Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-06-18 / 24. szám

6-ik oldal

SZATMÁRI GAZDA

junius 18.

a templomok fognak megtelni ami a nép züllésben levő erkölcsére csak jótékony hatással lehet. Mert nagyon sokan vannak kik a szeszt csak a korcsmában szeretik, otthon nem annyira égnek érte s Így nem lévén alkalom, lassankint elmaradnak a nép tönkretevőjétől, minden bűnök forrásától a korcsmától. Félünk azonban attól, hogy az ügyes és furfangos korcsmárosok kijátszók ezt a rendeletet is s a pálin- kázni akarókat mint privát vendégeiket fogják nem az üzleti helyiség de a rendes utca ajtaján beereszreni. Amit attól az ellenőrzéstől, amit nálunk ilyen dolgoknál gyakorolnak nagyon is könnyen megtehetik. Mert sajnosán kell konstatálnunk, hogy hazánkban igen sok jó életre való törvény van, de nagyon sok helyen a törvény végrehajtása minden kritikán aluli. Éppen ezért nagyon valószínűnek tartjuk, hogy a korcsma ajtaja be lesz ugyan zárva, be belül a dorbézolás még annyival hangosabb lesz. Bár csalódnánk feltevésünkben.

A dohánygyártmányok árának fölemelése. A dohánygyártmányok fogyasztói néhány hét óta mindinkább észlelik, hogy a gyártmányok, különösen a szivarok rendkívül rosszak, rossz dohányból tökéletlenül vannak előállítva s nedvesek. Ez, mint a Magyar Kereskedők Lapja írja, a dohánygyártmányok árának felemelését készíti elő. A dohánygyárak ugyanis rendeletet kaptak, hogy egyelőre a raktáron levő rosszabb minőségű dohányt dolgozzák fel s ezeket a gyártmányokat hozzák forgalomba. Ezzel a dohányjövedék kezelősége azt akarja elérni, hogy az árfelemelés után jobb dohányból készült és gondosabban előállított gyártmányokat hozhasson forgalomba s ezzel az árfölemelés miatt zúgolódó fogyasztókat kiengesztelje. Az egyes gyártmányok árfölemelése tekintetében vég- léges megállapodás még nem jött létre, átlag az áremelés a mai áraknak mintegy 20 százalékát fogja kitenni.

Katonák élelmezése. A magy. kir. kassai III. honvédkerületi hadbiztosság most bocsátotta ki árlejtési hirdetményét a kerületéhez tartozó honvédcsapatok részére 1910. évi szeptember hó 1-től, 1911. évi aug. hó 31-ig szükséges termények és anyagjárandóságok szállítása iránt. A Szatmáron elhelyezett houvédség részére szükséges 400 q széna, 220 q alomszalma, 170 q ágyszalma, 380 q kemény tűzifa. A nyilvános versenytárgyalás ideje Szatmár-Németiben 1910. évi julius 14-ikének délelőtti 9 órája. Részletes tájékozással szolgál az egyesület titkári hivatala, hol gazdáink részére a szükséges ajánlatot is szives készséggel megszerkesztjük.

Az idei remélhető gabonatermés. A magy. kir. földmivelésügyi minisztériumhoz az ország gazdasági tudósitóitól beérkeztek a junius 9-iki termésbecslések. Ezek alapján országos átlagterméshozam holdanként búzából 878, rozsból 8-01, árpából 736, zabból 6-17 q. Ez átlagok alapján a bevetett területről várható összesen: búza 53'90 millió, rozs 1574 millió, árpa 15'17 millió, zab 11 94 millió q. Szatmár- vármegye területén a termésbecslések alapján búzából holdanként 8 25 q. a valószínű terméshozam.

