Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-24 / 38. szám

4-ik oldal SZATMÁRI GAZDA szeptember 24. rázkódtatás is kél az argentínai hús nyomában. (Él­jenzés.) Ezután Meskó Pál a következő határozati javasla­tot terjesztette a nagygyűlés elé: „Mondja ki a Magyar Gazdaszövetség, hogy: 1. Azon régi álláspontját, hogy az élőállat behozatalának engedélyezéséhez nem járulhat hozzá, fentartja. Ezen álláspontját igazolva látja a csempészet által legújabban behurcolt száj- és körömfájás által s ezért a legerélye­sebb intézkedéseket látja szükségesnek a bárcás legel­tetés tilalmáról hozott törvény szigorú végrehajtására nézve. 2. A balkáni államokra nézve Ausztria és Ma­gyarország között a balkáni államokból behozható hús- i kontingens tekintetében az előző kormány által meg­állapított s a jelen kormány által is fentartani ígért összkontingensben s az erre vonatkozó egyezményben í a magyar állattenyésztés garanciális védelmét látja s amennyiben a szerb szerződésben ezen egyezmény be nem tartatott volna, azt a magyar mezőgazdaságra nézve hátrányosnak nyilvánítja. 3. Egész erélylyel tilta­kozik az argentínai husbehozatal engedélyezése ellen s azon agitációt, a mely e végből Ausztria tágabb körei részéről megindult, az Ausztriával való kiegyezés ter­mészetével meg nem egyezhetőnek tartja és a kiegye­zés által teremtett gazdasági egyensúly megbolygatásá- nak tekinti.“ A megindult vitában Károlyi Mihály gróf, az O. M. G. E. elnöke kiemeli a mai ülés jelentőségét, mely tekintve, hogy a szerb szerződés megkötésének küszö­bén vagyunk s hogy az osztrákok az argentínai hús behozatalát sürgetik, kiváló fontossággal bir. A határo­zati javaslat minden tekintetben megfelelő, kéri ezért, hogy egyhangúlag fogadják el. Többek hozzászólása után a határozati javasla­tot elfogadták. Mailáth József gróf a földmives szociális feladatá­ról tartott előadást, Liptay Béla pedig a kisgazdák ló- tenyésztéséről beszélt. Darányi Ignác elnök köszönetét mond az elő­adóknak és a közönségnek, majd Károlyi Mihály gróf indítványára elhatározták, hogy táviratilag üdvözlik az osztrák agrárközpontot. Dessewffy Aurél gróf üdvözölte még Darányi Ig­nácot, mint a legkiválóbb agrár-embert, mire az elnök az ülést berekesztette. A gyűlés befejeztével a gazdák egy része ebédhez ült, mig másik része a kiállítást tekintette meg. Magá­ról a kiállításról más helyen hozunk tudósítást, vélemé­nyünket azonban csak annak lezajlása, tehát f. hó 28.-a után fogjuk megadni. Este 6 óra 12 perckor felültünk a különvonatra s éjjel 11 órakor hazaérkeztünk azzal a jóleső meggyőző­déssel, hogy gazdáinkban annyira ki van fejlődve az együvétartozás érzete, hogy jövőjük miatt hazánkban nincs többé aggodalomra ok, mert abból a zárt sorok­ból, amelyek Nyíregyházán felvonultak, láthattuk, hogy a gazdatársadalomban oly erő van, mellyel mindenki­nek számolni kell. GYÜMÖLCSÉSZET. Rovatvezető: Korponay Kornél. Gyümölcsfáink terméket­lenségének okai. (Folytatás). IV. A kezelés, az emberi intelligencia és szorgalom közreműködése az, mely legtöbbet tehet úgy a gyü­mölcsfák növekedésére, fejlődésére, valamint arra is, hogy gyümölcsösünk rendszeresen teremjen. Az emberi kéz munkásságától függ úgy a fiatalon ültetett cseme­tének növekedése, fejlődése, valamint később annak termékenysége is. Munkásságunk oly jelentőséggel bir a gyümöl- csészet jövedelmező kezelésére nézve, mint a gyorsvo­natot vezető gépész keze, a gőzt elzáró szelepen: ha olyankor nyitja, vagy zárja el azt, a mikor kell, célját a legnagyobb gyorsasággal éri el, de mekkora szeren­csétlenséget okozhat akkor, ha nem veszi tekintetbe a pályán felállított jeleket, nem mérsékli gépének rohaná­sát, hanem csak minél rövidebb idő alatt akarja kitű­zött célját elérni. A természetnek is meg vannak a maga jelzései, a melyek — bár nehezebb azokat meg­érteni és észrevenni a gépies vasúti jelzéseknél, — ha tekinteten kivül hagyjuk azokat s nem teszünk meg mindent a fenyegető veszély elkerülésére, végzetessé vállhatnak egész vállalkozásunkra. Már a gyümölcsfa ültetésénél, megválasztásánál is tehetünk oly hibákat, amelyek a növekedést, vagy he­lyes termékenységet örök időkre kétessé, esetleg ki­zárttá teszik. Ilyenek első sorban a túlságos kövér, mé­lyen rigolirozott, jól áttrágyázott faiskolákból sovány földre telepített csemeték, amelyek növekednek ugyan addig, a mig gyökereik az ültetőgödör átdolgozott, meg­trágyázott földében vannak, mihelyt azonban a gödör falát képező szilárd, esetleg terméketlen területéhez ér­nek, növekedésük egyszerre megszűnik, egy-két éven át a kicsiny fán is nagy termés lesz, a mely a tapasztalat­lan kezdőt nagy örömmel tölti el, a gyakorlott gyü­mölcsészt pedig fájdalmasan érinti, lévén ez az illető fácska hattyúdala. A legtöbb gyümölcsösben látjuk ezen szomorú jelenséget s védekezni ellene a fa koronájá­nak lefiatalitásával s a fa körül lévő földrétegnek a fa­koronáján kivül leendő megporhanyításával és megtrá- gyázásával lehet. Nagy hiba még az ültetésnél az, ha a trágyát, vagy pedig a gödör felszinéről kiásott pázsitos, hasz­nos földet túlságos mélyre helyezzük a gödör fenekére s ezzel a fácska zsenge gyökereit arra kényszerítjük, hogy“ táplálékukat túlságos mélyen keressék, s ha az

Next

/
Oldalképek
Tartalom