Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-06 / 31. szám
4-ik oldal SZATMÁRI GAZDA augusztus 6. natos, hogy a magyar méhésztásadalom azon nagy | számban vegyen részi, de meg azért is, hogy a külföld méhészei lássák, hogy nálunk a méhészet nem mostoha | gyermek, hanem gazdatársadalmunknak a többi gazdasági üzemágakkal legalább is egyenlő bánásmódban ré- j szesülő szülöttje. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a vándorgyűlés és kiállítás iránt nemcsak Európában, hanem j Amerikában is élénken érdeklődnek. A kiállításra mindennap újabb és újabb jelentkezések érkeznek, e mellett többen dísztárgyakat ajánlottak fel a kiállítók jutalmazására. A külföldi méhész-egyesületek is számos tárgyat ajánlottak fel a rendezőségnek, amely minden tekintetben megadja a felvilágosításokat, ha bárki egy egyszerű levelezőlapot intéz a vándorgyűlés irodájához, melynek cime: Budapest, V., Földmivelésügyi minisztérium. Hogyan alakítsunk húsfogyasztási szövetkezetét ? Irta: Festhory Ottó Géza vetési áll. el. iskolai igazgató. A szövetkezeti mozgalom kezdetét hazánkban mintegy 50 évvel ezelőtti időre tehetjük. Ezen idő leforgása alatt számtalan és különféle szövetkezetek ala- j kultak, a melyek mindannyian éppen a szegényebb osztályon vannak hivatva segíteni. A szövetkezeti eszme jogosultsága a mai egészségtelen kereskedelmi és spekulációs korban minden kétségen felül áll. Ezt ma már a merkantilizmus higgadtabb elemei is beismernék, ha egyáltalán mernék beismerni. A szövetkezeti eszme terjedése megtanítja a népet a helyes gazdálkodásra, az összetartásra s kiveszi a népet az uzsorások szipolyozó karmai közül. A megélhetés méreg drága, a nép ott áll, hogy a legmesszebb menő takarékosság mellett sem képes megélni k ha még ehez vesszük a gyorsan meggazda- j godni akaró közvetítő kereskedelem kapzsiságát, előttünk áll a mai kornak pőrére levetkeztetett embere lakás-, hús-, kenyéruzsorával birkózva a létért való küzdelemben. Tehát nagyon is indokolt ha a nép, „segíts magadon, az Isten is megsegít“ elvénél fogva, filléreit összerakva kezet fog, hogy megélhetését lehetővé tegye. A nép megélhetését könnyítendő, elhatároztam, hogy Vetés községben egy husfogyasztási szövetkezet létesítését kísérlem meg s csak kötelességemet vélem leróni jelen soraimmal, a midőn egy ily szövetkezet alakítására, kezelésére, vezetésére vonatkozó tudnivalókat a „Szatmári Gazdá“-ban közzéteszem, hogy azt mindazok, kik a néppel közvetlen érintkezésben állanak s állásuknál fogva hivatva, sőt erkölcsileg kötelezve vannak a velük s mellettük élő gyengék védelméről gondoskodni, eredményesen használhassák fel s egy ily közérdekű intézmény létesítésénél már járt utakon haladhassanak. A szövetkezés részvényeken alapul korlátlan számmal t. i. bármikor beléphet és kiléphet bárki. Nagy tőke nem kell hozzá. A szövetkezés mikéntjét az alább közölt alapszabály fogja a legszebben megvilágítani. Egyben, az általunk, a múlt évben egybeállított mérleget kívánom az érdeklődőknek bemutatni. Nálunk Vetésben 1909. évi márc. 1-én nyílt meg a husfogyasztási szövetkezet 350 korona tőkével, 10 koronás részvényekkel, jobban mondva üzletrésszel s még is a hus-féle olcsósága mellett haszonnal zártunk. A 350 korona tőkénk 3525 korona 68 fillért forgatott 10 hónap alatt, amely forgalmat az alábbi számok mutatják be a legvilágosabban. a) Nyeremény számla 1909. dec. 31.-én: Tartozik: 1. Üzletrészből 350 K — f 2. Marha és sertés vételből 1918 „ 81 „ 3. „ bőrökből 791 „ 50 „ 4. Kölcsönből 120 „ — „ 5. Cégjegyzésre kiadott összegből 50 „ — „ 6. Számadási térítményből 18 „ 11 „ 7. Hentestől levonás 5 „ — „ 7. Mutatkozó nyereségből 272 „ 26 „ 3525 K 68 f Követel: 1. Üzletrészből visszafizetés 10 K — f 2. Szarvasmarha és sertés vételre 2359 „ 76 „ 3. Kamatra kölcsön után 4 „ 50 „ 4. Téritményre 50 „ — „ 5. Vegyes költségek 50 „ 20 „ 6. Számadási téritményre 18 „ 11 „ 7. Beszerzett vagyonra (mészárszék és felszerelés) 251 „ 34 „ 8. Romlott húsokra levonás 12 „ 48 „ 9. Fogyasztási adóra 121 „ 64 „ 10. Hitelszövetkezetnél betét 124 „ 60 „ 11. Hentesnek fizetésre 375 „ 39 „ 12. El nem adott húsfélék- és kontóban 147 „ 66 „ 3525 K 68 f b) Mérleg-számla 1909. dec. 31. Vagyon: 1. Betétben 124 K 60 „ 2. Elnemadott húsok és kontóban 147 „ 66 „ 3. Mészárszék, mázsa, bélyegző 251 „ 34 „ 523 K 60 f Teher: 1. Üzletrész 340 „ — f 2. Hitelszövetkezeti kölcsön 120 „ — f 3. Nyeremény 63 „ 60 f 523 K 60 f A 340 kor. üzletrészre tehát 63 korona 60 fillér nyereség osztatott ki. Megjegyzem, hogy a hús és zsiradékfélék kilóját is képesek voltunk 6—16 fillér árkülönbség mellett olcsóbban adni. tagjainknak, mint a többi magán székek. E mellett folyton friss és olcsó jó minőségű húst ettünk, illetve eszünk. A husfogyasztási szövetkezet megalakulása után fontos a mészáros-hentes félfogadása és az azzal kötendő szerződés szövege is. Fontos az is, hogy a mészáros rendes, pontos, nem durva és józan életű legyen. A hentessel kötendő szerződésben igen fontos a hentes javadalmazását de kötelességét is pontosan körülírni s különösen lényeges a hús- és zsiradék stb. félék kezelésénél előforduló mindennemű mulasztásokból eredő károkért a teljes anyagi felelősséget ráutalni, nehogy ily cimen tetemes anyagi kár érje a szövetkezetei. A szerződés megkötésénél tehát a legnagyobb óvatossággal kell eljárni, mert az üzletkezelővel (hentes) megkötött rossz szerződés kockáztatja a szövetkezet
