Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-31 / 52. szám

SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal december 24. Vármegyénk talajviszonyait ha vesszük, arra a meggyőződésre jutunk, hogy földeink általában foszfor­ban szegények, éppen azért kezd már birtokosaink kö­zött is a szuperfoszfát használata tért hódítani. Miért ne használhatnák tehát gazdáink a szuper­foszfát helyett a szatmári fekáltrágyát, mely foszfortar­talomban oly gazdag, s mely itt biztos sikerrel alkal­mazható. Alkalmazhatóságát illetőleg bámulatos ered­ményt érünk el takarmányrépánál, melynek bizonysá­gául felhozhatjuk, hogy éppen szatmári fekáliákkal trá­gyázott területen, Szatmár város határában holdanként 600 q-án felüli termést láttunk, igen előnyös repce alá, a minek meg az a főelőnye, hogy a következő évben kitűnő búzatermésünk van; kitűnő kertészeti és szőlő­trágya, valamint mezőgazdaságban is nagy sikerrel al­kalmazható. Úgy az uj szőlők telepítése, mint a termő szőlők fenntartása és különösen öreg szőlők felújításá­ban különösen érvényesíti hatását, sem az érést nem késlelteti, sem a szőlő minőségét kedvezőtlenül nem befolyásolja. Rendszerint négy évi turnusokban fészek trágyaként használják 1—3 kgrot számítva egy tőre; természetesen a mennyiség a helyi körülményektől függ, azonban már a tövenkénti 1 kgros fekálkomposzt is eredményt mutat fel. Szántóföldeken a fekáltrágya rendkívül heves ha­tása miatt olyan növények alá alkalmazandó, a melyek az erős istállótrágyázást kibírják és kívánják. Közvetlen gabonanemüek alá nem való, nert megdülést okozhat, de annál alkalmasabb csalamádé, takarmányrépa, ten­geri, repce stb. alá. Agyagos szántó földeken a tiszta fekáltrágyázás rendkívül jó hatású és négy éves tur­nusban egy katasztrális holdra körülbesül 30 q alkal­mazandó. Számtalan kísérlet igazolja a fekáltrágyáknak óri­ási előnyeit, a sok közül helyszűke miatt csak egyet hozunk fel, még pedig mezőgazdaságra vonatkozót : „Báró Révay Simon tajnai birtokán ugyanis 1898-ban egy 20 magyar holdas, kötött agyagos talajú tábla 500 métermázsa losonci felkálkomposzttal, 1200 négyszögölenként tehát 25 métermázsával trágyáz- tatott búza alá, vöröshere után. A rendkívüli buja vetés már kora tavaszkor megdőlt és rendkívül nagy szalma­termésen túl, arató és cséplőrészen kívül 767 kiló 78 kilós búzát adott, vagyis többet, mint azelőtt bármely esztendőben és többet, mint ez évben a többi istálló- trágyás buzavetés. A második évben búza után 10 métermázsa probstei-árpát termett, holott eladdig soha­sem adott 6 métermázsánál nagyobb termést; a har­madik évben kitűnő zabos bükkönytermést adott, az idén pedig gyönyörű búza volt e táblában. Számítása szerint, eltekintve a szalma és a bükköny hatalmas ter­méstöbbletétől, csak gabonában 5 métermázsa 74 koronával nagyobb termést adott holdanként ezen tábla. A fekálkomposzt a földet porhanyóvá tette és a hideg agyag fizikai tulajdonságait egyébként is kedvezően be­folyásolta.“ Ezekben tartottuk szükségesnek a fekáltrágya becsét röviden ismertetni, annyival is inkább, mivel gazdáink közül igen sokan nincsenek kellőleg annak hatása és értéke felől tájékozva s igy annak alkalmazásával szem­ben bizalmatlanok. Különfélék. Elhalálozás. Súlyos csapás érte egyesületünket, folyó hó 28.-án reggel 6 órakor elhunyt ugyanis köl­esei Kölcsey Antal mikolai földbirtokos, egyesületünk­nek alapításától tagja s haláláig választmányi tagja, Szatmárvármegye törvényhatóságának bizottsági tagja stb. Az elhunyt mint példás családapa, kiváló gazda, vármegyei és társadalmi életünk tevékeny tagja köztisz­teletben, közbecsülésben és oly közszeretetben élte le 85 évét, a minő csak az egész embert szokta körül­venni. Passzionátus gazda volt, ki csaknem haláláig szellemi és testi erejének teljes birtokában fiatalos ener- zsiával vezette gazdaságát. Halálát egyesületünkön kí­vül családja, kiterjedt rokonsága, jó barátainak, isme­rőseinek nagy száma igaz részvéttel gyászolja. Teme­tése folyó hó 30-án délután 3 órakor volt Mikolán, a részvétnek impozáns megnyilvánulása mellett; egyesü­letünk a temetésen küldöttségileg képviseltette magát s a ravatalra koszorút helyezett. A család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. bori Horváth Istvánná szül. kölesei Kölcsey Emilia, kölesei Kölcsey Sándor s családja, kölesei kölcsey Ákos és családja, kölesei Kölcsey Ferenc dr. és családja, özv. bilkei Galgócy Jenőné szül. kölesei Kölcsey Hella és családja úgy a maguk, valamint az összes rokonság nevében a legmélyebb bánattal tudatják, a forrón sze­retett édes apa, nagyapa szépapa és testvérnek: Kölesei Kölcsey Antalnak, élete 85-ik évében, hosszas szenvedés után folyó hó 28.-án reggel 6 órakor történt csendes el­hunytét. A drága halott földi maradványa december hó 30-án d. u. 3 órakor fog a mikolai családi sirkertbe, a ref. egyház szertartása szerint nyugalomra helyeztetni. Mikola, 1910 december hó 28-án. Áldás és béke leng­jen porai felett! Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Alkér Lajos dohánybeváltó hivatali tiszttartót Budapestről, mint hivatalvezetőt a nagykárolyi dohánybeváltó hiva­talhoz áthelyezte. Uj gazdasági tudósító. A földmivelésügyi mi­niszter Jákó Dénest a csengeri járás területére a gaz­dasági tudósítói teendőkkel bizta meg. Uj lap vármegyénkben. Nagykárolyban „Nagy­károly és Érmellék“ címen Rédei Károly ev. lelkész szerkesztésében uj politikai és társadalmi hetilap in­dult meg. Előfizetési ár egész évre 8 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom