Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-30 / 18. szám
április 30. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. lehet, mert ha el is tűnnének a peronospora iátható jelei, rövidesen megint kiütnék magukat a levélzet belsejében fészkelő spórák s újból általánossá válna a betegség. Az elkésett permetezéssel tehát korlátozhatjuk ugyan a peronospora elterjedését, de a betegséget teljesen meg nem szüntethetjük. A peronospora elleni védekezésnél tehát legfontosabb művelet az első permetezés idejében való alkalmazása. Ezt nagyon korán kell végezni, akkor, amikor a hajtások körülbelül arasznyi hosszúak. Amikor a fürtök ágbogasan szétbomlottak és virágzásra készülnek, akkor porozni kell rézkénporral. A permetezés tehát egymagában nem elég a peronospora elleni védekezésre. Elvirágzás után azonnal másodszor kell permetezni. Végül a bogyók zsendülése idején, de még a mikor zöldek és kemények harmadszor kell permetezni. Tehát körülbelül julius derekán. A peronospora felllépését és terjedését nagyon befolyásolja az időjárás. Hűvös időben a szőlő rendkívül érzékeny s könnyen elhatalmasodik rajta a peronospora. Ilyen időjárás mellett meg kell tehát ismételni a permetezést. Nedves, meleg, párázatos vagy ködös időben ugyancsak rendkívül gyorsan terjed pernnospora, tehát újra kell eszközölni a permetezést. Az eső is könnyen lemossa a levélzetröl még egészen rá nem száradt védőanyagot, nagy esőzések után tehát újra kell permetezni, változékony, esős időben gyakrabban is. Jégverés után pedig azonnal porozni kell kénporral, mert a peronospora a jégverte fiatal bogyókat rontja meg legkönnyebben. Az első kötözéssel sem szabad megkésni, mert a földön heverő hajtások levelei kapják meg legha- marább a bajt. Élriesiiés / Alapszabályaink 36 §-a és igazgató választmányunk január hó 5-i határozata értelmében felhívjuk újból egyesületünk tagjait, hogy amennyiben valamelyik szakosztály működésében résztvenni óhajtanak, szíveskedjenek ebbeli szándékukat mielőbb egyesületünk titkári hivatalával közölni. Alapszabályaink értelmében szakosztályaink a következők. 1. Növénytermelési. 2. Állattenyésztési. 3. Gyümölcstenyésztési és kertészeti, egybekötve bortermeléssel és méhészettel, 4. Gépészeti. Azok kik ebbeli óhajukat ki nem fejezik az elnökség által fognak az egyes szakosztályokba beosztatni. Szatmár, 1910. áprillis 26. Titkári hivatal. Különfélék. Kinevezés. Ő felsége a Király, Újhelyi Imre magyaróvári gazdasági akadémiai rendes tanárt akadémiai igazgatóvá nevezte ki. Miniszteri elismerés. A földmivelésügyi miniszter Kese Elek nagymajtényi, Bay Mihály csomaközi és Adriányi Zoltán klárainajori gazdasági tudósítóknak a múlt évben teljesített kiváló és lelkiismeretes szolgálataikért elismerését és köszönetét fejezte ki. Erdészeti államvizsga. A folyó évi tavaszi erdészeti államvizsga május hó 2.-án és az erre következő napokon fog Budapesten megtartatni. Uj gazdasági tudósitó. A földmivelésügyi miniszter Szatmárvármegye Nagykároly város területére Kekécs Gyula nagykárolyi lakost gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. Birtok eladás. Papp János földbirtokos batizi határban levő 475 magyar holdas birtokát, megvette 380 ezer koronáért Streicher Andor aranyosmegyesi földbirtokos. Kalotaszegi háziipari kiállítás Szatmáron. Hogy mire képes a mi magyar népünk ha azt rendszeresen vezetik és irányítják, annak fényes tanúbizonysága az a kalotaszegi háziipar kiállítás, melyet a kalotaszegi háziipari szövetkezet Szatmáron a városháza tanácstermében rendezett s melyet volt alkalmunk e héten megtekinteni. A kiállításon a szövés, hímzés és különösen a müfaragászat remekeiben gyönyörködhettünk. A székely háziipar szövöttes termékei közismertek azonban, hogy a faragászat terén minő ízlést s minő ügyességet lehet kifejteni, arról csak most volt alkalmunk meggyőződni. A tárgyak a mellett, hogy mindnek gyakorlati hasznuk is van oly Ízlésesen vannak kiállítva, hogy bármely szalonnak is díszére válnak s mind ezek mellett a mi fő, olcsóknak is mondhatók. Mondhatjuk, hogy az ki nem kereste fel a díjmentes kiállítást, megvont magától oly kellemes élvezetet minőt nem minden nap szerezhet magának. Mint értesülünk Szatmárról és a megyéből többen tettek megrendelést a Szövetkezetnél. Az uj adótörvények felfüggesztése. Mint értesültünk a kormány felfüggeszti az uj adótörvények végrehajtását, mert azok uagy terheket rónak a magyar nép vállaira, a felfüggesztés azonban csak az általános kereseti adóra, a jővedelem adóra és a közszolgáltatások kezeléséről szóló törvényekre vonatkozik, mivel a házadóról, a földadóról és a földadókataszter kiigazításáról szóló törvények már 1910. évi január hó 1-től életbe léptek. Országos állatvásárok vármegyénkb en. Május 2.-án Avasujvároson, Felsőbányán, Misztótfalun, 3.-án Aranyosmegyesen; 6.-án Magyarberkeszen; 9.-én; Fehér- gyarmaton és Nagypaládon; 10.-én Krassón; 12. én Erdődön, Jánkon; 16.-án Sárközön; 17.-én Krasznabél- teken; 20.-án Csengerben; 23.-án Avasfelsőfaluban; 25.-én Nagysomkuton; 26.-án Királydarócon; 30.-án Nagybányán. Méhészeti kiállítás és vándorgyűlés Budapesten. A magyar, német és osztrák méhészek augusztus 19—24. napjain Budapesten tartandó 55. vándorgyűlése és a vele kapcsolatos méhészeti kiállítás iránt a nagyközönség érdeklődése napról-napra jobban fokozódik. Szaktekintélyektől a vándorgyűlésre folytonosan érkeznek magyar és német szakelőadásokra szóló bejelentések. A hazai gazdatársadalmi testületek szinte egymással versenyezve ajánlanak fel a kiállítók díjazására pénzjutalmakat és érmeket. Az előkészítő bizottság (földmivelésügyi minisztérium, földszint 3.) minden iránybannyujt felvilágosítást, ha eziránt hozzá fordulnak.
