Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-12 / 7. szám
február 12. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal A szatmári bikavásár. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület szokásos bikavásárát folyó évi március hó 9-én rendezi Szat- máron a város majorban. A vásáron úgy az állami kedvezmények, valamint a tenyészigazolványok a helyszínén megszerezhetők, valamint a marhalevelek is ott lesznek átírva. Venni szándékozó községek elöljárói a hiv. pecsétet szíveskedjenek magukkal hozni, hogy a tenyész- igazolvány azonnal kiállítható legyen. Felhajthatok: magyar és pirostarka tenyészbikák. Bejelentési határidő: 1910. évi március hó 5-e bezárólag. A bejelentések a várm. gazd. egyl. titkári hivatalához Szatmár, Deák-tér 2 küldendők a térdijakkal együtt. Bejelentendő: a bika tulajdonosa, neve, faja, leszármazása, kora, színe, eladási ára, a behajtás ideje; a térdijak a bejelentésekkel egyidejűleg fizetendők. Március 5-én túl bejelentett bikák után kétszeres tér- dij lesz felszámítva. Térdij darabonként éjjelre 1 korona, nappalra 1 korona. A térdij ellenében a bikák fedett, éjjelre meleg, almozott istállókban helyeztetnek el, takarmányról azonban a tulajdonosok tartoznak gondoskodni. A rendezőség azonban szükség esetén méltányos áron takarmányt is bocsát rendelkezésre. Eladások után az egyesület részére a bejelentési ár 2%-a a helyszínén befizetendő. A bejelentett áron az eladás kötelező. Jogérvényesen eladást a bejelentett áron a rendezőség is eszközölhet, éppen azért az eladó és vevő közönség felkéretik, hogy az eladás, illetve vétel megtörténtét a helyszínén levő irodában szíveskedjék azonnal bejelenteni, annyival is inkább, mert az eladások csakis a fentebb említett 2% nyugta melletti befizetése után érvényesek, mely összegek felpénz gyanánt szolgálnak, s az ezekről kapott nyugta, a vételár kiegyenlítése alkalmával az eladó által készpénz gyanánt fogadtatik el. Ugyanez alkalommal egyleti elismerő oklevelek is kiosztatnak. A vásár délelőtt 9 órakor kezdődik, a bikák azonban legkésőbb reggel 8 óráig a helyszínre ve- zetendők. A vásáron résztvevőkre és megjelenőkre jelen szabályok egyaránt kötelezők. A vásár napján bejelentések a helyszínén esz- közlendők. Szatmár, 1910. február 9. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület nevében: rifrifptis*!/ tiá*gár Teleki fcVsrr gróf titkár. elnök. Homoktalajok takarmány- növénye. A homoktalajokon való gazdálkodás azért is jár nagy nehézséggel, mert az ilyen talajokon sem a lucerna, sem a lóhere nem terem meg jól. Régi törekvés tehát egy olyan pillangós virágú növény felkutatása, mely a homoktalajokon is jól diszlik, s erre a célra ajánlják is a lupinust, meg a seradelláf. Ezek azonban ha Nyugat-Európa nyirkosabb éghajlata alatt jól diszlenek is, a mi száraz kiimánk alatt nagyon sokszor adnak silány termést. Megtalálták azonban újabban a mi homoktalajunkra is alkalmas pillangó növényeket a homoki borsó és szöszös bükkönyben, a melyek termelésével a magyaróvári növénytermelési kísérleti állomás végzett kiterjedt kísérleteket s ért el mindenütt igen jó eredményeket. A homoki borsó a szárazságot jól bírja s taiaj tekintetében annyira nem válogatós, hogy gyengébb homokon is jól megterem, olyan helyt, ahol már a zabos bükköny sem sikerül. Termesztése teljesen megegyezik a zabos bükkönyével. Legcélszerűbb egy kát. holdra 80 kiló borsó és 25 kiló zabból álló keveréket elvetni, úgy amint a zabos bükkönyt szokás és pedig kitavaszodás után azonnal, mert tenyész- ideje egy héttel hosszabb mint arnazé s ha későn vetjük, kaszálása összeesik az aratással. Kaszálása különben junius második felére esik, amidőn teljes virágjában van; zöld termése 100—150 m|m. Rossz talajokon is jó terméseket természetesen csak akkor érhetünk el, ha igen bő istállótrágyázás hiányában legalább műtrágyával látjuk el a talajt. Kát. holdanként 160 kg. szuperfoszfát mellett, tekintettel a homoktalajok káliszegénységére, 75 kg. kálitrágyát is kell adnunk. Az alkalmazott műtrágya az utónövény termését is nagyon fogja fokozni. Különösen zöld állapotban az állatok nagyon szeretik, elvénülten azonban nem szívesen eszik. Szénává nehezebben szárítható mint a bükköny, mert lassan szárad, levélzete azonban száraz állapotban sem pereg. Télire legcélszerűbb zsombolyai módon eltartani. A szöszös bükköny is kitünően bírja a szárazságot s mégis kielégítő és biztos terméseket szolgáltat. A hideg, nedves tavaszi időjárás azonban hátráltatja fejlődését, kedvező időjárás esetén azonban már május első felében, sőt április végén is, ha virágozni kezd, kaszálni lehet. Az istállótrágyát ugyan meghálálja a szöszös bükköny is, de annak hiányában jól megterem kálifoszfát műtrágya alkalmazása után is. A meszet is nagyon szereti, miért is mészszegény talajon mesze- zésre is szükség van. Rendszerint rozs előtt szokás vetni. Vethető augusztus, november hónapokban, avagy tavasszal február, márciusban. Tavaszi vetés esetén azonban kevesebbet terem. Ott ahol a homokban ugart tartanak, nagyon célszerű az ugart mindig szöszös bükkönnyel bevetni, mert nemcsak javítja, hanem kötöttebbé teszi a homokot, még abban az esetben is, ha nem szántjuk alá zöldtrágyául. Ha ősszel vetjük a szöszös bükkönyt, legjobb rozszsal keverten olyan arányban mint a borsót és zabot vetni. Németországban felerészben keverik rozszsal, hazai viszonyaink között legcélszerűbb 1 kát. holdra a rendes gabona sortávolságban 60 kg. szöszös bükkönyt 30 kg. rozszsal keverten vetni. Kaszálásával ne várjunk teljes kivárágzásáig, mert akkor szőrözöttsége már annyira kifejlődött, hogy emiatt az állat nem szívesen eszi, miért is zsengébb állapotban, a virágzás legkezdetén kell kaszálni. Ha tarlója esőt kap, újra kihajt és őszig legelőt, avagy egy sarjukaszálást ad. Legcélszerűbb zölden feltakar- mányozni mert nehéz szénává szárítani, amelyet nem is esznek oly szívesen az állatok. Ha a termett meny- nyiség zölden nem volna felétethető, zsombolyai módra kell eltartani. . . . «
