Szatmári Gazda, 1910. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-26 / 13. szám
* v V 1VI j «ill» ; lulv* ítI’WI VIUo á*\M» *v* a£<tu<i«y' SZ VT1IUU liA/JM KÖZ- ÉS MEZÖGAZDASAGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ára: Ugy évsé . . . . 6 karon», 5%! évre.................................3 „ Negyed évre . . .1-50 „ A Szatináraiegyei Gazdasági Egyesület tagjai :«gdijilletméuy, ellenében díjmentesen kapják. Laptulajdonos : A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. ' Lapvezérlő bizottság: Böszörményi Emil dr. Bartha Kálmán Domahidy István H Cholnoky Imre Pettiü György Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Deák-tér 2. szám, hová ngy a lap szellemi, mint any agi oldalát érintő közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. Kéziratokat nem küldünk vissza. interurbán-telefon 217. szánt. fin hm !■: h i m i tsz* unó. Amidőn a természet ébredni kezd, a tavasz ismét hirdeti a feltámadást, az életet s a gazdát'újból a munkához hívja: akkor nekünk egy elhunyt gazda ravatalánál kell megjelennünk. Mily kiismerhetetlenek az élet utjai. Egyfelől az étet minden természetadta örömével, másfelől az örök pusztulás: a halál, mely nem válogat s gyakran lecsap hirtelenül, váratlanul, nem törődve azzal, hogy nyomában tátongó, pótolhatatlan űr támad. Ily váratlanul jelent meg folyó hó 22.-én egyesületünk körében is s kérlelhetetlenül magával ragadta óvári SZEŐKE BARNÁT, a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület érdemdús alelndkét. Halálhíre megdöbbentöleg hatott ránk, lusz még pár órával azelőtt az ó kedvelt virágaival foglalkozott s igy nem is sejthettük a már közelben levő veszedelmet. 78 évet töltött zajtalan, de annyival eredményesebb munkában, magas műveltség, mély tudás s minden tetténél az alapos megfontoltság jellemezte. Nem voltak zajos passziói, egyedüli örömét családjában és gazdaságában kereste és találta is fel. Jó szive, ritka becsületessége, soha sem sértő, kedves, lekötelező modora a közszeretet, a köztisztelet, a közbccsülés oly magas polcára emelték, a minő csak keveseknek jutott osztályrészül. Egyesületünk lelkes, agilis vezetőjét gyiíszolja az elhunytban, ki három évtizede alapító tagja, később titkára s haláláig alelnöke volt. Alig volt egyesületünk életében oly mozgalom, melyben Ö fel ne emelte vona szavát; szerette, ragaszkodott hozzá, mert megvolt győződve, hogy egy gazdasági egyesület missziót teljesít s ez lelkesítette Öt akkor is, amidőn legutóbb egyesiile- letünkct nehéz helyzetéből, mély tudása és bölcs mérsékletével a haladás, a fejlődés biztos útjára kivezette. Itt állunk, az elhunyt kedvenc virágaival körülvett ravatalnál, szent ihlettel nézzük a kihűlt nyugodt arcot, mely mintha most is azt akarná mondani: dolgozzatok, mert az életben csak a becsületes munka az, mely megnyugvást biztosíthat. ISTEN VELE. Lapunk mai száma S2 óidat
