Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-29 / 5. szám
január 29, 3-ík oldal. SZA fMÁRl sal a mai állapoton segíteni, mert hiszen a megyei szövetkezetek rendes működésének a megindulására is néhány év szükséges. Ez igaz, ámde igaz az is, hogy eme szövetkezetek működésük megindultával — amit már sokszor előre meg lehet állapítani, — évről-évre nagyobb és nagyobb erőt lesznek képesek kifejteni és oly szervezetet képezni, melynek áldást- hozó nyomai mihamar láthatók lesznek a középbirtokos osztály soraiban. Én azt hiszem, áldani fogják azt a percet, melyben ez intézmény megalapítására az első lépést megtették. Induljon meg tehát minél, de minél előbb a megyei hitelszövetkezetek szervezése, alapítása s hiszem, hogy az Ég áldása lesz rajta. Dohánycsotnózás és bálozás. Egy dohánybeváltási idény bő alkalmat nyújt meggyőződni arról, mily sok hibát követnek el a dohánykertészek a csomózásnál és bálozásnál, pedig ezzel legtöbb esetben úgy maguknak, mint a termelőnek jelentékeny kárt okoznak. A dohánycsomózásnál egyik legfontosabb dolog, hogy a dohány se túl száraz, se nagyon nedves ne legyen, mert mig az előbbi esetben a csomózásnál könnyen szakad, rongyolódik, addig az utóbbi esetben hamar penészedik s romlik, mi a beváltásnál természetesen mind a két esetben a termelő rovására lesz írva. Igaz ugyan, hogy a csomózáskor uralkodó időjárás elsősorban befolyásolja a dohány nedvességi fokát, de a termelőnek és kertésznek is módjában áll magát a kedvezőtlen időjárás ellen védeni, mihez első es főfeltétel a jó pajta, a másik szint oly fontos kellék pedig a helyes kezelés. A termelő gondoskodjék olyan pajtáról, melynek szellőző készülékei jól zárjanak, hogy a külső legkisebb légváltozást ne érezze meg a dohány. Mert ha a pajta rossz, akkor nedves idő mellett a dohány azonnal tulnyirkosságot kap, viszont ha kissé szeles idő van már érintésre is törik. A kertész dolga aztán az u. n. záró aggaíásnál arra figyelni, hogy jó pajtában a kellő sűrűség által elért puhulás mellett a dohányban levő nedvesség mintegy konzerváltassék s igy könnyen ki ne száradjon. Semmiesetre sem engedhető meg a nálunk általában szokásos módja a dohánynedvesitésnek, történjék az akár vizfecskendezés&el, akár a hóra való kirakással, mert ez által a dohány vízióitokat kap s igy minőségileg vészit. Csak tévhit az dohánykertészeinknél, hogy ők a mesterséges nedvesítés által súlyban nyernek, mert az a kis súlygyarapodás távolról sem felel meg azon százaléknak, melyet a beváltó a dohányban levő többlet nedvességre és a romlásra levonni kénytelen. Ha tehát a jó pajta és helyes kezelés mellett is túl száraz a dohány, a kedvezőtlen száraz szeles időjárás miatt, úgy a dohányt csupán a simitóház páratelt levegője által, vagy az összekötött pórék nyirkos földre való helyezésével szabad a csomózásra alkalmas vonult állapotba hozni. GAZDA Legajánlatosabb különben, ha az időjárás a csomózásra nem alkalmas, azzal várni, nem sürgetni, legrosszabb esetben a beváltótól halasztást kérni, ha a kedvezőtlen idő miatt nem lehetünk készen a beváltás kitűzött napjára. Különben a csomózás forszirozásá- nak meg van a másik hátrányos oldala is. Amennyiben az összes munkák között a legfontosabb a csomózás és az osztályozás, feltétlenül meg lesz annak a káros következménye, ha azt avatatlan kezek végzik, mert a különben jól kezelt, szépen beszáradt dohány értékét nagyban alászállitja a beváltásnál, ha akár a csomókban találhatók rosszul megválogatott levelek, akár az egyes bálokban vannak nem abba az osztályba tartozó csomók. Már pedig, ha a kertésznek dohánymunkában jártas családtagjain kívül a munka sürgőssége miatt járatlan napszámosokat kell alkalmazni, az a válogatás tökéletes nem lehet. Éppen ezért ajánljuk termelőinknek figyelmébe, hogy ezen munkálatokra nagy gondot fordítsanak, mert pl. ha egy különben 1. osztályú bálban több II. osztályú csomót találnak, elrontja az egész bálát, itt a beváltóban a kertész részéről rosszhiszeműséget tételeznek fel s az egész bál II. osztályúnak lesz minősítve. Ezért kell az ezirányu pontosságot a kertészeknél szigorúan ellenőrizni, mert akár a válogatott lesz ily hiba miatt I. o.-nak akár a III. o. kihányásnak minősítve az egyaránt nagy veszteség a dohány kertésznek is, de még nagyobb a termelőnek, kinek azonkívül, hogy csak felét kapja a termésnek, még nagyon sok kiadása van, miben természetesen a kertész nem osztozik. Utasítás a magyaróvári m. kir. tejkisérleti állomás igénybevételére. A m. kir. földmivelésügyi miniszter által 71717. ein. 1903. sz. alatt jóváhagyott szabályzat 3. §-a szerint, a ni. kir. tejkisérleti állomás feladata: I. A tejgazdaság körébe vágó bakteriológiai kérdések megoldása: a) tej-, vaj-, sajtvizsgálatok végzése tudományos irányban, úgyszintén gyakorlati tanácsok adása baktériumok által okozott tej-, vaj-, sajíhibák és bajok esetén. A tej rendellenes pl. vörös, kék színe, keserű ize, a vaj kellemetlen szaga, ize, sajt hibás érésének előfordulásakor; b) a tejgazdaságok, tejszövetkezetek részére a vajkészitésnél szükséges tiszta kultúrák előállítása és rendelkezésükre bocsátása. II. A tejgazdaság körébe vágó chémiai kérdések tanulmányozása és megoldása, különösen zsirvizsgá- Iatok teljesítése, az ennek alapján teljesiiendő hasznosítás szerinti tenyészkiválasztás előmozdítására, tejelő versenyek megtarthatására, a tej zsírtartalom szerinti fizethetésére. Ili. Tejgazdasági eszközök és gépek kipróbálása, megismertetése, a jónak bizonyultak terjesztése. IV. Tejgazdaságok, tejszövetkezetek üzemének ellenőrzése s hibák előfordulása esetén gyakorlati tanácsok adása. V. A tejgazdaság körébe vágó külföldi gyakorlati és tudományos mozgalmak figyelemmel kisérése. VI. Az állomás szakmájába vágó ismereteknek terjesztése szóval és Írásban.
