Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-01-09 / 2. szám
SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal január 9. kicsirázott gyomot egy vagy többszörös boro- nálással elpusztíthatja, és a felszínen lévő magvak még pihenő hányadát, legalább azok zömét szintén csíráztathatja és tönkreteheti. Ily gazdálkodással nemcsak temérdek gyomot fog kiirtani, de a tarló korán korhasztj«^ és a kipergeít gabonának a tarlóhántást követő csírázásával csalóka vetése lesz, melylyel oda húzódó, ott petéző milliónyi, a vetésre káros rovart elpusztíthat. Tekintetbe kell venni, hogy a gyökeresen végzett tarlószántást követő őszi mély szántás az első években számos fejlődésre képes gyommagot hoz a felszínre; ha azonban a gazdálkodó ember ettől meg nem riad és ezt a miveletet évről-évre folytatja, már néhány esztendő múlva meglepő eredményt fog tapasztalni és a föld jobb megmunkálására fordított költségei bőségesen térülnek meg. A tarlóhántás rendkívüli fontosságából önként következik, hogy a nálunk általában divó tarlón való legeltetéssel az okszerűen gazdálkodó embernek mielőbb fel kell hagynia. Temérdek ok megerősíti ezt a tételt. A tarlón úgyis többnyire oly gaz terem, melyet a jószág csak kény- szerűségből, jobb híján eszik, kóstolgat vagy teljesen érintetlenül hagy, ezért nem is gyarapszik, hanem fogy. Mivel a jószág a legtöbb gazt érintetlenül hagyja, legfeljebb megizleli vígan érlel a magot és a szántóföld teljesen meggyo- mosodik, de ezt a gyomot is széthurcolják a legelésző állatok, és még a jobb gazda is, ki tiszta vetőmagra, lehetőleg gyommentes trágyára vigyázott, még az ilyen gazdának a munkája is jórészt kárba vész ; a tarlólegelő végre — hogy csak a főbbekre tekintsünk, — megakadályozza a gazdát földjének idejében való alapos meg- gyomlálásában és igaz az, hogy „drágább takarmányt sohasem eszik az állat, mint a mikor a tarlón legel; a kárt az a mennyiség teszi ki, a mi a jó termésből hiányzik. Az alacsony termésátlagok egyik okánaka tarlólegeltetést mondhatjuk.“ A mily üdvös azonban a tarlóhántás, oly rossz végeredményében a tarló mély szántása. Evvel a művelettel a kipergett gyommagvakat lefordítjuk, hogy a másik esztendőre mintegy megőrizzük és onnan a talaj felsőbb rétegeibe hozva csíráztassuk. A kapás növények közt a gyommagvak csiráztatásának minél jobban kell kedvezni, mert ha ezek közt kicsirázik, a kapálással teljesen kipusztithatjuk. Természetes azonban, hogy legkésőbb virágjában kell ártalmatlanná tenni, mert ha bántatlanul hagyjuk, mig terméseit megérleli, akkor nem csak nem irtjuk, de még szaporítjuk. Az okszerű gazdálkodás mesterfogásai közül már csak azt említem, hogy túl ritka vetést sohase tűrjön a gazda, mert a ritka vetés a gyomok terjedésének valóságos melegágya. Vessen azokba pl. lóherét, ez a gyomot is gátolja és a kalászosok lekerültével még hasznot is hajt. A borona helyes alkalmazása, a nedves talaj alagcsövezése, a föld alapos munkálása és a megfelelő trágyával való jó erőben tartása: mind oly miveletek, a melyek megsegítenek abban, hogy a gyomok felett diadalmaskodjunk. Hírek. Gyász. Egyesületünket az újév alkalmából mély gyász érte, meghalt folyó hó 2-án kölesei Kende Béla csekei nagy birtokos igazgató választmányunk tagja. Temetése általános részvét mellett folyó hó 5-én ment végbe s a csekei ősi sírboltba helyezték nyugalomra. Nyugodjék békével! A mélyen sújtott család a következő gyászjelentést adta ki : Özv. kölesei Kende Bé- láné szül. sonnenbergi Freyseysen Ida fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hogy forrón szeretett férje kölesei Kende Béla nagybirtokos, volt orsz. gytil. képviselő és huszár főhadnagy, folyó évi január hó 2-án d. u. 6 órakor élete 61 -ik, boldog házasságának 36-ik évében hirtelen elhunyt. A boldogult hült tetemei f. évi január hó 5-én d. e. 10 órakor fognak a róm. kath. anya- szentegyház szertartása szerint a csekei családi sírboltba Ősei mellé ^helyeztetni. Szatmár-Cseke, 1909. január 3-án. Áldás és béke poraira. Hiripi és ivácskói Szuhányi Lajos mint nagybátya. Özv. kölesei Kende Elemérné sz. domahidai Doma- hidy Matild mint sógornője. Nagylónyai és vá- sárosnaményi Lónyay Ferencné született Kende Nandine, ludányi és csornai Bay Györgyné szül. Kende Pálma, tomcsányi Tomcsányi Istvánná szül. Kende Djelma, Kende Mária húgai. Az uj képviselő választó törvény előre veti árnyékát ; Nagybányán ugyanis a város polgármestere három igazgatótani tóval követésre méltó akcióval kezdte meg az újévet. Miután a törvény-tervezet szerint a választói jogosultságnak az írni, olvasni tudás lesz az alapja, hogy Nagybánya városában egy felnőtt se veszítse el legszebb, legalkotmányosabb politikai jogát, esti tanfolyamot rendeznek az Írni, olvasni nem tudók tanítására. Nem tudjuk eléggé ajánlani Nagybánya város kezdeményezését községeink lelkészi és tanítói karának, mert bizony nagyon is kívánatos, hogy kisgazdáink és mezőgazdasági munkásaink, kik a régi rendszer mulasztása miatt nem sajátíthatták el az írást, olvasást eine essenek a választói jogosultságtól. Számítunk e tekintetben hazafias tanítóinkra, kik mindenkor megtudták találni a módot, hogy teljes erejükkel előmozdítsák a magyar nemzeti állameszme kiépítését. Az uj bortörvény életbeléptetése. Az uj bortörvény (1908. XLVII. t. c.) január hó 1-én lépett életbe E törvény értelmében a bor sze- szezése, cukrozása, mazsolával való javítása el van tiltva. Azok a borok azonban, amelyek ily módon még a törvény életbeléptetése előtt készültek, egy évig még forgalomba hozhatók. Az uj törvény elrendeli, hogy azokat a cukor, vagy mazsola felhasználásával készített édes borokat, melyek az uj törvény életbelépte előtt állíttattak elő, egy hónap alatt, tehát legkésőbb január hó 31-ig be kell jelenteni az illetékes első fokú hatóságnak (a főszolgabírónál, vagy a polgármesternél.) A törkölybor forgalomba hozatala január hó 1-től kezdve feltétlenül tilos és törkölybort a jövőre csak a kis szőlősgazdáknak és csak saját házi szükségletükre lesz szabad készíteni, még pedig szigorú korlátozások között. A Tokaj-hegy-
