Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-20 / 33. szám

4-ik oldal SZATMÁRI GAZDA augusztus 20. azonban nem akarjuk azonnal elvetni, akkor szárítsuk ki jól s lehetőleg ne tegyük zsákokba, hanem terhsük ki magtárban vagy szellős kamarában, hol gyakran lapátoljuk át. Ha esetleg zsákokba akarjuk fel szedni a csávázott búzát, ne tegyük azt oly régi zsákokba, me­lyekbe azelőtt üszögös búza állott, mert akkor munkánk kárba veszett; sőt a vetőgépet is alapos tisztogatásnak vessük alá, annak ládáját, csöveit, saruit kefével és ronggyal alaposan tisztítsuk ki. Ily kezelés mellett né­hány évi gondos csávázás után annyira meg fog fogyni az üszkös kalászok száma, hogy az már számításba sem jöhet. Hazánkban igazi üszögkárt tulajdonképen csak a búza kőüszke okoz s ép ezért a legtöbb helyen csakis a búzavetőmagot szokták csávázni. Hogy azonban is­meretünk e téren teljes legyen, felemlítjük, hogy a rozs­ban is előfordul a kőüszög és pedig ugyanúgy, mint a búzában. Ez azonban nálunk ritkább eset s nem szo­kott nagyobb károkat okozni. Ellene ugyancsak úgy kell csáváznunk, mint ahogy e közleményben a búza csávázását leírtuk. Hasonlóképen védekezhetünk a kö­les-, mohar- és ciroküszög ellen is. Ellenben a mind­annyiunk által jól ismert repülő üszkök ellen, melyek a búza, árpa és zab kalászát teszik tönkre, már kevesebb eredménnyel jár a csávázás. QYÜMÖLCSÉSZET. Rovatvezető: Korponay Kornél. Rosszul termő gyümölcsfák. Bár a gyümölcstermés sok minden eshetőségnek van kitéve, amelyek a fa termő képességét csökkentik, mégis a gyümölcsfáknál a terméketlenség oka több­nyire abban található fel, hogy a talaj tápláló anyagban szegény. Ezen okot fel lehet ismerni részint magáról a fá­ról, részint az alatta termő füfélékről. A táplálék hiány­ban szenvedő fák ugyanis megmohosodnak, keveset nőnek s igy terméketlenek. A fa mohosságát azonban az éghajlati viszonyok és egyéb körülmények is okozhatják, igy egyedül eb­ből nem lehet határozottan arra következtetni, hogy a talajban nincs elég tápláló anyag. Ha a fák mohossá­gát tepasztaljuk, vizsgálat tárgyává tesszük azon füve­ket is, amelyek a fa alatt teremnek, hogy határozottan megállapíthassuk, vajon a talaj tápláló anyagokbani szegénysége okozza-e a mohosságot vagy sem. Ha a fa alatt kevés fü nő s ez is vékony szálú, rossz mi­nőségű, akkor ez határozottan arról tanúskodik, hogy a talajból hiányzik a káli és foszfor. Ilyen esetben csak dús trágyával tehetjük fáinkat termővé. Ez a dús trágya azonban ne álljon egyedül hig istálló trágyából, de e mellett okvetlen szuperfoszfátot és meszet is kell al­kalmazni. A gyümölcsfák nagyon sok meszet igényel­nek. Ha a gyümölcsfát elégetjük, a vissza maradó hamu egyharmada mész, a mi eléggé bizonyítja, hogy a gyü­mölcsfa a talajból igen sok meszet von el, tehát dús mész trágyázást is igényel. Ha a talaj eléggé mészdus, akkor a fa koronája alatti földben hereféléket is nagy mennyiségben találunk, ha azonban ezek hiányzanak, akkor a talaj mésszegény. A fák trágyázása tehát csak akkor helyes, ha dús istálló trágyát és meszet, vagy bő szuperfoszfátot alkalmazunk trágyázásul. Ezt a trá­gyázást addig kell évente ismételnünk, mig a fa koro­nája alatt lóhere félékkel kevert dús fü növés indul meg, ami annak a jele, hogy most már a talaj felső rétegében annyi foszfor és mész van, amennyi ele­gendő arra, hogy az esővíz azt részben a fa gyökeréig lemossa. K... B... Vetőmag-eladás. A kisbéri, bábolnai, mezőhegyesi és fogarasi mé­nesbirtokok, valamint a gödöllői m. kir. koronaurada­lom gabona- és egyéb terménykészletéből az erre al­kalmas minőségű magvak, az alábbi feltételek mellett vetőmagul mindazoknak a gazdáknak kiadatnak, akik ez iránt a birtokok igazgatóságaihoz fordulnak. Az egyes termények esak készpénzfizetés mellett engedtetnek át. Az eladási ár Kisbérre és Bábolnára, Mezőhegyesre és Gödöllőre nézve a budapesti tőzsdei, Fogarasra nézve pedig a fogarasi piacon jegyzet piaci árak szerint állapittatik meg oly módon, hogy az el­szállítást megelőző napon jegyzett tőzsdei, illetve piaci árakból szállítási költségre Kisbéren 83 fillér, Bábolnán 60 fillér, Gödöllőn 30 fillér, Mezőhegyesen pedig 100 fillér 100 kg-ként levonatik, az ily módon megállapított árhoz azonban, mivel jól megrostált vetőmag engedtetik át, mindegyik birtokon 2 korona hozzászámittatik. Egy gazdának egy- és ugyanazon gabonanemből 100 q-ig, egyéb magvakból 10 q-ig terjedő mennyiség engedtetik át. A vásárolt vetőmag kizárólag csak vetésre fordít­ható, ezért a megrendelő» gazda— kívánatra — a meg­rendelés teljesítése előtt hiteles községi bizonyítvánnyal igazolni tartozik, hogy a megrendelt vetőmagra tényleg szüksége van. A szállítást a legközelebbi vasúti állomásra mind­egyik birtok ingyen, illetve költségfelszámitás nélkül teljesíti, a vasúti szállítási költségeket azonban a meg­rendelő fél viseli. A szükségelt vetőmagvakra előjegyzéseket is kér­hetnek a gazdák az említett uradalmak igazgatóságai­tól és pedig őszi gabonára folyó évi október hó 1-ig, tavasziakra pedig folyó évi december hó végéig, meg­jegyezvén, hogy az előjegyzett vetőmagvak kiszolgál­tatása az őszi, illetve a jövő tavaszi vetés végéig fog eszközöltetni. Minden előjegyzett vetőmag után előlegül illető­leg bánatpénz gyanánt métermázsánként egy korona az illető birtoknak — melynél a megrendelés történik — beküldendő, mely összeg azonban a szállításkor az egész vételárba beszámittatik. Budapesten, 1910. évi julius hó 15-én. M. kir. földmivelésügyi minister.

Next

/
Oldalképek
Tartalom