Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-05 / 10. szám
4-ik oldal SZATMÁRI GAZDA március 5. cséteí szíveskedjenek magukkal hozni, hogy a tenyész- igazolvány azonnal kiállítható legyen. Felhajthatok : magyar és pirostarka tenyészbikák. Bejelentési határidő: 1910. évi március hó 5-e bezárólag. A bejelentések a várm. gazd. egyl. titkári hivatalához Szatmár, Deák-tér 2 küldendők a térdijakkal együtt. Bejelentendő: a bika tulajdonosa, neve, faja, leszármazása, kora, színe, eladási ára, a behajtás ideje; a térdijak a bejelentésekkel egyidejűleg fizetendők. Március 5-én túl bejelentett bikák után kétszeres térdij lesz felszámítva. Térdij darabonként éjjelre 1 korona, nappalra 1 korona. A térdij ellenében a bikák fedett, éjjelre meleg, almozott istállókban helyeztetnek el, takarmányról azonban a tulajdonosok tartoznak gondoskodni. A rendezőség szükség esetén méltányos áron takarmányt is bocsát rendelkezésre. Eladások után az egyesület részére a bejelentési ár 2°/e-a a helyszínén befizetendő. A bejelentett áron az eladás kötelező. Jogérvényesen eladást a bejelentett áron a rendezőség is eszközölhet, éppen azért az eladó és vevő közönség felkéretik, hogy az eladás, illetve vétel megtörténtét a helyszínén levő irodában szíveskedjék azonnal bejelenteni, annyival is inkább, mert az eladások csakis a fentebb említett 2% nyugta melletti befizetése után érvényesek, mely összegek felpénz gyanánt szolgálnak, s az ezekről kapott nyugta, a vételár kiegyenlítése alkalmával az eladó által készpénz gyanánt fogadtatik el. Ugyanez alkalommal egyleti elismerő oklevelek is kiosztatnak. A vásár délelőtt 9 órakor kezdődik, a bikák azonban legkésőbb 8 óráig a helyszínre vezetendők. A vásáron résztvevőkre és megjelenőkre jelen szabályok egyaránt kötelezők. Á vásár napján bejelentések a helyszínén esz- közlendők. Szatmár, 1910. február 9. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület nevében : ti iá f/uh tt ff f.árt ff áf Teleiti €ié*a gróf titkár. elnök. Küzdelem a seríésvész ellen. Állatorvosi főiskolánk folyton folytatja a kísérleteket az évek óta országosan dúló sertésvész elnyomására. Most teszik közzé a tavalyi kísérleteket, melyek általában igen jól biztatnak, „sszesen 106 különféle gazdaságban folytatták őszig a védőojtásokat. A 106 gazdaság közül 42-ben az ott beojtott 3125 sertés között a beojtás után egyáltalán nem történt elhullás. Ezen 42 gazdaság közül 15-ben 1419 beojtott sertés mellett 889 darab ojtatlanul maradt; inig a be- ojtottak nem betegedtek meg, addig a nem ojtottak közül 97 darab = 10.9% elhullott. Más 22 gazdaságban 3754 beojtott sertés között az ojiás után 0.1—5.0% veszteséget észleltek, mindössze pedig a veszteség 75 darabot = 1.9%-ot tett ki. Ezen 22 gazdaság közül 15-ben 2183 beojtott sertés mellett 1572 darab ojtatlanul maradt; az ojtás után 2183 beojtott sertés közül elhullott 54 drb. = 2.4% 1571 nemojtott „ „ „ 201 drb. = 12.7% 7 gazdaságban a veszteség az ojtás után 5.1 és 10.0% között mozgott, egészben pedig 730 beojtott állat közül 60 darab — 8.0% hullott el. Most már van reménység, hogy ez a kórság is minél előbb elveszti ragályszerü jellegét. Kétszeresen jól esnék ez most, mikor az Ausztriába irányuló sertéskivitel tavaly rendkívül nagy mértékben emelkedett. A múlt év első tiz hónapjának kiviteli adatai következők: 1909. október végéig kivittek Ausztriába: 180.105 drb sovány sertést (60 kilóig), 3785 drb félhizlaltat (120 kilóig) és 374.674 drb kihizlalt sertést. Az 1908. évi összes kivitel október végéig 391.773 drb, az 1909. évi összes kivitt sertések száma pedig 558.029 darab volt. Tehát 167.286 darabbal, vagyis majdnem 43 százalékkal több, mint az előző évben. A többletből, 66.367, vagyis majdnem 40 százalék esik a hizlalt sertéskivitelre. A kivitelnek ez az óriási emelkedése kétségen kívül nem az utolsó, bár nem egyedüli oka a mai sertéshús drágaságnak. Fokozza ezt a hizlaló anyag drágasága is, de főképen a hizlalással s tenyésztéssel járó nagy kockázat. Ha ez elmúlik rólunk, biztosan megolcsóbbodik a hús is, a gazda is jól megtalálja mellette a hasznát. Ma a hizlalás szörnyen koczkáza- tos. Egyiknek bevág, a másik elvérzik rajta. Éppen azért büszkén várjuk, hogy dr. Hutyra Ferencz, a a magyar állatorvosi akadémia rektora diadalra jutassa biztató próbáit, melyeket a külföld is feszült figyelemmel vár. Annyi máris bizonyos, hogy a tudomány előbb-utóbb úrrá lesz a pusztító ragályon. Az arankairtás tizparancsolatja. 1. Csak arankamentes vetőmagot vess. 2. Soha se feledd, hogy talajod is fertőzve lehet az aranka magjával, 3. Herésedet állandóan szemmel tartsd, ha foltot nem is látsz, vizsgáld, nincs-e a herenövények között elrejtőzve kúszó arankaszál. 4. Az arankát mihelyt észreveszed irtsd ki alaposan, nehogy magot érleljen. 5. Az arankát irtsd ki a következő módon: Először: a foltot kaszáld le a foltnál legalább egy lépéssel nagyobb területen; a lekaszált részeket gondosan gyüjtsd össze s szállítsd el a földről ponyvába csomagolva, nehogy az elejtett arankaszálak herédet megfertőzzék. Másodszor: a lekaszált folt helyét legalaposabban kapáld fel, a növényi részeket temesd mélyen a föld alá, hogy elkorhadjanak. 6. Nehogy üres foltod maradjon, vesd be az irtás helyét lucernásban lucerna maggal, lóherésben tavaszkor biborheremaggal, őszkor lóheremaggal. Az irtott foltot, különösen a szélét, ezentúl is kisérd figyelemmel nehogy az aranka újra felüsse a fejét. 7. A tarlóhere arankamentesiíésérc fordítsd a legnagyobb gondot; ha nagyon arankás, azonnal szántsd ki. 8. Maglóhere kaszáláskor minden kihagyott arankafoltért fizess kaszásodnak 4 fillért s a folt kiirtásával ne késsél. 9. Cséplés után a here arankás hulladékait trágyadombra ne hord, hanem semmisítsd meg, ne hogy a trágyával fertőzd meg a földedet. 10. Ha magtermelő vagy, különösen ügyelj a nagy arankára, mely a közönséges herefojtó arankánál sokkal veszedelmesebb, mert magja a heremagból ki nem rostálható, ez ellen tehát csakis a földön való
