Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-03-25 / 12. szám
március 25. SZATMÁRI GAZDA 7-ik oldal százados jubiláns közgyűlésén elmondott beszédéből már kicsillogott, hogy a város valamely meglepetésben óhajtja részesíteni az ünneplő egyesületet. Most azután nyilvánossá lett, hogy Pozsony szab. kir. város törvény- hatósági bizottsági közgyűlése a városi tanács előterjesztésére elhatározta, hogy tekintette! a Pozsonyvár- megyei Gazdasági Egyesület ötven éves áldásos tevékenységére, amellyel a legnagyobb önzetlenséggel Pozsony város érdekeit -is szolgálni kívánta mindenkor, lO’OOO korona alapítványi összeggel a Pozonyvármegyei Gazdasági Egyesület alapítóinak sorába lépett. Az ős koronázó város ezzel a tettével olyan tündöklő példáját adta a gazdatársadalmi törekvések szeretetteljes átérté- sének és méltánylásának, mely a magyar városok történetében csaknem egyedülálló. A példa — úgy hisszük — követőkre fog találni más városoknál is és mi ebben látnok Pozsony tiszteletreméltó kezdeményezésének igazi értékét és becsét. Egyesületünk heremagtisztitó raktára (Szat- már, Árpád-utca 21. szám.) nyitva d. e. 8—12, délután 2—6 óráig. Bejelentések a raktárhoz, vagy az egyesület titkári hivatalához (Deák-tér 2. sz.) intézendők. A száj és körömfájás jelenlegi elterjedtsége Szatmár város környékén. A ragadós száj- és körömfájás jelenleg Szatmárnémeti város környékén örvendetesen csökken. Jelenleg a Szatmárnémetivel közvetlen határos községek közül már csupán Batizban, Batizvas- váriban, Pusztadarócon van ragadós száj- és körömfájás és igy kilátás van reá, hogy ezen községekben uralkodó száj- és körömfájás megszűntével Szatmárnémeti város területén a hasított körinü állatok vásárjai is rövid időn belül megtarthatók lesznek. Telepítsünk madarakat az apácalepke ellen. Az Erdészeti Lapok legutóbbi számában Matusovits Péter kir. alerdöfelügyelő beszámol az apácalepke ellen alkalmazott irtási módokról s a leghatározottabban fölhívja az erdőbirtokosokat arra, hogy telepítsenek éneklőmadarakat, az erdőben olyan rengeteg károkat okozó apácalepke ellen. Ugyanis a nyitravármegyei sasvári és holicsi uradalomban 1906-ban föllépett apácalepke 1908- ban és 1909-ben teljesen kipusztult. Az apácalepke pusztulását a következő okok idézték elő: 1. A mostoha időjárás; 2. A tachinák és ichneumonok és egyébb hasznos rovarok elszaporodása; 3. az éneklőmadarak elszaporodása és végül 4. betegségek föllépése. A több mint 1000 fészekodu elhelyezése az erdőben fölöttébb hasznosnak bizonyult, mert az eddig éneklőmadarak hiányában szenvedett erdők tele lettek cinkékkel és más hasznos éneklömadarakkal, a melyek úgy a petéket, mint a lepkéket pusztítják. Az éneklőmadarak, különösen a cinkék, egész télen át az apácalepke petéin lak- I mároztak. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság e hó 19.-én tartotta évi rendes közgyűlését Cse- ! konics Endre gróf valóságos titkos tanácsos elnöklete alatt. Az 1910. évi üzletet lezáró számadásokat és mérleget az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentései kapcsán Ormody Vilmos főrendiházi tag, vezérigazgató terjesztette a részvényesek elé. Az igazgatóság jelentése, előrebocsátván, hogy az alaptőkefelemelési művelet, melyet a folyó évi január 10-iki rendkívüli közgyűlés határozott el, teljes sikerrel már Is befejeztetett, megállapítja, hogy az 1910. évi üzlet egészében hasonló igen kedvező végeredményt mutat, mint az előző évi s ezért az évi nyereségből, mely összesen 5,052.904 korona 21 fillér volt, az alapsza- bályszerü levonások után minden egész részvényre 700 korona osztalékot hoz javaslatba. A társaság üzletének nagyszabású növekedése az egész vonalon a múlt évben is fokozódó irányzattal folytatódott. Az impozáns tartalékok közül ezúttal az üzletév nyereségéből a külön tartalék nyert rendkívüli emelkedést, úgy, hogy az előző évi 5,460.085 korona 05 fillér összegével szemben 7.314.554 korona 83 fillér összegre növekedett, a többi tartalékoknak az alapszabályszerü részeltetésén felüli rendkívüli növelése most már az alaptőkefeleme- | lésen nyert összegből történik. Az alaptőkefelemelési i művelet a folyó évre esvén, az erre vonatkozó elszá- j molás már az 1911, üzletév mérlegébe tartozik. A közgyűlés az előterjesztett számadásokat és mérleget általános nagy megelégedéssel egyhangúlag elfogadta. A fölmentvényt minden irányban megadta s az összes javaslatokat határozattá emelte. A társaság félszázados évfordulója emlékére alkotott 500.000 korona tőkeösszegü hazafias köz- és jótékonycélu alapból a krassószörénymegyei árvízkárosultak még a múlt év folyamán 10.000 korona összegű segélyben részesültek, az alapnak folyó évben kiosztandó 20.000 K. kamathozamát pedig felerészben az Országos Gyermekszanató- j rium s felerészben a Szeretet Gyöngeelméjüket és Siketnémákat Gyámolitó Egyesület nyerte el. Ezenkívül a közgyűlés, mint évenként rendesen, számos érdemes köz- és jótékonycélra is 25.000 korona adományösszeget szavazott meg a társaság évi nyereségéből. Végül a részvényesek nevében Imrédy Kálmán udvari tanácsos meleg köszönetét mondott az egész kormányzó- testületnek az elért kitűnő eredményért, külön is méltatva az üzlet irányításában nagy koncepciójú, intézésében pedig fáradhatatlanul gondos vezérigazgatónak, Ormody Vilmos főrendiházi tagnak kiváló érdemeit. Ezután a választmányba Károlyi Gyula grófot választották meg közfelkiáltással. A társaság a biztosítás ösz- szes ágazataival foglalkozik s evégből szatmári főügynöksége a t. közönségnek bármikor rendelkezésére áll.
