Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-01-23 / 4. szám
január 23. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal A midőn a fákat elültetjük, azoknál az almás termésüek oldalvesszőit öt—hét rügyre, a vezérvesszőt pedig valamivel hosszabra metszük. Az őszibarackot egész rövidre, a cseresznyét pedig egyáltalában nem metszük meg, mert az metszés nélkül is szép koronát fejleszt. A csonthéjasok korona vesszőit általában felére metszük vissza. Ugyancsak az ültetés évében különös gondot kell fordítanunk arra, hogy a fa könnyen meggyökeresedhessék; tehát valahányszor a föld száradni kezd, megöntözzük, az erős napsütés ellen érett trágyával való beárnyé- kolás által védjük a fa tövét. A csonthéjasokat mint a cseresznyét, megy- gyet, szilvát, kajszin barackot természetes koronában nevelve csak 4—6 évig kell metszeni. Az almát és körtét 8—10 évig. Eleinte 5—7 rügyre, később mindig hosszabra és hosszabbra s végre abban hagyjuk a metszést. Ha valamely fának a teste nem volna elég erős, úgy azt ne engedjük még teremni; tehát termörészeket ne hagyjunk rajta. Hadd fejlődjenek ki először farészei amikor azután sem a termés alatt nem fog könnyen letöredezni, s nem fogja a gyümölcsöt a gyengeség miatt elhullatni. A mezőgazdaság állapota hazánkban. A magy. kir. földmivelésügyi minisztérium a gazdasági tudósitóktól folyó hó közepéig beérkezett jelentések alapján, a vetések állását és általában a gazdasági helyzetet a következőkép Ítéli meg. December hónap folyamán és különösen december hónap második felében többnyire hideg időjárás uralkodott gyakori havazásokkal, aminek következtében a gazdasági munkálatok, igen szűk térre szorítkoztak. Az eke korán kiszorult a földekből és természetesen a félbenmaradt munkálatok már csak a tavaszi idény bekövetkeztével lesznek folytathatók. Az ország nagyobb részében még most is hó borítja a vetéseket, illetve az elvetett magvakat, néhol azonban és különösen az Alföld nagyobb részében és a nyugati vármegyékben is több helyütt az újabban beállót enyhébb és esős időjárás következtében ismét hótakaró nélkül állanak a vetések. A hótakaró sokat használt a zsenge és különösen korai erőteljesebb vetéseknek, amelyek felüdültek, sőt meg is erősödtek. Ennek ellenére azonban a panaszok, főleg a késői vetéseket illetőleg, most is nagyon sok helyről hallatszanak. A késői vetéseknek csak egy része kelt, illetve csírázott ki a hótakaró alatt. Az enyhe és esős időjárás következtében, minthogy a hó a síkon nagyobb részben elment, újabban attól is lehet tartani, hogy az esetleg újra beálló fagy tetemes károkat fog okozni. A mezőgazdasági helyzet tehát épenséggel nem mondható megnyugtatónak, annál kevésbé pedig, mert a legutóbb beérker zett jelentésekből kitünk az is, hogy az őszi búzával bevetett terület úgy a kisebb, mint a nagyobb gazdaságokban az időjárás okozta munka-fennakadás folytán országos átlagban, kiterjedésben csökkent. A gazdasági munkálatok közül itt-ott a délvidékeken a szántás, országszerte pedig a favágás, fahordás, nádvágás, jéghordás, dohánysimitás és csomózás, a füzesekben a füzfavágás, a háziiparral való foglalkozás, különösen a kosárfonás, szövés, fafaragás, stb., amely már szép fejlődést mutat, végül a kisebb gazdasági munkálatokon felül az országszerte általánossá vált trágyakihordás és trágyaterege- tés van folyamatban. A szőlőkben sok szőlő ta- karatlanul maradt az idén, aminek következtében elfagyások is fordultak elő, a föld rigolozási munkálatok is folynak, bár néhol az erős fagy megakadályozta azokat. A gyümölcsfák és fák tisztítása szintén élénkebben folyik, mint a múlt évben. A jószág állapota kielégítő, noha a takarmányozás okozta nehézségek sok helyütt már is fokozódtak. A gazdák igen sok erőtakarmányt használtak fel, hogy ezzel mintegy biztosítsák a jószág megfelelő kitelelését. A herélés és miskárolás gyakorlása. A sertésherélés keresetszerü gyakorlása tárgyában a magy. kir. földmivelésügyi minisztérium szem előtt tartva a legfontosabb állategészségi szabályokat, egy rendeletet bocsátott ki, melyet kivonatosan a következőkben közlünk gazdáinkkal. A sertésherélés (miskárolás) keresetszerü gyakorlása tárgyában 1897. évi november hó 17-én 62821 sz. a. kelt körrendeletemet hatályon kívül helyezem és a herélés és miskárolás keresetszerü gyakorlásának szabályozására a következőket rendelem. 1. Állatheréléssel vagy miskárolással kere- setszerüen csakis az foglalkozhatik, aki magyar állampolgár s aki állandó lakóhelye szerint illetékes törvényhatóság első tisztviselőjétől (alispán, polgármester) herélésre, vagy miskárolásra jogosító igazolványt kapott. Ezen igazolványban a jelen rendelet 2. pontjában előirt állatorvosi bizonyítvány alapján mindenkor kitüntetendő, hogy az illető egyén mén-, bika-, kos-, vagy sertésherélés avagy ser- tésmiskárolásra jogosittatik fel. Az igazolvány nyomtatványokat a minisztérium állíttatja elő s darabonként 30 fillérért bocsátja a törvényhatóságok rendelkezésére. 2. Igazolvány csakis oly herélőnek vagy miskárolónak adható ki, aki a herélésben, vagy miskárolásban való jártasságot a lakóhelye szerint illetékes törvényhatósági, járási, vagy városi m. kir. állatorvos által kiállított hivatalos bizonyítvánnyal igazolja. 3. A herélő, vagy miskároló működését valamely község területén csakis akkor kezdheti meg, ha azt az 1888. évi VII. t.-cikk 126. §-ában megjelölt helyi hatóságnak előzetesen bejelentette, arra engedélyt nyert és az engedély megadása a bizonyítványba be vezettetett.
