Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-10 / 49. szám

SZATMÁRI GAZDA 7-ik oldal december 10. wy an dot te- ív u ko k n á i az átlagos évi tojástermelés tyú­konként 170 darabot tett ki“. Minden tenyésztő meg­győződhetik ennek igazságáról. Hátrálékos tagsági dijak befizetését kéri a titkári hivatal. A méh és a gvümötcsfák termékenyülése. A méh majdnem több hasznot szerez a gyümölcstermelő­nek, mint magának a méhes tulajdonosának. Ma már általánosan ismeretes, hogy némely gyümölcsfajta fej­lődéséhez nélkülözhetetlen a méhek közreműködése, de sőt a méhek munkája nélkül ezek a gyümölcsök talán nem is keletkezhetnének. A legtekintélyesebb amerikai méhészeti szaklap döntő bizonyítékot produkál erre nézve az alább elmondandó történetben. Egy Massac- husets állambeli birtokot kellett cserélnie egy méhész­nek csupán azért, mert a szomszéd gyümölcsösök tulaj­donosai feljelentették, hogy a méhek érett gyümölcsei­ket megrontják. A méhész azonban nemsokára teljes elégtételt kapott, mert a gyümölcsfák, noha gyönyörűen virágzottak, a következő két éven át alig hoztak gyü­mölcsül. Erre a gyümölcstermesztők maguk kérték a méhészt, hogy költözködjék vissza a vidékükre s ime a gyümölcsfák a következő években újra dús termést adtak, mint azelőtt. Az is ismert dolog, hogy az Ausz­tráliába importált herefajták mindaddig nem adtak ma­got, mig méheket is nem telepítettek a hereföldek szomszédságába. A nyerget nem tűrő lovat a következő iskolá­zásban célszerű részesíteni: Az istállóban felállított és fékezőzablán tartott állat nyeregtájára felteszünk egy izzasztót s azt két közönséges heveder segélyével lazán testére kapcsoljuk. így felszerelve a lovat, 10 percen­ként egy-egy lyukkal erősebben szorítjuk rá a hevede­reket, mindannyiszor megsimogatva s becéző szókkal illetve az állatot. A hevederek 10 percenkénti szorítását addig fokozzuk, mig oly szorossá lesznek, mint kell, hogy a majd felteendő nyereg legyen. Ekkor kivezet­tetjük az állatot s ide-oda vezetve mozgatjuk. Ezt több napon át megismételve, rendes módon felnyergeljük, nemkülömben fokozatosan eszközölve a hevederrel való szorítást és simogatva, veregetve, cukorral megkínálva az állatot, amúgy nyergelten vezettetjük. Mikor már lát­juk, hogy a nyeregtől többé makrancoskodással nem idegenkedik, könnyű súlyú, de nagyon ügyes, biztosan ülő lovast ültetünk reá és vezettetjük a lovat, lehetőleg más nyergeit ló és azon ülő lovas társaságában. Az eredmény biztos, de sokszor szükséges konokabb pél­dányoknál a heveder mondott fokozatos szorítását hu­zamosabb időn át folytatni. Vármegyénk állategészsége. A száj- és köröm­fájás hazánkban még mindig terjedőben van, ma már a fertőzött községek száma felül van az ötezeren. A vásárok általában még mindig zárva vannak, a mi a gazda, de főleg a fogyasztó közönségre nézve már- már kezd tűrhetetlenné lenni. Állategészségünk a múlt héten a hivatalos jelentés szerint következőképpen ál­lott : Ragadós száj- és körömfájás múlt számunkban közölt községeken felül a következőkben lépett fel: Porcsalma, Angyalos, Ököritó, Ura, Géres, Gyöngy, Nyirparssznya, Ópályi, Vittka, Giródtótfalu. Kisbozinta, Nagybozinta, Nagykörtvélyes, Botpalád, Sárközujlak, Tisztaberek, Aranyosmegyes, Józsefháza, Szamosborhid. Lépfene : avasi Avasujváros, Bujánháza, Mózes- falu, fehérgyarmati Milota ; mátészalkai Kántorjánosi Olcsva; nagybányai Erdőszáda. Veszettség: avasi Avaslekence; csengeri Hér- mánszeg; fehérgyarmati Fehérgyarmat t.; nagysomkuti Hagymáslápos, szatmárnémetii Adorján. Rühkór: fehérgyarmati Kölese ló ; mátészalkai Jármi ló, szatmárnémetii Szárazberek ló; Sertésorbánc: fehérgyarmati Kérsemjén t., nagy­károlyi Érdengeleg, Kaplony 29 u. csengeri Tyúkod t., szatmárnémetii Mikola t. Sertésvész: avasi Avasfelsőfaíu, Ráksa, Tartoíc 7 u., csengeri Tyúkod t., Vetés t.; erdődi Réztelek 6. u., fehérgyarmati Gyügye 8 u., Nagyszekeres; mátészalkai Kántorjánosi, Mátészalka t.; nagy károlyi Börvely 3 u., Mérk t., Portelek 5 u; nagysomkuti Dánfalva 2 u., Hagymáslápos 2 u., Magosfalu 2 u., Pribékfalva t., szatmárnémetii Kak, Lázári m., Pettyén, szinérváraljai Apa t., Aranyosmegyes 11 u., józsefháza 11 u., Szamosborhid 4 u.; Nagybánya; Nagykároly 6 u. Szatmárnémeti: száj és körömfájás, sertésvész. Felelős szerkesztő: Világossy Gáspár egyl. titkár. Segédszerkesztő: Siszdorfer Imre. Főmunkatárs: Böszörményi Emil dr. , Löfkovits Arthur és Társa Debrecen. Magyarország legnagyobb, legmeg­bízhatóbb órás, ékszerész, ezüstnemü üzlete. Legmagasabb helyről kitüntetve 1890-ben, II. Vilmos német császár által 1901-ben, milleniumi kiállításon állami ezüst éremmel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom