Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-03-18 / 11. szám
SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal március 18. nemsokára több helyről kaptam értesítést, hogy eljárá som felette biztos hatású. Kipróbálták: Mészáros Lajos kasznár, Miazofszki Ákos és Payer János káptalani intézők és Felső-Segesd község, hol széliében mindenütt érdeklődtek módszerem iránt és mindenünnen egyhangú választ kapván, kötelességemnek tartom, hogy eredményemet gazdatársaimmal közöljem. Ha egy faluban egy darab jószág megbetegszik, azonnal beojtandó, mert a beojtott marha sokkal köny- nyebben esik át a betegségen, mint amely természetes utón kapta meg a betegséget. Ha a beojtás megtörtént, éber figyelemmel legyünk a hólyagok megjelenésére és azonnal kezdjük az orvoslást formalinnal (40 százalékos formaldehyd), mely a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél“ 50 kilogrammos üvegekben kapható. Ebből a formaiinból készítünk 2 százalékos vizet, ezzel a betegek száját naponta kétszer, lábaikat pedig egyszer alaposan megmossuk. Az eljárás nagyon egyszerű. Nagyobb marhaállománynál két ember a jószágot szarván tartja és a harmadik a formalinos vizbe mártott (de nem kicsavart) fehér ronggyal a sebes foginakat 10—15 percig jól megmossa s igy haladnak tovább az egész állományon. A láb, illetve köröm kezelése fürösztés alakjában történik. E célra az istállóban alkalmas helyen 3 m. hosszú, 1 m. széles és 30 cm. mély cementgödröt készítünk, amelybe a formalinos vizet öntjük. Ebbe állítjuk a beteg jószágot öt percig, hol körmeit kóccal alapasan kimossuk. A leirt módon kezelve a beteg jászágot, azt látjuk, hogy három nap múlva teljes étvággyal eszik. Lábuk száradni kezd, majd a körömközötti sebeket kékkővel bedörzsöljük és hogy nagyon száraz ne legyen a köröm, olajjal bekenjük. Három nap elteltével a szájat naponta egyszer, a lábat pedig minden másodnap mossuk, mely művelet szintén csak három napig tart. Megjegyzendő, hogy a tehenészetben a borjuk azonnal elválasztandók és 80° Celziusra a tejet felforralva és tőgymelegre lehűtve itatjuk a borjukkal. Ha a betegséget megkapták, éppen úgy kezelendők, mint a többi jószág. Ily kezelés mellett vált lehetségessé, hogy 24 drb. borjúból csak egy darab pusztult el, holott a szomszédos birtokosoknál, kik kreolinnal kezelték a jószágot, 21 drb. borjúból csak egy maradt életben. Tekintetbe véve még azt, hogy a betegségen nálam mintegy 1400 darab jószág ment keresztül minden elhullás nélkül, feltétlen előnyt nyújtok a formaiinnak minden más gyógyszerrel szemben. Schlagetier Mátyás. Gazda-ifjak körünkben. Néhány nappal ezelőtt azzal a kérelemmel fordult egyesületünk vezetőségéhez Széli László dr., a debreceni m. kir. gazdasági akadémia kiváló tanára, hogy harmadéves növendékeivel megakarja tekinteni a Mar- kovits Elek fiai cég szatmári szeszgyárát s esetleg, ha a rövidre szabott idő megengedi, más üzemben levő mezőgazdasági, avagy ezzel rokon gyárat. Egyesületünk vezetősége örömmel ragadta meg az alkalmat, hogy a tanulmányúton levő akadémiai hallgatók ismereteinek fejlesztésére segédkezet nyújthat s együttesen megállapodott a f. hó 16-i terminusba, tervbe véve, hogy a szeszgyár mellett bemutatja a szatmári csont és szaru gyárat, a Kinczler-féle fekáltrágya gyárat, az egyesületi heremagtisztitó raktárt, valamint a helyheli dohánybeváltó hivatalt. Az ifjak név szerint: Bunyitay Vince, Burián Ottó, Fichtner Károly, Gallasy Lajos, Ghyczy Endre, Kereszt- falvy István, Kiss Endre Dezső, Nagy Elek, Piovarcsy Ottó, Purpriger Dezső, Rácz László, Rebmann Antal, Rendek Géza, Ritter Jenő, Szabó Rudolf, Szabó Gyula, dr. Szalay József, Südy Lajos, Tessenyi Gyula, Vasáry József, dr. Széli László és dr. Rotschnek Jenő tanáraik vezetése alatt folyó hó 16-án délelőtt 8 és fél órakor megérkeztek; a vasúti állomáson egyesületünk titkára és lapunk segédszerkesztője fogadta a kedves vendégeket. A kiránduló ifjúság hosszú kocsi sorban vonult a Markovits Elek fiai cég szeszgyárához, hol a tulajdonosok lekötelező szívességgel fogadták őket. Széli László dr. tanár azonnal megkezdte nagy értékű magyarázatát, gyakorlatilag bemutatva a komoly érdeklődést tanúsító ifjúságnak a teljes üzemben levő s finomítóval felszerelt gyárat, nem győzvén dicsérni a jelen volt tulajdonosokat a modern gépekkel felszerelt gyárnak szakszerű vezetéséért. Különösen ki kell emelnünk a helyesen vezetett szeszgyár leglényegesebb ismérvét: a maláta szérűt, melynek célszerű s a követelményeknek minden tekintetben megfelelő berendezéséért Széli dr. több Ízben külön is megdicsérte Markovics Mayer és Markovics Ignác tulajdonosokat. A csaknem két órai tanulmányozás után a vendégeket a gyár irodájában fényesen terített asztal várta, hol az ifjak s tanáraik derült kedélyben töltöttek el egy félórát; villás reggeli közben Széli dr., valamint az ifjúság nevében egyik hallgató megköszönte a Markovics cég igazi magyar vendégszeretetét, előbbi különösen kiemelve a gyárak helyes vezetését és modern berendezését, rámutatott arra a nagy közvetlen hatásra, melyet egy szeszgyár nem egyoldalú kezelés mellett a mező- gazdaság fejlődéssre gyakorolni képes. Markovics Ignác pedig köszönetét fejezte ki azért, hogy az akadémia éppen az ő gyárát választotta ki tanulmányozás végett. Ezután az erősen zuhogó esőben a szeszgyárral kapcsolatos hizlaldát tekintettük meg, hol jelenleg 120 marva van hizlalás alatt. Innen a csont- és szarugyárba mentünk, hol Bik-
