Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-23 / 17. szám
4-ik oldal SZATMÁRI GAZDA április 23. szépen keltek és most általában jól állanak, a későbbi árpa- és zabvetések mindenfelé egyenletesen kelnek és szintén jól állanak. A hideg idő némileg visszatartja a tavasziakat fejlődésükben. A mulkori fagyok az árpát kissé megviselték és emiatt a vetések néhol részben vöröses színűek lettek. A zab általában igen szépen áll. A gazdasági munkálatok nagyobbára jó eredménynyel országszerte folynak már, a tengerivetés is megindult, a répavetés, burgonyaültetés, kerti veteménye- zés stb. napirenden van. A föld igen alkalmas a meg- mivelésre, porhanyós és eléggé nedves. A lóhere és különösen a lucernafélék nagyon szépen fejlődnek. Kedvező időjárás esetén rövid idő múltával kaszálha- tók lesznek. A rétek és legelők is jól indultak. A jószág sok helyen már kijár a legelőre. Takarmányfélékben nincsen hiány. A korábban termő gyümölcsfákban az éjjeli fagyok kárt okoztak. A szőlőkben folyik a munka. A szőlőtermő rügyek egészségesek. IRODALOM. Alföldi Gazda. A dr. Bodor Antal szerkesztésében Szegeden három év óta megjelenő „Alföldi Gazda“ ápr. 15-iki száma a szokásos gazdag tartalommal jelent meg. A Szegeden rendezendő orsz. madár- kiállitás ismertetése mellett Németh József kir. főkertész a magtermelésről, Telbisz György a baromfitenyésztésről, Páll Lajos oki. gazda a zabosbükkönyről, Csérer Gyula főkertész a sorfákról irt nagyobb czikkekket, melyeket a virágkertészet, méhészet, baromfitenyésztés, talajmivelés, házinyultenyésztés, gyümölcsészet, állatvédelem, kártevő-rovarok, stb. cimü rovatok tanulságos czikei s az orsz. kertész egylet, az Alföldi Gazdasági egylet, a Szegedvidéki baromfitenyésztők s a Méhészek egyletének hivatalos közleményei olvashatók. A kéthetenkint megjelenő s minden gazdára, kertkedvelőre, baromfitenyésztőre és méhészre nézve nélkülözhetetlen lap évi előfizetési dija csak 4. korona, amely Deák Ferenc u 23 sz. alá küldendő. HASZNOS TUDNIVALÓK. Akácfalevél, mint tyuktakarmány. Kevesen tudják, hogy az akácfa összegyűjtött s megszáritott levele jó téli takarmányt ad a baromfiak számára. Lehetőleg száraz időben szedjük össze a leveleket s aztán terítsük szét szellős, de árnyékos helyre a színbe vagy padlásra ; igy a megszáradás után is megtartják zöld színüket, mig ellenben a napon száradt levelek megvörösödnek s tyúkjaink nem eszik. Ha nagyobb mennyiségű levelet akarunk szárítani, akkor ezeket ne halmozzuk vastagon, hanem ha egy leterités megszáradt, összegyűjtjük s helyét ismét beteríthetjük újabbal. Az akácfalevelet többféleképen takarmányozhatjuk, de használat előtt egy pár órával leöntjük hideg vízzel s vagy azon mód adjuk a tyúkoknak, vagy kissé megvágva, korpával vagy burgonyával vegyitjük. Ha némelyik tyuk kezdetben nem akarná megenni, rövid idő múlva ezek is rá szoknak. Férgek elűzése a virágcserépböl A különféle férgek gyakran sok kárt tesznek a cserepes virágokban, miért is szükséges azokat onnan elűzni. Ez pedig úgy megy végbe, hogy a locsolásra használt vízbe egy kevés karbolsavat keverünk, még pedig egy literbe két-három cseppet. Többet nem szabad," mert igy a növényeknek is ártana, nemcsak a férgeknek. Védekezés a kukacok éllen. A kiváló szépen fejlett gyümölcsöt nevelők gyakran rémülve látják, hogy díszpéldányaikat megfúrta a kukac. Ezeknek adja egy német háziasszony azt a tanácsot, hogy oly gyümölcspéldányokat, melyeket csak mostanában ért a baj, megmenthetik, ha a vízbe sülyesztik a fán lógó gyümölcsöt. A vizes edény karóra lesz erősítve. A kukac rövidesen kimászik és megfullad. Gyümölcsfák bemeszelésére legalkalmasabb a késő őszi és a tavaszi idő. Vannak, akik e meszelésnek nem barátjai, attól t. i. sikert az élősködők ellen nem várnak; próbák bizonyítják azonban, hogy friss mésztej némi rézgálictartalommal jól beválik e célra. Egyéb anyagoknak (agyag, ganaj, hamu, vér, petroleum) közzé keverését mellőzik, attól félve, hogy azok a mész hatását gyengítik, sőt beszüntetik és ilietőleg a fa kérgének a lélegzését akadályozzák. Különfélék. Kinevezés. Ő felsége a király a magy. kir. földmivelésügyi miniszter előterjesztésére Cilii György Szatmárvármegye törvényhatósági állatorvost főállatorvossá nevezte ki. Gratulálunk a jól megérdemelt kitüntetéshez. Egygéprendszerü gőzeke bemutatás Lázáriban. A Máv. gépgyár legújabb egygép rendszerű gőzeke- bemutatását vármegyénkben Spigei Ferenc lázári gazdaságában folyó hó 26.-án, kedden délután 3 órakor tartja. Sajnos, hogy az erre vonatkozó meghívót csak lapunk zártakor vettük kézhez s igy nem vagyunk abban a helyzetben, hogy éppen most, a midőn gazda közönségünk a cukorrépa termelés bevezetése eiőtt áll, erre a gépbemutatásra gazdáink figyelmét már jó előre felhívhattuk volna. Mindazonáltal reméljük, gazdáink tömegesen fogják felkeresni a „Violatti“ gőzeke bemutatását. Meghívó. A Magyar Gazdaszövetség f. évi április 30.-án, szombaton, d. u. 4 órakor tartja saját helyiségében (Budapest, IX., Üllöi-ut 25.) rendes évi közgyűlését, melyre a szövetség tagjait ezennel meghívjuk. Napirend: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jelentés a szövetség 1909. évi működéséről. 3. Az 1909. évi zárszámadások bemutatása. 4. Költségvetés az 1910. évre. 5. Esetleges alapszabály módosítás. 6. Indítványok. Kelt Budapest, 1910. április 11. Bernát István, igazgató. Darányi Ignác, elnök. Tanköteles gyermekek szerződése mezei munkára. Herbst Géza alispánnak tudomására jutott, hogy Vasvármegye több vidékén egyes munkavállalkozók tanköteles gyermekeket szerződtetnek távol vidékekre mezőgazdasági munkára. Ennek következménye, hogy a gyermekek iskolázása elmarad, miután az eltávozás folytán természetesen megnehezítik az ellenőrzést. Ez okból fölhívta az alispán a főszolgabirá- kat s a községi elöljárókat, hogy a munkásszerződések megkötésekor legyenek figyelemmel arra, hogy tanköteles gyermekek föl ne vétessenek a szerződött munkások közé, egyúttal figyelmeztessék a munkavállalkozókat mindama következményekre, melylyel a tanköteles gyermekek iskolalátogatástól való el vonása járhat.