Aratás és nemzetgazdaság. „Az aratás ideje nemsokára itt lesz. A most elkövetkező három-négy hét fogja eldönteni, hogy gazdasági életünk milyen irányzatot fog venni. Az aratás kimenetele szabja meg a monarchia jövendő sorsát.“ Egy nagy bécsi börzelapnak ez a vallomása megérdemli, hogy hozzácsatoljuk

ahhoz a gyűjteményünkhöz, mely a mezőgazdaságnak a nemzet gazdasági életében elfoglalt állásáról már sok ehhez hasonló ítéletet tartalmaz. Egyszóval a börzesajtó sem térhet ki a logikus igazság elől; csakhogy ezt szégyenkezve csak a börzerovatban meri bevallani. Elől meg a vezető cikk helyén dörgedelmesen megtépázza a kapzsi agráriusokat és úgy tünteti fel őket, mint akik a gazdasági haladás meggátlói.

Vajkészités szintenyészetekkel. A magyaróvári m. kir. tejkisérleti állomás körlevélben felhívja a tejszövetkezetek szövetségének figyelmét a szintenyészetekkel való vajkészitésre. Az állomás kifejti, hogy hazai vajunk minőségére, fóleg eltarthatóságára nézve sokszor hallatott panasz csak akkor fog megszűnni, ha a vajat úgy, mint nagy vajexportáló államokban régóta teszik, szintenyészetekkel fogjuk készíteni. Felkéri a szövetségek elnökségét, hogy kezdetben egy két szövetkezetbe vezessék bz a szintenyészetekkel való vaj- készitést, melyek ha az eljárást begyakorolták, a többieknek iskolául szolgálhatnak. Az állomás a szintenyészeteket használati utasítással díjtalanul adja, csupán a csekély postai költség terhelné az átvevőt.

Fiatal borjuk levágása. A m. kir. földmivelésügyi miniszter az alábbi körrendeletét intézte az ösz- szes törvényhatóságokhoz és gazdasági egyesületekhez: „A husvizsgálat tárgyában még 1908. junius 27-én 54300. szám alatt kiadott itteni rendelet 52. §-ában foglalt tilalom szerint négy hetesnél fiatalabb borjak levágása kényszervágások esetét kivéve — tilos. Minthogy értesüléseim szerint ezen úgy közegészségi, mint közgazdasági érdekeket szolgáló tiltó rendelkezés dacára még mindig és aránylag elég gyakran előfordul az, hogy rendes körülmények közt is négy hetesnél fiatalabb borjak levágatnak. Felhívom a törvényhatóságot, szigorúan utasítsa állategészségügyi hatóságait, hogy e visszásságok megszüntetése ügyében erélyesen intézkedjenek, továbbá szakközegeik utján e részben folytonos és hathatós felügyeletet gyakoroljanak, végül minden ily szabálytalanság megtorlása céljából a büntető eljárást folyamatba tegyék és az eredmény szerint példás büntetéseket szabjanak ki. Megjegyzem, hogy a hatóságok támogatása érdekében valamennyi vármegyei gazdasági egyesületet, kir. állatorvost és gazdasági felügyelőt egyidejűleg felszólítottam, illetőleg utasítottam.

Lóvásár a katonaság részére. Mint már lapunkban annak idején jeleztük, a miskolci lóavató-bizottság folyó hó 14-én vásárolt Szatmár-Németiben csikókat a hadsereg részére. Nem áll módunkban ez alkalommal azon birtokosok neveit felsorolni, kik a vásárra felhajtottak s kiktől vettek lovakat, annyit azonban már most is jelezhetünk, hogy átlag darabonként 700 korona árat fizettek és 7 drb ló lett megvéve.

A hazatérők. A „Carpathia“ kivándorló-gőzösön megérkezett 300 visszavándorló Triesztből vasúton folytatta útját hazafelé. Fiúméban partra tettek 53 utast, akiket a new-yorki konzulátus küldött haza és 35 utast, akiket a bevándorló-bizottság visszautasított.

Buzavetés lóhere után. A magyar gazda lóhere után csaknem mindég búzát vet. A felhalmozódó nyári munkák miatt azonban igen sokszor csak egy szántásba, ami pedig hibás eljárás, mert az ilyen föld nagyon üreges marad, aminek következménye egyrészt, hogy a lóheretarló nem korhad el, másrészt, hogy az üregekbe könnyen behatol a téli hideg s a búza kifagy.