Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-01 / 1. szám
január 1. SZATMÁRI GAZDA _ 3-ik oldal. 8. oly törlesztéses kölcsönök kamatterhének könnyítése, melyek igénybevételével céloztatik: a) közös tulajdont képező és közösen használt legelők létesítése vagy karba helyezése, javítása és felszerelése (fűmagvetés, irtás, tisztítás, egyengetés, árkolás, alagcsövezés, íecsapolás, delelek, védőhelyek, kutak, kerítések, félszerek, istállók felállítása); b) ily legelőknek vagy ilyenek létesítésére használandó földbirtoknak örök áron való vásárlása; c) kizárólag üszőborjak felnevelésére szolgáló zárt legeiötertiletek (kifutók) létesítése; d) közös tulajdont képező vagy legalább tizenöt évig tartó közös használatra bérelt havasi legelőkön szükséges istállók, itatok, kerítések, utak és hasonlók építése. 2. §. Az 1. §-ban felsorolt állami kedvezményekben, illetve segélyekben részesülhetnek nevezetesen : a) az 1., 2., 3. és 4. pont alattiakban ama községek és közbirtokosságok, melyek közös használatra szolgáló apaállatok beszerzésére a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. törvénycikk 25. §-ának rendelkezésével köteleztetnek, valamint jóváhagyott alapszabályaik értelmében ily apaállatok beszerzésére és tartására jogosított gazdatársadalmi testületek, egyesületek és szövetkezetek; b) az 5. pont alattiban a fentieken kívül mindama magyarországi tenyésztők, kik az állami díjazás feltételeiben közelebbről meghatározott minőségű tenyész- anyaggal a kitűzött dijakra szabályszerűen pályáznak; c) a 6. pont alatti jutalmazásban azon cselédek (pásztorok) akiknek gondozására bízott apaállatok kiváló karban tartva hosszabb ideig használtatnak; d) a 8. pont alattiakban községek (városok), közbirtokosságok és oly gazdatársadalmi testületek, egyesületek és szövetkezetek, melyeknek tagjai túlnyomó részben kisgazdák. 3. §. A jelen törvény 1. §-ában megállapított kedvezmények és segélyek engedélyezése felett a földmive- lésügyi miniszter határoz. Ennélfogva felhatalmaztatik a földmívelésügyi miniszter : a) hogy a szarvasmarha tenyésztés országos emelésére szolgáló, az 1895. évi XLV1I. törvénycikk szerint egy millió koronával létesített s az 1904. évi XIV. törvénycikk III. fejezet 13. §. 4. szakaszának i) pontja értelmében három és fél millió koronával gyarapítóit alapot részben az 1. §. 7. pontjában említett vásártelep létesítésére fordíthassa; b) hogy a jelen törvény 1. §-ának 4. és 8. pontjában foglalt esetekben igénybe vett törlesztéses kölcsönök kamatterhéhez való hozzájárulás fedezetére és tenyészállatok állami díjazására az állami költségvetésbe évente összesen hatszázötvenezer koronát beállíthasson, és c) a legelők berendezése, felszerelése, ilyenek létesítése, javítása, örök áron való megvétele vagy bérbevétele, és az ily célra szolgáló kölcsönök felvétele körül szükséges felméréseket, vázlatokat, építkezési és üzemterveket, szerződések és egyéb okmányok terveit az államkincstár költségén díjtalanul elkészíttethesse. 4. §. A szarvasmarhatenyésztés országos emelésére szolgáló alap ezentúl „országos állattenyésztési alap“-nak neveztetik. A földmívelésügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy ezen alapot és kamatjövedelmét a 3. §. a) pontjában foglaltakon kiviil az 1. §-ban felsorolt célokra is fordíthassa, illetve felhasználhassa. A földmívelésügyi miniszter gondoskodik arról, hogy ezen alapnak tőkeálladéka csorbítatlan maradjon és az alapról, valamint annak és az alap kamatjöve- i delmének mikénti felhasználásáról a törvényhozásnak ! évente jelentést tesz. 5. §. Azt, hogy a jelen törvény 1. §-ának 4. és 8. pontjában foglalt esetekben felvett törlesztéses kölcsönök után ki, meddig és mily mértékhen részesül a kamatteher viseléséhez való hozzájárulás állami kedvezményében, a 4. pont korlátozó rendelkezésének figyelembe vételével, esetről esetre a földmivelésiigyi miniszter állapítja meg. A kamatfizetéshez való hozzájárulást azonban ötven évnél hosszabb időre, valamint a kamatteher felénél nagyobb mértékben nem engedélyezheti. Ezen kedvezmények engedélyezésénél a községek előnyben részesitendök. Az engedélyezést követő egy éven belül igénybe nem vett ily kedvezményeket a földmívelésügyi miniszter visszavonhatja. 6. §. Tenyészállatok állami díjazásának szervezése, feltételei és megejtése iránt a földmívelésügyi miniszter rendeletileg intézkedik. 7. §. A köztenyésztésre szolgáló apaállatoknak az államkincstár által előlegezett vételáráról kiállított kötelezők, tenyészállatok után elnyert állami dijakról és az apaállatok gondozóinak kiosztott jutalmakról szóló nyugták bélyegmentesek. 8. §. Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi miniszter, hogy a jelen törvény 1. §-ában jelzett építkezésekhez, illetve berendezésekhez szükséges anyagot és felszerelési tárgyakat teljes kocsirakományokban legalább ötven kilométernyi és annál nagyobb távolságra a magyar királyi államvasutakon és állami garanciát élvező vasutakon az önköltség megtérítése mellett szállíthassa, illetve szállíttathassa. 9. §. A jelen törvény 1. §-a 8-ik b) pontjában meghatározott állami segéllyel szerzett ingatlan a vételárnak, vagy az ingatlan megszerzésére forditott kölcsönnek, avagy e kölcsön átváltoztatása (conversiója) céljára esetleg felvett uj kölcsönnek teljes törlesztéséig más, mint az ingatlan megvételéből, vagy a most említett kölcsönökből származó követelések érvényesítése végett végrehajtás alá nem vonható. Ily ingatlan a földmivelésügyi miniszter külön engedélye nélkül fel nem osztható, meg nem terhelhető, el nem idegenithető és bérbe nem adható. Ezen tilalmak a telekjegyzőkönyv, illetőleg a telekkönyvi betét birtoklapján feljegyzendők. Az első bekezdés rendelkezése nem akadályozza oly jogok érvényesítését, amelyek az illető ingatlanon a tilalalom hatálya előtt szereztettek és telekkönyvileg bejegyeztettek. A korlátozások hatálya a telekkönyvi feljegyzéssel kezdődik. Ezen telekkönyvi feljegyzések és azok törlése tárgyában követendő eljárást az igazságügyi miniszter rendeletileg szabályozza. 10. §. „A szarvasmarhatenyésztés országos emelésére szolgáló alap“-ról szóló 1895-ik évi XLVIi. törvénycikk hatályát veszti. 11. §. A földmivelésügyi miniszter e törvény
