset­ben, ha a kan a csürhében jár, a rühető kocát, ha ez még nem arra való, ne eresszük a csürhébe addig, mig a kant kívánja. Tanyás tenyésztésnél nincs semmi aka­dálya, hogy a kocát éppen a kelló időben bugathassuk be. Itt akkor eresztjük a kanhoz a kocát, mikor leg­jobbnak találjuk. A malacok könnyebb felnevelése és jobb fejlődé­sére való tekintettel mindig jobb a kocát meghatározott időben fiadztatni. A mostani nagy sertésárak mellett mindenesetre kétszer fiadztasson a gazda s tudva azt, hogy a koca közel 4 hónapig hasas és 2—3 hetenként rühet, könnyen kiszámitható, hogy milyen időtájban bugassuk fel a kocát, úgy, hogy kétszeri fiadzás esetén az egyik fiadztatás február vagy március hóra, a má­sik augusztusra, szeptemberre essék. Az ilyen időszak­ban fiadzott malacok nem szenvednek a hidegtől, legjobbkor kerülnek a szabadba, ahol kereshetnek s egészségesen fejlődhetnek. Az angusztusi, legkésőbb szeptember elejei malacnak pedig van ideje annyira kifejlődni, hogy a telet jól kibírja. Magnak jobb a tavaszi malacokból választani s olyan koca alól, amelyik már többször fiadzott. A hasas kocát óvjuk minden olyantól, ami annak elvetélését okozhatná. Tartsuk romlatlan eleséggel, adjunk neki eleget, hogy jóllakjon s olyat, amelytől jó húsban marad. Legjohb a rozs vagy rozs-ocsu etetést a hasas kocáknál kerülni, mivel, ha aranyrozs van közte, ettől könnyen elvetél. Éppen igy vetélhet a rozs­tarló legeltetésnél is, ha a tarlón anyarozs szóródott el aratáskor. Nem jó a kocát késő vénségéig tenyésztésre hasz­nálni, mert elvégre úgy is hízóba kerül, a vén koca pedig rosszul hízik s húsa is durva. Különös jó tulaj­donságú kocával megtehetjük azt, hogy addig fiadztat- juk, amig elég szaporaságot mutat s fel bírja nevelni malacait, de az ilyenektől eltekintve, jobb, ha a kocát 4 legfeljebb 5 éves korában a tenyészésből kiselejtezve, kimiskároljuk és hízóba vesszük. Ez Idő szerint olyan kevés a sertés és annyira drága, hogy aki csak bírja eleséggel tartani a kocát, akár zsir-, akár hússertés az, évenként kétszer fiadz- tassa. Szabó István. Különfélék. Kőszegi-féle talajmivelő bemutatása: Batizon Kovásznay Zsigmond birtokán április 24, 25, 26, 27-én; Streicher Andor birtokán szintén Batizon: május hó 1, 2, 3 és 4.-én. A gép és munka csoportos megtekintése folyó hó 25.-én és május hó 2.-án. Országos állaívásárok vármegyénkben. Áp­rilis 24.-én Mátészalkán; Május 1-én MisztótfaInban, 2-án Avasujvároson, Szatmár-Németiben és Felsőbányán, 8.-án Nagypaládon; 9.-én Szamoskrassón; 11 .-én Jankón; 12-én Magyarberkeszen: 15-én Sárközön; 19-én Csengeren. Bonyhádi tájfajta tehenek vásárlása. Mint értesülünk a Szatinár kültelki gazdakör a földmivelésügyi minisztériumhoz fordult, hogy kisgazda tagjai között le­endő 40 darab bonyhád vidéki tájfajta tehén kiosztását anyagilag támogassa. A minisztériumnak a nagykárolyi gazdasági felügyelőséghez intézett átirata értelmében, a gazdakör tagjainak a bevásárlásnál, az arra fordított és évenként egyötöd részszel csökkenő tőke kamatjának három százalékát öt éven át, továbbá a bevásárlási és szállítási költségeket, végül az elhullás és kényszervágás esetére való első évi biztosítási dijat államsegélyként engedélyezte. Mint a gazdakör vezetőségétől értesülünk a vásárlás május első napjaiban meg fog történni, any- nyiva! is inkább, mivel május 1-én Bonyhádon országos vásár lesz. , , Szatmári állatvásár folyó hó 19-i Szatmári ál­latvásár a zsidó ünnepek miatt közepes forgalommal lett lebonyolítva. Felhajtatott: 250 drb. ló, 500 darab szarvasmarha. 400 drb sertés, 100 drb bárány. Vasúton elszállittatott: 130 sertés, 83 szarvas- marha, 18 szopósborju, a bika vásárról 23 tenyészbika, Árak szarvasmarhában és sertésben tulmagasak. Ebzárlat Szatmár-Németiben. Szatmárnémeti város területén felmerült ebveszettség folytán az ebek­re úgy a bel- mint a külterületeken valamint a Szat- márhegyen április hó 1-től május 10-ig íerjedőleg 40 napi ebzárlat rendeltetett el. Az ebek ezen idő tartama alatt éjjel-nappal az udvarokban is az 1888 évi VII. t. c. 68 §-a értelmében megkötve tartandók vagy biz­tosan záró szájkosárral ellátva pórázon vezetendők. Az utcán szabadon és szájkosár nélkül talált ebek befo­gatnak és — azonnal kiirtatnak. Befogott kutyák ki nem adatnak. Az ebzárlatot megszegő ebtulajdonosok az 1888. évi VII. t. c. 154 §. alapján megbüntettetnek. Cserebaromfikiosztás. Gróf Serényi Béla föld- mivelésügyi miniszter körlevelet Intézett íaz összes gazda­sági felügyelőségekhez, hogy a cserebaromfi kiosztásra vonatkozó kérvényeiket és javaslataikat f. évi május hó 15 és junius hó 1 közt terjesszék fel a minisztériumhoz. A cserekiosztás mérvét és terjedelmét előre tudni nem lehet, mivel a döntés az összes kérelmek beérkezte után fog megtörténni. Az általános elvi határozat, amely sze­rint egyesek kérelmei figyelembe nem vehetők, valamint hogy járásonként lehetőleg évente csak egy község gaz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom