Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-03-25 / 12. szám
10-ik oldal SZATMÁRI GAZDA mácrius 25. A gazdák figyelmébe. Az állategészségügyi kimutatás adatai szerint a ragadós száj- és körömfájással fertőzött községek száma az ország területén január elején volt a legmagassabb. Azóta a baj állandóan apad és március 5-én már csak 4010 község volt fertőzve. Tehát az elrendelt zárlatok feloldása megkezdődött. A földmívelésügyi miniszterhez beérkezett jelentések szerint jóllehet az ország számos községben a ragadós száj- és körömfájás már régen lefolyt, a zár feloldását megelőző munkálatokat, úgymint a trágyakihoroást, a tisztogatást és a fertőtlenítést az állattartó község és a községi elöljáróság hanyagsága folytán nem hajtják végre, minek következtében sok község már hosszabb idő óta van zár alatt. Az említett mulasztások miatt szükségből fenntartott zárlatok igen megbénítjuk az állatforgalmat s ennek folytán úgy az állatok értékesítése mint a vágó- és igásállatok beszerzése nagy nehézségekbe ütközik. Tekintettel e káros következményekre és arra, hogy a zárfeloldást megelőző munkálatok végrehajtásához a mostani idő a legalkalmasabb, viszont ezen teendőket a tavaszi gazdasági munkák megkezdése után már sokkal nehezebb és nagyobb áldozatok árán lehet végrehajtani, a földmívelésügyi miniszter ur fölhívta a törvényhatóságokat, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel hassanak oda, hogy azokon a helyeken, ahol ragadós száj- és körömfájás már lefolyt, a trágya kihordása, tisztogatása és fertőtlenítés a községi elöljáróságok ellenőrzése mellett késedelem nélkül végrehajtassák és amint a zár feloldás előfeltételei bekövetkeztek a községek a zár alól haladéktalanul feloldassanak, hogy a tavaszi munkaidő beálltáig, mindazok a községek, amelyekben a betegség tényleg megszűnt, feloldásra kerüljenek. Elrendelte a miniszter, hogy azokban a községekben, amelyekben a lakosság ismételt meghagyásra sem igyekszik a zár feloldását megelőző munkálatokat elvégezni, intézkedjék a hatóság, hogy ez az illető költségére idejében megfelelően végrehajtassák és egyúttal a mulasztó áliatbirtokosok ellen a kihágási eljárást késedelem nélkül megindittassék. A baromfitenyésztők Országos Egyesületének f. hó 12-én délelőtt tartott évi rendes közgyűlését gróf Teleki Józsefné elnök nyitotta meg szép beszéddel. A napirend során terjesztette elő Winkler János titkár az 1910. évi működésről szóló jelentést. Kiemeli jelentésében a jól sikerült keltetögép-akciót, szól a kiviteli bizottság munkásságáról és örömmel említi meg a baromfikereskedelem szervezése körül elért szép eredményeket. Az 1911. évi működési tervezetet Jandaurek Vince ügyvezető alelnök-igazgató dolgozta ki és ajánlotta elfogadásra. Ennek alapján elhatározta a közgyűlés, hogy jövőre főleg a tömegtermelés fokozására fognak törekedni. A pályakérdés és a középosztály. Ezen a címen igen érdekes előadást tartott Szilárd Ferenc dr. e hó 16-án az OMGE szociális bizottsága előtt, kifejtette azt a ferde társadalmi törekvést, hogy mindenki a hivatalnoki pályára igyekszik és mig a munkáskéz lassan fogy, addig a diplomás proletárok egymás szájából kapkodják ki a kenyeret. Határozati javaslatot nem terjesztett elő, mert erre a kérdés nem alkalmas, hanem kérte, hogy a bizottság hívja fel tagjait olyan mozgalom támogatására, amely a gyakorlati életpályák meg- kedveltetését előmozdítja. A bizottság olyan értelemben határozott és elhatározta azt is, hogy hasonló külföldi mozgalmak adatainak bezerzése után ezzel a tárggyal az ősz folyamán újból foglalkozni kíván. Örömmel vesszük tudomásul a bizottság ezen állásfoglalását és reméljük, hogy ennek az igen fontos kérdésnek megoldásához mi is hozzá fogunk járulni. A burgonya betegségei. Az utóbbi években mindig több és több olyan betegsége lépett fel a burgonyának, amely az egész termést tönkre tette, vagy legalább is azt végveszedelemmel fenyegette. Régebben csak a burgonya rothadás volt ilyen ismeretes, újabban azonban az u. n. gyűrűs betegség és fodros betegség is elharapódzott, a melyek ellen rendkívül nehéz, sőt jóformán lehetetlen védekezni. A védekezés tanálmányozása céljából újabb időbeu a földmívelésügyi kormány különböző burgonya fajták termelésével kísérletezett és ezek közül mutatkozik is egy nehány a mely ellenállóbb e bajokkal szemben, a minők a jubel, kupferhaut, rezident, a magyar kincs, s a sárga tullint; előbbiek mint szeszgyári, utóbbiak mint asztali burgonya. Amennyiben lehetséges tehát ezeknek termelésére kell áttérni, de mindenesetre kerülni kell az j olyan burgonyát vetőmagul használni, a mely az előző évben a betegség egyik vagy másikában szenvedett. Második erélyes védekezési mód a permetezés. Nem szabad sajnálni a fáradságot és költséget, s levél kihajtás után azonnal, néhány héttel későbben még egy-kétszer kell permetezni a burgonya leveleit 2 százalékos kékgálic oldattal, mert az erre fordított költségek busásan megtérülnek, a burgonya egészségesebb fejlődésében és nagyobb termés hozásában. A harmadik védekezési módot az Amerikaiak találták fel, mely kezd hazánkba is átplántálódni, s a- mely abban áll, hogy kiültetett gumókra közvetlenül egy maréknyi szuperfoszfátot szórunk, amely a betegség terjesztő bacillusokat elöli, azok szaporodást meggátolja és amúgy is termésfokozó hatásánál fogva nagyobb terméseket eredményez. Ez a három védekezési mód áll ma rendelkezésünkre és bizonyos, hogy a ki ezekett végrehajtja, egészséges és nagytömegű burgonyát fog termeszteni.
