Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-10 / 49. szám

6-ik oldal SZATMÁRI GAZDA december 10. gazdasági iró, nyugalmazott gazdasági tanintézeti igaz­gatónak hosszas szenvedés után 1910. december 6-án történt elhunytát. A boldogult hosszú életpályáján lan­kadatlan előharcosa volt a magyar mezőgazdaság érde­keinek s egyik legbuzgóbb és áldozatkész tagja egye­sületünknek, kinek emlékét híven meg fogjuk őrizni. Az 1910. december hó 8-án, csütörtökön délután 3 órakor a farkasréti temető halottasházában megtartandó gyásszertartáson egyesületünk igazgató-választmánya testületileg vesz részt. — Áldás és béke lengjen a bol­dogult porai fölött! Lapunk zártakor értesülünk, hogy péchujfalusi Péchy István egyesületünk alapitótagja, földbirtokos, 1848—49.-i Bocskai-huszár f. hó 7.-én éjjel 11 órakor életének 80-ik évében Sárközujlakon elhunyt. Temetése folyó hó 9.-én volt általános részvét mellett. Kinevezés. Őfelsége a király Riszdorfer László jószágfelügyelőt a bábolnai kincstári uradalom jószág- igazgatójává nevezte ki. Országos vásárok vármegyénkben. 12-én N.- károlyban; 19-én Hagymásláposon és Fehérgyarmaton; 20-án Aranyosmegyesen és Krasznabélteken; 22-én Királydarócon; 23-án Csengeren. A huskérdés mindenfelé. A szászországi kul- turtanács, habár amint tudjuk, ebben az országban az iparos érdekek mennyire fontosak, a huskérdéssel fog­lalkozva egy olyan egyhangú határozatot hozott, amely szerint, tekintettel arra, hogy husszükség nincs s a húsdrágulás a kicsinyben való eladásnál megszaporo­dott közvetítőknek róható fel, a határok megnyitása nem kívánatos, sőt az állattenyésztést, persze azzal együtt a fogyasztót is erősen sújtaná, felhívta a kor­mányt arra, hogy tegyen tanulmányokat, miként volna lehetséges a drágaságot szövetkezeti alapon szerve­zendő mészárszékkel enyhíteni. Házinyul takarmányozás a téli hónapokban. Tudni kell minden házinyultenyésztőnek — irja egy osztrák szakember — hogy egyáltalán minő takarmá­nyok előnyösek állatainak s névszerint tudni kell azt is, hogy a téli hónapokban melyek legindokoltabbak. Erőben tartó és zsirosodást előidéző eleség tudvalevő­leg a nyúl számára is a zab, az árpa s a tej, de figye­lemre méltók az egyéb magvas eleségek is. Maga a korpa, forró vízzel leöntve és főtt burgonyával omlós kásává készítve, egyike a legjobb, u. n. általános ele- ségeknek. Kedvező eleség öregre, fiatalra a meg nem romlott száraz kenyér, a sárgarépa; elfogadhatók a más répafélék és gumók is, melyek etetése esetén azonban vizet adni az állatoknak nem tanácsos, őrizkedni kell különben télviz idején a fagyos eleségek nyújtásától. Jó réti széna, esetleg hereszéna nagyon ajánlatos; zöld­anyag nem. Aki kénytelen száraz anyagokon teleltetni, adagoljon időnként ivóvizet. Ha ezt tejjel helyettesít­heti, annál jobb. Hízóba állítottakat 1—2 hétig lágy eleségen (például korpán, burgonyán) dúsan tartva, szép eredményt lehet elérni. A gerezna a téli hónapok­ban lévén legsűrűbb szőrzetü s ennélfogva legértéke­sebb, a vágásokat végre kell hajtani. Leölendők pedig kivált az elvénhedt példányok, melyek a tenyésztésben már nem eléggé értékesek s a hibás, rossz példányok. Önként érthető aztán, hogy a téli hónapokban a bő­vebb almozásról nem tanácsos megfeledkezni. Holtágak halasitása. Serényi Béla gróf földmi- velésűgyi miniszter a haltermelést előmozdítandó, meg­bízta az Orsz. Halászati Felügyelőséget, hogy a Tisza- völgyben található azon holtágak között, a melyeket társulatok kezelnek, a holtágak kiterjedése szerint 300 mázsa éves pontyivadékot osszon szét. A szállítással az ugrai tógazdaságot bízták meg, mint a melyik ez idén különösen bővelkedik az erre alkalmas halakban s ennek folytán a legelőnyösebb ajánlatott tette. A halak súlya 50—150 gr. között váltakozik, rendkívül szépek és erőteljesek és igy felette alkalmasak a halasitásra. Mivel az ilyen anyag két év alatt legalább tizenötször akkora súlyt ér el, az említett vetőmag nyomán legke­vesebb 4500 mázsa termés várható. A vidék és a főváros a huskérdésről. Hód­mezővásárhely törvényhatósági bizottsága közgyűlésén tárgyalta a fő- és székvárosnak a huskérdésben a vá­rosokhoz intézett átiratát. A törvényhatósági-bizottság beható vita után elhatározta, hogy a főváros átiratában javasolt kérelmeket nem terjeszti a kormány elé s egé­szen a gazdák álláspontjára helyezkedik a szerb határ megnyitása és az argentiniai hús kérdésében. Ezen ál­láspontját köriratban hozza a törvényhatóság a városok tudomására, felkérvén egyúttal azokat, hogy a főváros álláspontjának elejtésével, a mezőgazdasági érdekek megvédelmezésével kerestessenek orvosszerek a drága­ság enyhítésére. A tojástermelés fokozása. Egyes baromfite­nyésztők már régebben azt tapasztalták, hogy kisebb tálkákban tartva a baromfi több tojást produkál, mint nagyobbakban. Az amerikai Egyesült-Államok földrni- velésügyi minisztériuma részéről elrendelt kísérletek s a róluk most kiadott jelentés igazolja ezt a tapasztalatot. 100 darabból álló falkánál pl. a tojás-produkció sokkal kisebbnek mutatkozott, mint az 50 darabos falkánál, még pedig teljesen egyenlő tartás, takarmányozás és egyéb feltételek mellett Palmer a kiváló angol baromfite­nyésztő, erre nézve a következőket mondja: „Minél kisebb a falka, annál nagyobb a tojásprodukció s egy- egy falkának sohasem volna szabad 50 drbnál többől állania. Nagy tálkáknál a legkevesebb tenyésztőnél ér el egy-egy tyuk évenkint 70 tojásnál, mig ellenben tudok esetet, amikor a tojásprodukció tyúkonként 200 darabot tett ki 90 tyúknál, mely négy, 15-ös falkára volt el­osztva. Tudok esetet arra, amikor Ancona- és Minorka- tyukok 10-es tálkákban tartva, ugyancsak az előbbi szép hasznot adták, mig 11-es falkára osztott fehér

Next

/
Oldalképek
Tartalom