Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-19 / 8. szám

SZATMÁRI GAZDA február 19. Érendréd, Költő, Sikárló, Felsőfernezeiy, Vittka, Szat- már-Cseke és Vetés. Az előadásokat főleg a lelkes, hazafias tanítói kar vállalta magára, ezzel is tanúságot téve, hogy missziójának, a népnevelésnek emelésénél — hivatásának magaslatán állva — nem kiméi sem időt, sem fáradtságot. Ezen előadásokon kívül Máté László gazdasági szaktanár, Papolczy Zollán apai ref. lelkész, szövetkezeti igazgató és Világossy Gáspár egyl. titkár tartanak még 10 községben szintén gaz­dasági előadásokat. Folyó hó 2-án Mátészalkán d. e. II órakor Máté László tartja előadását a növényter­melésről és a műtrágyák helyes használatáról, ugyan­csak 20-án d. u. 4 órakor Világossy Gáspár egyl. titkár Mikolán tart előadást az okszerű talajmivelés- ről. Előre jelezzük, hogy folyó hó 27.-én d. e. 11 órakor Máté László Fehérgyarmaton ugyancsak a nö­vénytermelésről és a műtrágyák helyes használatáról, folyó hó 28.-án d. u. 4 órakor pedig Világossy Gás­pár Krassón fog az okszerű talajmüvelésről beszélni. Gazdáink figyelmét felhívjuk ez előadásokra s azok­nak minél tömegesebb látogatására. Borkészletek bejelentése. Lapunk bornyilván­tartását múlt év november havában tekintettel külö­nösen az 1908. évi nagyobb készletre megkezdette. Most miután oly összeköttetésbe léptünk, mely lehe­tővé teszi az ország határain túl is a boroknak ked­vező árbani elhelyezését, újból felhívjuk szőlősgazdá­inkat — már saját érdekükben is — e bornyilvántartás igénybevételére. Egyszersmint azonban kérünk a be­jelentett borokból mintákat is küldeni, mert ezáltal az eladási üzletek sokkal gyorsabban bonyolíthatók le, valamint kérjük a hosszabb levelezések elkerülése cél­jából vélünk azon utolsó árakat közölni, melyekért a termelő borát hajlandó eladni. Állattenyésztésünk és az ex-lex. A földmive- lésügyi kormány évenként nagymennyiségű tenyészálla­tot juttat a kistenyésztök használatába, mely tenyész­állatokat részint a hazai tenyésztőktől, részint pedig import utján szerzi be s kedvező fizetési feltételek mel­let bocsátja a tenyésztők birtokába. Már a múlt őszszel meg kellett a tenyészállatvásárlást szüntetni, mert kime­rült az erre szolgáló költségelőirányzat. A tenyésztők ab­ban bizakodtak, hogy az uj költségvetési esztendő ele­jén a hiányok pótolhatók lesznek. Ez a számítás azon­ban az ex-lex folytán csak részben vált be. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter ugyanis, tekintettel a kisgazdák tenyésztését fenyegető nagy károkra, saját felelősségére folyósította a rendelkezésére álló hitel felét, ami azonban már őszszel megindult nagykereslet miatt csak éppen a visszaesés megakadályozására elégséges. Több vonalon egyáltalán nincs módjában a földmive­lésügyi miniszternek, hogy a költségnélküli állapot bajain segítsen. így megakadtak a középponti nagytenyész- állatvásártelep létesítésének munkálatai, megakadt az újonnan alakuló tejszövetkezetek segítése, valamint azok­nak a nagyobb tejgazdasági vállalatoknak támogatása is, melyek például vajexportunkat rövidesen tiz millió koro­nára emelték. A földmivelésügyi minszter most a bajok kis részén segített, de itt is csak félig. Intézkedése két­ségtelenül közérdeket szolgál. De talán azt lehetne mon­dani erre, hogyha már a saját felelősségére félig megcsinált valamit, ugyanazt egészen is megcsinálhatta volna, mert mikor úgyis ezer és ezer címre utalványoztatik a kiadás­tól eltiltott pénz, akkor az állattenyésztés érdekeinek teljes megóvása olyan tétel, melyért a felelősséget a miniszter a legkönyebben elviselheti. 