Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-17 / 37. szám
szeptember 17. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal Campbell-féle talajtömörítővel, amellyel én kétszer járattam meg idén azon homok talajokat, a melyekbe rozsot szándékozom vetni. A rozs alá nem szükséges háromszor szántani, sőt különösen homok talajokon kárára van, ha a kelleténél többször szántottunk; ezért is homok talajakban ha azok nincsenek eltarackosodva, elegendő egyszer czántani, mert az is megadja a rozs által megkívánt porhanyosságát a talajnak, hanem csupán ahban az esetben, ha a szántást nagyon korán eszközöltük s ennek folytán a talaj némileg elgyomosodott, tárcsáztas- suk, tömöritsük, boronáljuk azt vetés előtt. Ha pedig burgonya után akarunk rozsot vetni, a mi csak nagyon korán érő burgonya után tanácsos, akkor könnyű talajon nem is kell szántani, hanem csak megtárcsázni, vagy megextirpálni, azután tömöríteni, vagy csak meg- boronálni. A talaj megülepitése akár természetes, akár mesterséges utón a tömöritö segélyével, nagyon fontos dolog, a mit figyelmen kívül hagyni semmi esetre sem szabad. Rozs alá istálló trágyával sohase trágyázzunk, hanem csakis előveteménye alá. Az egészen friss trágya mindig ártalmára van a rozsnak, már csak azért is, mert a talaj nem tud kellőleg megülepedni. A mi viszonyaink között kötött talajakon legjobb rozs alá műtrágyát alkalmazni. Leginkább a foszforsav trágyát a szuperfoszfátot hálálja meg s a legtöbb esetben kizárólag szuperfoszfát trágyázásnál is jelentékeny termés többletet lehet elérni. Minél lazább szerkezetű azonban a talaj, annál kevésbé lehet a foszforsav trágyától kedvező eredményt várni, mert az ilyen talajok nitrogén és különösen káliumban is hiányt szenvednek. Ezért is homoktalajokon mindig káli szuperfoszfátot használjunk, a mivel bizonyára jó eredményeket fogunk elérhetni abban az esetben, ha a homok nitrogénban nem szegény, vagyis ha előzőleg zöld trágyával láttuk el a talajt, vagy ha zöld trágya helyett a bár kevésbé hatékony chilisalétromot használtuk. Homok talajokon kétségen kívül a zöld trágyával kombinált káli foszfor trágyázás helyén való, mert ilyen módon könnyen megháromszorozhatjuk a homok talajok termés átlagait. A zöld trágya azért is nagyon ajánlatos, mert általa a homok talajok fizikai szerkezetét is javítjuk s vizfoghatóságát is növeljük. Példák és kísérletek bizonyítjuk, hogy a káli foszforral kombinált zöld trágyázás megháromszorozta, sőt nem egy helyen megnégyszerezte a termést. Ilyen esetekben a műtrágyát zöld trágya alá célszerű adni és pedig 100—125 kg. szuperfoszfát és 60—100 kg. 40 percentes kálit. Az elmondottakon kivül nagyon fontos dolog az elvetendő mag helyes megválasztása. Homok talajokra a nyírség jobb gazdaságaiból szerezzünk vetőmagot, ez hozzá lévén szokva a legvékonyabb homokhoz, tehát gyenge homok talajokon is jó termést biztosit A valamivel jobb termő homokra használjunk montagnei rozsot. Szt. István rozsot azonban vetésre ne használjunk, mert nagyon könnyen kifagy. A vetés idejét ne halasszuk későre, mert a rozsnak még ősszel meg kell bokrosodni. Nálunk a rozs vetés ideje általában szeptember hó; gyengébb homok talajakon szeptember első fele, valamivel erősebb talajokon szept. második fele, vagy október eleje. Ezeknek figyelembe vételével és végrehajtásával rozs terméseinket nagyban fokozhatjuk. Hasznos tudnivalók. Szemölcsök a marha bőrén. Fiatal szarvasmarhák bőrében szemölcsök gyakran szoktak fejlődni s némelykor igen nagy számban keletkeznek, egyesek pedig egészen tojásnagyságuvá is megnőnek. A betegség ragályos, a szemölcsök átolthatók a szarvasmarhákon kivül másfaju állatokra is, és a beteg állatokkal foglalatoskodó ápoló is fertőzheti magát, ennélfogva a beteg állatokat az egészségesektől el kell különíteni és a betegeket ápoló egyén, ha azokat ellátta, a kezeit mossa meg gondosan, azután pedig valamely fertőtlenítő oldattal, pl. kreolines vízzel öblítse le. A daganatok legtöbbször minden beavatkozás nélkül is leszáradnak, mégis ajánlatos a nagyobbakat alapjukon lezúzni, pl. a heréléshez használalos emaszkulátorral, a sebfelületet pedig erősen tüzes vassal vagy lápiszpálcikával érinteni. A kisebb daganatok másodnaponként jódtinkturá- val ecsetelhetők. Tyúkok lábrühessége. A tyúknak lábbaja rendszerint rühesség, melyet a Dermatoryctes mutans nevű rühatka okoz és mely általában meszes láb neve alatt ismeretes. A rühatkák a varrók alatt tartózkodnak és amennyiben a nőstény majdnem fél milliméter hosszú, szabad szemmel is megláthatók. A betegség ragályos és azért ajánlatos a tyúkok lábait is gondosan megvizsgálni és a mennyiben, bárcsak apró pikkelyek is mutatkoznának, szintén kezelés alá venni. A kezelés abban áll, hogy a pikkelyeket glicerinnel, vagy szappanhabbal felpuhítva, kis kefével ledörzsöljük, azután pedig a megszárított beteg felületet a következő összetételű kenőcscsel bekenjük: 15 r. kénvirág, 8 r. hamu- zsir, 60 r. disznózsír. Ezt a bekenést a teljes gyógyulásig, esetleg többször ismételni kell. Palackokba fejtett gyümölcspálinka eltartása. A palackokba fejtett gyümölcspálinka íze és zamatja kétségen kivül fog fejlődni, ha nem is oly gyorsan, mint a hordókben. A fejlődés előmozdítása végett a palackokban elegendő levegőt kell hagyni, tehát csak 2/s-ig tölteni meg a pálinkával a palackokat s gyakrabban (pl. havonként egyszer) átfejteni, illetve áttölteni, hogy mindig friss levegőt kapjanak. Ha a szin halvány volna, ennek fokozása végett meg lehet színezni a pálinkát akár karamel-lel, akár safflor-ral (Carthamus tinct. virágszirmai) tehát a bor színezésére megengedett anyagokkal. Ily módon a pálinka csakúgy fejlődik mintha hordóban állana. Különfélék. Csoportos kirándulás Nyíregyházára. Egyesületünk titkári hivatala szétküldötte a kedvezményes jegy váltására jogosító igazolványokat. Indulás Szatmárról f. hó 20-án reggel 5 órakor külön vonaton Mátészalkán
