Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-03 / 35. szám

szeptember 3 SZATMÁRI GAZDA 9-ik oldal semmi ok arra, hogy maguktól továbbra is eldobjanak egy jövedelmező mellékkereseti ágat. Minta méhesünk vezetője: Ligeti József áll. elemi iskolai tanító (lakik Szatmár Zárda-utca 4.), kihez az érdeklődők közvetle­nül fordulhatnak kérelmükkel, Első Szatmári Műtrágyagyár címen Szatmár- Németiben Kinczler József szatmári lakos a fekáliák feldolgozásával egy jóravaló s különösen gazdáinkra nézve fontos vállalatot létesített. Gazdáink bizonnyára emlékeznek még azokra a magasabb színvonalú gaz­dasági előadásokra, melyeket egyesületünk a kassai gazdasági akadémia tanárainak szíves közreműködésével 1908 évi február hó 8. és 9-én rendezett Szatmáron. Ezeken az előadásokon tartotta meg nagyszabású érte­kezését Varga Kálmán dr. akad. tanár a fekáliák gya­korlati alkalmazásáról. Rámutatott a fekál trágyák fon­tosságára, melyek úgy a mezőgazdaságban, mint a szőlőtermelésnél nagy előnnyel alkalmazhatók, különö­sen pedig a mi foszforban szegény talajunkban hatása szinte meglepő, mert mig a szarvasmarha trágyában csak 1 -6 százalék a foszfor, addig az emberi ürülékben 26 százalék. De eltekintve ettől az előnyös vegyi ösz- szetételtől, a fekál trágyáknak mindinkább nagyobb tért kell hóditaniok különösen itt vármegyénkben hol a gazdának egyes helyeken drága pénzért sem áll annyi trágya rendelkezésre amellyel csak kissé is megtrágyáz­hatná földjét, áll ez pl. a szatmárhegyi szőlőbirtoko- kosokra, hol egy szekér trágya a szőlőbe kihordva 5 koronába kerül. De fontos a mezőgazdaságnál is mert pl. repcénél oly eredményt lehet vele elérni a mi úgy­szólván hihetetlen s azután pedig kitűnő minőségű búza termésünk lesz. Bámulatos eredményt lehet elérnünk takarmányrépánál, Varga Kálmán dr. pl. látott 1 hold fekáltrágyával megművelt földről 560 q. takarmányré­pát. Szatmárvármegye legnagyobb részében általában előnyösen használható, azért is ajánljuk gazdáink fi-4 gyeimébe az újonnan megalakult gyárat. Megrendelése- seket különben elfogad egyesületünk titkári hivatala is. Uj rétek és legelők alkatrészeinek szakszerű összeállításával a földmivelésügyi kormány gondosko­dása folytán foglalkoznak s a hozzájuk fordulóknak fel­világosítást adnak a magvizsgáló állomások. Várme­gyénk gazdái ily kérdésben forduljanak a kassai m. k. állami vetőmagvizzgáló állomás vezetőjéhez. Hogy a fűmagkeverék tervezetek összeállítása iránti megkeresé­seknek minő tájékoztató adatokat kell tartalmazniok, arra nézve lapunk szerkesztősége (Szatmár, Deák-tér 2.) nyújt felvilágosítást. Hamis ötkoronások. Nap-nap mellett olvastuk a lapokban, hogy vármegyénkben s a szomszédos Szi­lágyban a hamis ötkoronások egész áradata van for­galomban. A hamisítások most sem szűntek meg, leg­utóbb Szilágysomlyón, Mátészalkán s más községek­ben 340 drb. hamis pénzt foglalt le a csendőrség. A hami­sítványok igen ügyesek, azonban hat grammal köny­nyebbek a valódiaknál. Osztrák veretüek és 190T. év­számmal vannak ellátva. A csendőrség lázasan nyomoz a pénzhamisítók után, de mindezideig nem sikerült őket leleplezni. Országos állatvásárok vármegyénkben. Szept. 6-án Szamoskrassón, 8-án Jánkon és Királydarócon, 12-én Nagykárolyban és Avasfelsőfaluban, 15-én Er­dődön, 16-án Csengeren, 19-én Fehérgyarmaton és Sárközön, 20-án Krasznabélteken, 26-án Mátészalkán, 27-én Szatmárnémetiben, 30-án Kővárhosszufaluban. Karborsav a méhesben. Egy kis üveg hígított karbolsav, egy darabka szivacs és egy hosszú pózna mindig készletben legyen a méhesben a méhek rajzá­sának idején. Ha a raj magas fán vagy oly helyen szál­lott meg, ahol nehezen hozzáférhető, a póznára erősített és a karbolsavba mártott szivacscsal csak hiég kell érinteni s mint a felhő, úgy száll szét, hogy más helyen telepedjék meg. Ha ez a hely se volna alkalmas, meg­ismételjük az experimentumot s a raj kifáradva mindig lejjebb száll. Ha a raj valamely fatörzsön vagy ágon szétterjedve száll meg a szivacs segélyével könnyen egy csomóba terelhető. A raj szívesen száll meg oly helyen, ahol már raj volt s ha ez a hely alkalmatlan, kenjük be karbolsavval s többé raj oda nem száll. Svábbogarak irtása. Majd minden füszerkeres- kedésben árulják az úgynevezett „Berlini zöldet“. Ez a mérges por a falak mentén elhintve elpusztítja az éjjel a falakból kimászó csótányokat, de megvan az a rósz sajátsága, hogy amint egy kettő megdöglik tőlle, a többiek elkerülik a rájuk nézve veszedelmes helyet. Legjobb irtószer — a sör, öntsünk sört lapos edények­be és az oldalaira támasszunk vékony fapálcákat. A Jjogarak a kellemes szagra előjönnek, felmásznak a pálcikákon, a tálba szédülnek és ott pusztulnak el. Vármegyénk állategészsége. Lépfene: avasi Avasujfalu, Bujánháza; csengeri Gacsály: erdődi Alsó- homoród 1 u. és 1 1., fehérgyarmati Fehérgyarmat, Majtis, Vámosoroszi t.; mátészalkai Ópályi; nagybányai Erdőszáda; nagykárolyi Krasznaszentmiklós 1. Veszettség: fehérgyarmati Fehérgyarmat t.; nagy- somkuti Kisfentős, Kolcér; szatmárnémetii Egri; Nagy­bánya. Rühkór: mátészalkai Hodász ló, Nyirvasvári t. ló; nagysomkuti Nagybozinta ló. Sertésorbánc: csengeri Ura m.; mátészalkai Nyir- csaholy; szatmárnémetii Kakszentmárton. Sertésvész: avasi Vámfalu t.; csengeri Tyúkod t., Ura t., Vetés t.; erdődi Alsóhomoród, Erdőd t., Felső- boldád 7 u., Ivácskó 5 u., Királydaróc t., Résztelek 3 u.; fehérgyarmati Fehérgyarmat 2 u., Géberjén 2 u., Gyügye 8 u., Jánk, Kisszekeres t., Nagyar 5 u., Nagy- szekeres, Vámosoroszi t; mátészalkai Mátészalka m., Nyírcsászári m., Nyirmegyes 2.; nagybányai Erdőszáda m, nagykárolyi Börvely 3 u., Mérk t., Vállaj t.; szatmár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom