Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-17 / 37. szám

2-ik oldal SZATMÁRI GAZDA rendelkező kivándorlók az ország belsejében őserdőt, de oly helyen, ahova ezidőszerint még sem vasút, de még járható ut sem vezet. A talaj ugyan nagyon termékeny, de előbb ki kell irtani az őserdőt, le kell csapolni a mocsarakat s akkor is kérdés, hogy miként értékesítheti terményeit. Ha az eldorádónak hirdetett föld­területre kerül a becsapott szegény ember, mi­vel technikai segédeszközök nélkül az erdőte­rülettel semmire sem mehet, azt tanácsolják nekik, hogy mint a földmivelésen kívül egyéb­hez sem értők, álljanak be valamely ültetvényre gazdasági munkásoknak. Itt kezdődik aztán a kálváriajárás. Az ingyenföld reménysége által hazát, otthont vesztett földmivelő nép, gazda­sági munkások kávé, cukor, gyapot vagy más ültetvényre kerülnek, nyolc, tiz évig dolgoznak ott mint a barmok, anélkül, hogy valamit félre­tehetnének. Mikor aztán a nehéz munkától az idősebbek letörnek, elgyengülnek, egyszerűen, lelketlenül szélnek eresztik őket. S ez az em- berbolonditás egyre tart. A német hajóstársa­ságok, kivándorlási cégek ügynökei elárasztják Európát és hirdetik az előnyösnek látszó in­gyen földszerzési feltételeket, természetesen hozzáteszik azt is, hogy Brazíliában, de külö­nösen Sao Paolo államban milyen könnyű szer­rel boldogulhatnak a bevándorlók. Azt hazud­jék az ügynökök, hogy az ingyen adott földhöz ad az állam állatokat és gazdasági eszközöket; hogy dolgozni sem kell, mert a fehér ember csak hüsöl és felügyel a fekete munkásokra. Hát még akinek egy kis pénze van, az egyszerre egész uradalmat vehet. Sőt még az utazás sem kerül többe a Bécsig szóló vasúti jegynél, mert onnét ingyen szállítják őket vas­úton és hajón sőt a hajón még el is látják a kivándorlókat. Ilyen nagyhangú és sokat Ígérő csábításnak, hogy tudna ellenállni a földéhes szeptember 17. ember. Elkótyavetyéli hát mindenét, hogy biz­tos falat kenyerét a hontalansággai és koldus­bottal cserélje fel. Minden jóérzésü embernek lelkiismereti kötelessége tehát a netalán tudo­mására jutó ilyen kivándorlásra való csábításo­kat meghiúsítani és megtoroltatni. A Szatmár-kültelki Gazdakör alakuló gyűlése. Szép, lélekemelő és kihatásában nagyjelentőségű ünnepélye volt f. hó 11.-én a Szatmárrészi „Kültelek“ közönségének. Ezen a napon tartotta u. i. — miként az lapunkban már előre jelezve volt — a Szatmár- Kültelki Gazdakör alakuló gyűlését, a zsadányi-uton levő kültelki áll. el. népiskola helyiségében. Az alakuló gyűlésen nagyszámú s a kültelki pol­gárság szinét-javát magában foglaló érdeklődő közönség jelent meg, mely az iskola tágas termét teljesen meg­töltötte. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület kép­viseletében dr. Böszörményi Emil egyesületi alelnök, Világossy Gáspár titkár és Riszdorfer Imre szerkesztő, a szatmári ref. egyház részéről pedig Biki Károly es­peres jelentek meg. Az alakuló közgyűlés lefolyását a következőkben ismertetjük: Dr. Böszörméhyi Emil, a gyűlést összehívó Gaz­dasági Egyesület nevében üdvözli a szép számmal megjelent érdekeltséget s magasan szárnyaló be­szédben fejti ki, hogy a nemzeti jólét két főpilléren : a kultrális és anyagi előhaladáson alapszik; a szatmár­részi Kültelek laitossága érezvén e tekintetben való el­maradottságát, — megértve a kor intő szavát, — az utóbbi időben a körében napirendre került kulturális mozgalmak eredményeként arra az elhatározásra jutott, hogy egy gazdakörben tömörülve, az egyesülésben rejlő erő segítségével mielőbb kiemelkedjék elmaradott hely­zetéből s a lehetőségig megvalósíthassa természetes, méltányos és jogos érdekeit. A Szatmármegyei Gazda­sági Egyesület szívesen fogadta a mozgalom kezdemé­nyezőinek támogatást kérő megkeresését s hazafias készséggel nyújt e tekintetben a kültelki közönségnek segítő kezet azzal, hogy a Szatmár-Kültelki Gazdakör megalakítását kezébe vette. Örömmel látja a megjelen­Kühne mezőgazdasági gépgyár Részvény-Társ. Hazánk legrégibb gazdasági gépgyára MOSONBAH. Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerü acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSONI DRILL SORVETŐGÉPEK. Osborne amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabona- tisztító- és szelelő-rosták, konkolyválasztók, szecskavágók, répavágó és darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagy­ságban. Morzsolók, kézi és erőhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlő­műveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár: BÍRÓ LAJOS urnái Szatmár, Piac-tér, báró Vécsey-ház.

Next

/
Oldalképek
Tartalom