Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-30 / 18. szám
2-ik oldal SZATMÁRI GAZDA április 30. Általános részvétet keltett a midőn f. évi ápril hó 23-án értesültünk, hogy Szerdahelyi Ágoston vetési nagybirtokos, egyesületünk tiszteletbeli elnöke, vármegyei törvényhatósági bizottsági tag, a Szatmár- megyei Lovar és Agarász-egylet agilis választmányi tagja, veztő társadalmi egyén stb. stb. egy véletlen baleset folytán súlyos sérüléseket szenvedett. A baleset a szatmár—nagykárolyi országúton, a 267. számú kilométer kőnél történt; a ma már sírjában nyugvó földbirtokos ugyanis, ki köztudomás szerint kedvelte a szép lovakat, március hó végén vásárolt 4 fiatal s már betanított csikóval Szatmárra szándékozott bejönni tisztán abból a szempontból, hogy a csikók megszokják a nagyobb tömegeket s adandó alkalommal meg ne ijedjenek, meg ne bok- rosodjar.ak. A fent említett helyen a szántóföldek felől erős csaholással egy kutya szaladt az országúira, mire az elől fogott két ló megbokrosodva a jobb oldalon fekvő mélységbe rántotta a nehéz kocsit s a töltés oldalán lefele rontott vele ; a lovakat hajtó föld- birtokos a rántás pillanatában esett előre s a következő pillanatban felfordult kocsi teljes súlyával zuhant a már földön fekvő Szerdahelyi Ágostonra, összetörve bordáit s több horzsolást ejtve testén. A szerencsétlenség pillanatában csak a kocsis volt jelen, ki igyekezett gazdáját a kocsi alól kiszabadítani. Nagy erőkifejtéssel sikerült a megrémült kocsisnak a kocsit kissé megemelni, azonban az alatta fekvő, a szenvedett súlyos sérülések következtében magán segíteni nem tudott s csak azután, a midőn segély érkezett, volt halálos helyzetéből kimenthető. Ezután röviddel orvosi kezelés alá lett véve, azonban a súlyos sérülések feltétlen halálosak lévén, a lehívott Bartha egyetemi tanár sem hárithattta el az ápril hó 28-án bekövetkezett halált. Ez a rémes katasztrófa valódi tényállása, melyet a helyszínén és az egyedül jelenlevő kocsistól szereztünk be. # * K> Nyitraszerdahelyi Szerdahelyi Ágoston született Vetésen Szatmármegyében 1835-ben. Apja Szerdahelyi Pál Szatmárvármegye alispánja majd főispánja s anyja llosvay Eulália volt. A szülők mint a család szeme- fényét a leggondosabb nevelésben részesítették. Tanulmányait Munkácson, Szatmáron, Temesváron, Pesten s a jogot Pozsonyban végezte. Jogi tanulmányai befejeztével atyja, hogy a közigazgatásban jártasságot szerezzen — amire abban az időben általában nagy súlyt helyeztek — Cseh János erdődi szolgabiró hivatalába helyezte el; azonban a rideg hivataloskodással szabad természet után kívánkozó lelke sohasem tudott megbarátkozni s igy rövid idő múlva átvette nagy kiterjedésű birtokának kezelését, melyet csak imádásig szeretett neje halála után, — a midőn a nagy csapás következtében gazdasági energiája is csökkent — nehány évvel ezelőtt adott bérbe. Gazdasága elismert mintagazdaság volt. 1868-ban nőül vette Bihar- megyéből Szunyogh Albert magas műveltségű leányát Olgát, kivel nejének 1899-ben bekövetkezett haláláig a legnagyobb boldogságban élt. Neje halála — mint már fennebb is említettük — annyira megrendítette az erős testi és szellemi fizikummal biró embert, hogy rövid pár év múlva megvált a gazdálkodástól, azonban nem szűnt meg áldozni mindazért, amiben szépet, nemest vagy hazafiast látott. * * * A múlt század hatvanas éveiben, amidőn szegény elnyomott hazánk felett a szabadság hajnala derengni kezdett, vármegyénk gazdaközönsége az egyesülésnek, a tömörülésnek szükségét látva, alapját vetette meg a mai Szatmármegyei Gazdasági Egyesületnek. Ott látjuk az 1860-i alakuló gyűlésen a 25 éves Szerdahelyi Ágostont, ki Kerekes Gusztávval együtt az egyesület jegyzőjévé lett megválasztva. Ettől az időtől — tehát egyesületünk alapításától — kezdve a leglelkesebb agilitást fejtette ki egyesületünk életében, melynek később alelnöke, majd 1908-ban tiszteletbeli elnöke lett. Választmányi és közgyűléseinken ha csak sokoldalú elfoglaltsága megengedte, mindenkor résztvétt s bő tapasztalataival és alapos gazdasági tudásával sohasem fukarkodott gazdatársaival szemben. *' Mint lelkes sportférfiu nagy tevékenységet fejtett ki a Szatmármegyei Lovaregylet és Agarász Egylet megalakítása és felvirágoztatása körül, különösen az előbbi egyesület elnökének, kebelbarátjának, berencei Kovács Jenőnek mint választmányi és bíráló bizotsági tag elismerésre méltó munkatársa volt. Azt a nagytiszteletet, szeretetet melylyel irányában mindenki viseltetett, jórészt annak a nagy szerénységnek és minden feltünnést kerülésnek tulajdoníthatjuk, mely az elhunytat annyira jellemezte. Családi előnevét sohasem használta, s ha esetleg ismerősei közül valaki a címzésnél a nyitraszerdahelyi predikátumot kiirta, sohasem hagyta megjegyzés nélkül. Több ízben lett képviselő jelöltnek felkérve, ő azonban mindenkor szerényen elhárította azt magától. Iratai között van egy szintén jellemző, melyben óhajtja, hogy egyszerűen jf4T Éj 1 IUI m ÜST mezőgazdasági lm. (kJ m íí'JI §L gépgyár R.-T. hazánk legrégibb gazdasági gépgyára = MOSONBAN. = Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rcndszerQ acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétkoronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSOm DRILL SORVBTÖaÉPEIH: Osborne amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajíásra. Sabo- natisztitó- és szeleiő-rosták konkoly váSaszt-o k, szecska vágó-, répavágó- és darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagyságban. Morzsolók, kézi és erőmhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló- és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlőműveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár : BÍRÓ LAJOS urnái SZATMÁR, Piac-tér, báró Vécsey-ház.
