Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-03-11 / 10. szám
4-ik oldal SZATMÁRI betakarjuk s ha a talaj laza, kissé lenyomkodjuk vagy | Iehéngerezzük. Fészekbe oly zöldségfélék magvait vetjük, melyek nagyobb tő- és sortávolságra vettetnek. Ilyen pl. a tök, dinnye, tengeri, bab stb. Ezen magvakat részint ujjal dugdossuk az előre elkészített és jól megmunkált fészkekbe, (mint pl. a tököt, dinnyét), részint a kapával készített mélyedésbe 3—6 szem magot dobunk, (mint pl. a bab és tengerinél). A burgonyát is hasonlóképpen vetjük, illetve ültetjük, csakhogy ezt nem magról, hanem gumóiról szaporítjuk. Legkorábban azon magvakat vetjük, melyek csírázásához hosszabb idő szükséges és amelyek a hideg iránt nem érzékenyek. Ilyen: a mák, sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, sóska, spenót, vörös- és párhagyma, hónapos retek, borsó, kapor, spárga. E zöldségféléket március első felében vagy közepe táján vetjük, aszerint, amint az időjárás engedi. A mákot legcélszerűbb február végén, március elején vetni, mert igy nem férge- sedik meg. Ezen vetéssel egyidejűleg ültetjük ki a metélő-, mogyoró-, vörös- és fokhagymát. Április elején vetjük a korai krumplit. E hónap közepén, ha a talaj és levegő elég meleg, vetjük a csemege kukoricát, babot, nyári retket, ugorkát, tököt, dinnyét. Ha azonban az időjárás nem elég meleg, úgy ez utóbbiak vetését inkább április vége felé végezzük, mert kedvezőtlen, hűvös időjárás mellett nem kelnek ki. Ezen magvakból — föltéve, hogy elég korán (április 10—15-én) vettettek el — még jó időjárás esetén is tanácsos e hó vége felé ugyanazon helyre újból vetni, mert nem lehetünk bizonyosak, hogy első vetéseink megmaradnak-e. Április második felében újból vetünk kukoricát, babot, ekkor vetjük a pozdort és a céklát is. Május, junius és julius hónapokban ismételten vethetünk: ugorkát, tököt, babot, kukoricát stb. Julius elején vetjük a téli retket. Augusztus közepén vetendő nyári és téli fejes saláta, korai kalarábé (őszi használatra), bab, borsó és az endivia saláta. Szeptemher elején vetünk spenótot, fejes- és ga- lambegysalátát. Október elején még vethetünk spenótot, spárgát és sóskát. Há tavasztól kezdve őszig az egyes zöldségne- müek magvait ismételten, többször is vetjük, háztartásunkat mindig változatos és friss zöldségfélékkel lát- hátjuk el. Felhívás. Miután jubiláns kiállításunk megtartása véglegesen ki lett mondva, sőt már annak terminusa is meg lett határozva: azon kérelemGAZDA március 11. mel fordulunk mindazokhoz, kik még a rendezési költségekhez hozzájárulásukat nem jelentették ki, szíveskedjenek ez iránti elhatározásukat alantirott hivatallal mielőbb közölni. Nem mulaszthatjuk el ez alkalommal is vármegyénk közönségének figyelmét arra a fontos közgazdasági célra felhívni, melyet hivatva van kiállításunk szolgálni. Felkérjük továbbá azokat, kik már jegyzéseiket megtették, szíveskedjenek az összeget beküldeni, mivel a rendezési munkálatok teljes erővel megindultak s igy már kiadások fordulnak elő. Szatmár, 1911. évi február 23. A titkári hivatal. A zabosbükköny mint az őszi búza előveteménye. A zabosbükköny nemcsak egyike a legkitűnőbb egy nyári takarmány növény, hanem egyszersmind határozottan legjobb előveteménye a búzának. A bükköny a pillangós virágú növények közé tartozik s igy bir mindazon tulajdonságokkal, amelyekkel azok á talajt gazdagítják. Miként valamennyi pillangós növény, úgy a bükköny is légenyt gyűjtő. A gyökerein képződő gumók segítségével képes a levegőből is légenyt gyűjteni, de meg mélyre hatoló gyökerei segélyével a talaj azon mélyebb rétegeiből hoz fel tápláló anyagot, a hová a búzának gyökerei már kevésbé érnek el. Igaz ugyan, hogy a levegőből gyűjtött légeny legnagyobbrészt lombozatában raktározódik el s igy igazán talaj gazdagító csak abban az esetben Volna, ha lombozata mint zöidtrágya alászántatnék. Ez azonban meg nem történhetik, mert a bükkönyt azért vetjük, hogy takarmányul szolgáljon, de vastag, húsos gyökereiben is jut légeny a levegőből, amelyek ott visszamaradnak és elrothadnak s ha tényleg nem is gazdagítják a talajt, de felső rétegében tápláló anyag veszteséget még sem okoznak, mert egyrészt légenyt gyűjtöttek oda, másrészt a talaj mélyebb rétegéből hoztak fel tápláló anyagot. Azért legjobb előveteménye tehát a buzánák, mert a talaj felső rétegét, azt, amelyből a búza gyökerei táplálkoznak nem érinti, illetve abból számottevő táplálékot el nem von. Legjobb előveteménye továbbá azért is; mert korán lekerül a talajról s Így bőven marad idő annák helyes megmunkálására. Miután tehát a bükköny légenyt gyűjtő növétíjr, istálló trágyát nem okvetlenül szükségei s az aki ik- bos bükköny után vet búzát, sokkalta helyesebben cáé-
