Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-03-25 / 12. szám
u március 25. SZATMÁRI galmas munkás, mint kisbériő önálló vállalkozóvá válhassék. Gyakorlati példák bizonyítják, hogy a kis parasztbérietek rendszere életképes. Vallás és közalapítványi, továbbá papi birtokok nagybérlői, a birtok egészét, vagy részét albérletbe adás utján értékesítik, még pedig igen jöve- delmezoleg s az albérlők rendszerint kisgazdák és munkások, akik a fő vállalkozónak rendszerint jelentékeny nyereséget biztosítanak s emellett maguk is megélnek. Az albérletnek ez a rendszere csak arra jó, hogy az árendások a földmivelő népet lehetőleg kizsákmányolják. Mennyivel kedvezőbb megoldás volna a földbirtokosra nézve is, a bérletek után vágyódó kisemberekre nézve is, ha a birtokos közvetlen velük állana szóba és közvetlenül nekik juttatná a bérföldeket egy harmadik tényező közbejötté nélkül, aki csak vállalkozói nyereségre utazik. Úgy kincstárnak, mint a papságnak érdeke és kötelessége volna, hogy közvetlenül alakítsák meg a kisbérieteket. Már ezzel is százezernyi munkást köthetnének a magyar földhöz. Olyan latifundiumok, melyek az állandó munkáshiányt gyökeresen akarják orvosolni, egyes gazdaságaikban a mezőgazdasági munkásokat közös gazdálkodásban és tisztán munkabérkeresetükre utalva szerezhetik meg. Legtöbb esetben a kisgazdák és a munkások széttagolt egyéni ereje nem elég ahoz, hogy a bérbeadandó földeket megszerezzék. Ilyenkor a bérletre pályázók társulhatnak a közös cél elérésére és létrejönnek a földbérlő társulatok vagy földbérlőszövetkezetek, melyeknek a szervezkedés minden irányban kipróbált haszna nagy jelentőséget biztosit. A szorosan vett Magyarországon négy évvel ezelőtt jött létre a legelső földbérlő szövetGAZDA 3-ik oldal | kezet, ma már vagy húsz működik és valamennyi eredményes tevékenységet fejt ki, de egy kivételével mind az egyéni gazdálkodás rendszerén alapul, noha a közös gazdálkodás i rendszere célszerűbb alapnak kínálkozik. Most még azonban nem fejeződött be a tipus kialakulásának folyamata sem. Pedig a földbérlő szövetkezeteknek óriási jelentőséget tulajdonitok. Magyarországon bérietek céljaira igen nagy területeket lehetne felhasználni. Csak a községek és városok földbirtoka közel 6 millió holdat tesz ki; ennek több mint fele mezőgazdaságilag hasznosítható terület, melynek nagy hányada tökéletlen és ennélfogva rosszul jövedelmező házi kezelés alatt áll. Nézetem szerint tehát legtöbbet tehetünk a munkásért, ha a kisbérietek rendszerét igyeke- j zünk meghonosítani minden célravezető mó- j dón. Erre a célra van elegendő föld és van elég emberanyag, mely örömmel munkába áll. Ezen az utón a nagy uradalmak biztosíthatják a szükséges munkaerőt, s a jogi személyek birtokainak jövedelmezősége rendkívül emelked- hetik. A földmivelő nép pedig hozzájut az önálló mezei gazdálkodás óhajtott foglalkozásához és nem a bankok osztalékát növeli munkájának gyümölcsével, hanem a saját jólétét és haladását. Egyesületünk életéből. A jubiláns kiállítás munkálatai erősen folynak, nap-nap mellett értekezletek, tanácskozások, gyűlések melyek hivatva vannak a nagy munkának szilárd alapjait lerakni, most már az előkészületi mánkálatok any- nyira előrehaladtak, hogy a kiállítás méretei kezdenek kidomborodni. in e mezőgazdasági gépgyár Részvény-Társ. Hazánk legrégibb gazdasági gépgyára MOSONBAN. Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerü acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSONI DRILL SORVETŐGÉPEK. Osborne amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabona- tisztitó- és szelelő-rosták, konkolyválasztók, szecskavágók, répavágó és darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagyságban. Morzsolok, kézi és eröhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlőműveléshez. Szőlőzuzók, prések’és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár: BÍRÓ LAJOS urnái Szatmár, Piac-tér, báró Vécsey-ház. T