7-ik oldal. Legelő. Gróf Vay Gábor vámfalusi birtokán csikókat legeltetésre bevált darabonkint 24 korona bérért az uradalmi intézőség Vámfaluban. Jelentkezé­seket ezen kivül elfogad Horváth János földbirtokos Szatmár-Udvariban. Döntvények. A m. kir. közigazgatási bíróság kimondotta, hogy a nyavalyaíörős cseléd után a gazda kórházi költséget viselni nem köteles. — Aki más ália! bérelt vadászterülethez tartozó utón lőfegyverrel jár anélkül, hogy ott gazdasági érdekeltsége volna orvva- dászás miatt megbüntetendő. A nagybányai gyümölcsértékesitő részvény- társaság raktárháza. Nagybánya és vidéke gyümölcs- termesztő gazdáinak úgy látszik több érzéke van a gyü­mölcs értékesítés modern eszközei iránt, mint más vidé­keinknek. Erre vall többek között az, hogy a nagybányai gazdasági egyesület tavaly gyümölcs értékesítő rész­vénytársaságot alapított 61,000 korona alaptőkével, ez idén pedig ez a vállalkozás 32,000 korona költséggel raktárházat épilett. A raktár már el is készült 1909. évi szeptember hónap 30-án átvette a társaság igazgató­sága, azóta pedig már megkezdte tevékenységét. A raktárház igen tetszetős külsejű tágas épület, mely közvetlen a vasút mellet van. Á vasúttal külön vágány fogja összekötni. A minden tekintetben praktikusan berendezett gyümölcseltartó helyiség létesítésén Nagy­bánya gazdaíársadalmának szine-java működött közre. Törekvésük eredménye gyanánt — reméljük — ezzel a válalkozással nemcsak erkölcsi hasznot biztosítottak maguknak, hanem anyagit is gazdatársaik részére. Mert kétségtelen és gyakorlatban mihamarább ki fog tűnni, hogy a nagyban, egyöntetűen értékesített, előzőleg jól kezelt és csomagolt gyümölcs, mennyivel több hasznot hoz. És a raktárház létesítése ezt a célt szolgálja. A homoki bor alkohol-tartalma. Az országos kémiai intézetben Krámszky Lajos fővegyész többed- magával érdekes kísérletet tett a magyar bor vegyi összetételéről. Jelentésében rámutat a homoki bor al­kohol-tartalmára s föltünteti, hogy a harmadéve ter­meit kecskeméti szűrt bor között olyan nagy alkohol- tartaimu bor van, melyhez hasonló erősségű a tokaj- hegyaljai bor közt sem volt található. A vegyészek eddig hazánkban a legerősebb bornak a tokajhegyaljai szamorodni bort tartották. A homoki borral végzett kísérleteknek gyakorlati jelentősége is van, mert a hamisított bor forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló törvény határozottan tiltja a bor szeszezését. Ezentúl tehát számításba kell venni, hogy előfordul­hat tiszta természetes bor, melynek alkohol tartalma meghaladja a 18 fok százalékot. Hernyószedés. A ki március végéig le nem sze­deti a hernyófészkeket, vagy ki nem irtja a hernyókat azok helyett a fennálló rendeleíek értelmében a község elöljárósága fogja a mulasztó költségére ezen munkát elvégeztetni s azonkívül még a mulasztó pénzbírsággal is fog sujtatni. Országos állat vásárok vármegyénkben. Február 23 Nagysomkut, 28 Nagybánya, március 7 Avas- ujvárvs, 11 Erdőszáda, 14 Avasfelsőfalu, Mátészalka, 15 Szatmár-Németi. Védekezés á baromfi-kolera ellen. A gallo­serinnek, a gyilkos baromfikolera egyetlen hatásos gyógyszerének árusítása eddig csak állatorvosi rende­lés mellett volt szabad. A földmivelésügyi miniszter a napokban kelt intézkedésvei érvényen kívül helyezte a korlátozást s megengedte a galloserin árusítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom