Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-16 / 28. szám
2-ik oldal __________ SZATMÁRI GAZDA_______________ julius 16. vés, lelki megnyugvást remélve hordják millióikat a részvényesek zsebeibe; nyugodtan alszik ki házát tűz ellen biztosította, lelkiismeretfurda- lás nélkül ül fekete kávéja mellett ki életét tartozását meghaladó összeg erejéig biztosította, a sors csapásaiban megnyugodva szemléli a forró nyár derekán a gazda a jeget hozó terhes felhőket, midőn vetését jég ellen biztosította, mert azt hiszi, hogy emberileg kötelességének saját magával, övéivel, hitelezőivel szemben eleget tett. A befizetett összegről megkapják a nyugtát, elteszik, jól őrzik, hogy esetleg nagyobb mérvű csapás bekövetkezése esetén ... legyen mivel befűteni. Távol legyen tőlem, hogy biztosító-társulataink bármelyike ellen támadást akarnék e sorokkal intézni, a fentiekben csak azt a tényt akarom konstatálni, hogy egy nagyobb ka- tasztró esetén a biztositó társulatok egyike sem képes vállalt fizetési kötelezettségének eleget tenni, s ha a biztosítási intézményt — a mely ma már nélkülözhetetlen az emberiségre, — komoly oldaláról bíráljuk, e téren volna a legsürgősebb államosításra szükség, mert mindenesetre az államban van a legnagyobb garancia, de másrészt a befolyó óriási jövedelmek is az állam kasszájába ömlenének, ami első sorban is az adózó polgárok terhén könnyítene, az igaz, hogy ennek az államosításnak temérdek, főleg személyi s magán érdekeket érzékenyen érintő akadályai vannak, de ha az ország nyomasztó anyagi viszonyait vesszük figyelembe, lehetetlen, hogy ezen ügy előbb vagy utóbb döntés alá ne kerüljön. E cikkem megírásához a „Pesti Napló“ egyik közelebbi számában megjelent tudósítás adta az impulzust. A nyilvánvaló tendenciával megirt hir szó szerint a következő: „Gazdák biztosító szövetkezete. 1900-ban az agráriusok megalapították a Gazdák Biztositó Szövetkezetét, amelynek alaptőkéje jelenleg 1,979.100 korona. A kormány az agrár-biztositó intézet alapítását erősen támogatta és Darányi, a nép atyja, az alapításkor az állam pénzéből 460.000 korona szubvenciót adott a szövetkezetnek. A szövetkezet minden uton-módon igyekezett a gazdákkal tűz-, jég- és életbiztosítási üzleteket kötni és ebben hatalmas segítségére volt az OMGE és a többi gazdasági egyesület, úgy hogy sikerült a legnagyobb uradalmakat a társaság ügyfeleiül megnyerni, különösen Tokaj vidékén és Abaujtorna vármegyében. Legutóbb tudvalevőleg a Hegyalját óriási jégverés pusztította, amely teljesen megsemmisítette a tokaji szőlőtermést. A hegyaljai szőlőbirtokok nagyrészt uradalmak kezében vannak, amelyek túlnyomóan a Gazdák Biztositó Szövetkezeténél voltak jégkár ellen biztosítva. A biztositó társaságnál eddig bejelentett károk, mintegy 15 millió koronára rúgnak. Éhez járul még, hogy Jászó Újfalu tűzkár által teljesen elpusztult és ez a község is a Gazdák Biztositó szövetkezeténél volt biztosítva. Ezek az események és a társaságnál előfordult pénztárhiány a szövetkezetét súlyos anyagi válságba sodorták. A szövetkezet tüzdijtartaléka 418.492 korona, tűzkár tartaléka 60.780 korona, egyéb tartalékai 251.682 korona s ha összes tartalékait fel is használja, a 15 milliós kárnak alig egy kis részét tudja majd megtéríteni. A társaság helyzete annál kedvezőtlenebb, minthogy a viszontbiztosítást elmulasztotta. A veszteség nagy részét a tagok fogják szenvedni, mert az alapszabályok szerint a társaságot ért károkért a tagok magán vagyonukkal vállalnak kezességet.“ Erre a cikkre megjegyzésem csak az, hogy kár bizonyos köröknek hasonló téren működő társegyletekre oly hirtelen, előzetes alapos tájékozás nélkül a vizes lepedőt ráhúzni már csak a „hódié mihi, eras tibi“ (ma nekem, holnap neked) elvénél fogva is, kár a Gazdák Biztositó Szövetkezet tagjait megrémíteni (ha ugyan azok ok nélkül megrémülnének), nagy kár már üzleti szempontból is, mert az ily hamis hírek közreadásával a különben teljes megelégedésre működő biztositó társasággal szemben is a közönség bizalma megrendül. De annyival is inkább káros akkor, a midőn az ügyre nézve illetékes forrásból a következőket közölhetjük: KÜHNE mezőgazdasági gépgyár Részvény-Társ. Hazánk legrégibb gazdasági gépgyára MOSONBAN. Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerü acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSONI DRILL SORVETŐGÉPEK. Osborne amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabona- tisztitó- és szelelő-rosták, konkolyválasztók, szecska vágók, répavágó és darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagyságban. Morzsolok, kézi és erőhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlőműveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár: BÍRÓ LAJOS urnái Szatmár, Piac-tér, báró Vécsey-ház.
