Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)

1909-02-06 / 6. szám

február 6.

SZATMÁRI GAZDA

drb. Fogoly; 1881 drb. Erdei nyúl: 5103 drb. Ürgéi nyúl: 207 drb. Öz 177 drb. Szarvas: 8. Dámvad: 3 drb. Vddisznó: 22 drb. Vadlud: 41 drb. Vadkacsa: 415 drb. Erdei szalonka: 94 drb. Mocsári szalonka: 17 drb. Ezek húsa a fogyasztásra alkalmas volt. Ragadozó állatok közül lőttek: Medve: 66 drb. Farkas: 11 drb. Róka: 218 drb.

A viráglopás mezőrendőri kihágás. Felmerült eset alkalmából a minisztertanács kimondotta, hogy viráglopás esetén az 1894. XII. törvénycikk 93. §-a a) pontja alá eső mezőrendőrségi kihágás tényálla- déka forogván fenn, ennek elbírálása a közigazgatási hatóság ügykörébe tartozik.

Vármegyénk állategészsége. Lépfene: avasi Kányaháza; Felsőbánya. Veszettség: csengeri Csenger- ujfalu, Szamossályi, Vetés; erdődi Erdőd, Gyöngy; mátészalkai Győrtelek, Hodász, Nagyecsed; nagykárolyi Börvely 2 u., Erendréd, Genes 2 u., Kálmánd, Kaplony, Mezőfény, Mezőterem; nagysomkuti Nagy- nyires; szinérváraljai Barlafalu, Borválaszut, Szamos- veresmart; Felsőbánya; Nagybánya. Rühkór: erdődi Oroszfaiu ló; mátészalkai Fábiánháza 2 u. ló, Nyir- vasvári ló ; szinérváraljai Remetemező ló. Sertésvész : csengeri Ura, erdődi Hirip, Kisszokond 7. u., Oroszfalu ; mátészalkai Kántorjánosi, Nyírcsászári; nagykárolyi Bere 8 u., Érdengeleg, Vállaj; nagysomkuti Pribékfalva 7 u.; szatmárnémeti Lázári, Nagykolcs, Szamoskrassó 2 u.

A sörárpatermelés. A töldmivelésügyi kormány évről-évre nagyobb akciót fejt ki, hogy gazdáinkkal a sörárpa termelést megkedveltesse. A múlt évi, Pozsonyban és Borsodban tartott s kellőleg előkészített sörárpavásáron a gazdák oly magas árakat értek el, melyek a mostani nehéz viszonyokkal küzdő gazdákat eme fontos ipari növény termelésére buzdítják. Ezt előmozdítandó Darányi Ignác földmiveléstigyi miniszter utasította a magyaróvári növénytermelési kísérleti állomást, hogy azokon a helyeken, ahol még a Flanna árpa termelése kipróbálva nincs, ezen jó fajú sörárpa s ezenkívül a Bohemia és Selhovi árpa termelésével tegyenek az ország több vidékén kísérletet. Fölhívja egyidejűleg az állomás vezetőjét, hogy a szélesebb körben és területen végzendő termelési kísérletek programját, terjedelmét és költségvetését minél előbb készítse el és mutassa be.

A Szerencsvidéki Cukorrépatermesztők Szövetsége f. évi január hó 7-én Sátoraljaújhelyen Sztáray Sándor gróf elnöklete alatt közgyűlést tartott, amelyen Szabolcs, Borsod és Zemplén megyék számos cukorrépa termesztője jelent meg több mint 5000 kát. hold cukorrépa területet képviselve. Sztáray Sándor gróf elnök megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a cukorrépa termesztők szervezkedése mennyire szükséges és csakis szervezkedés által lehet a kívánt eredményeket elérni. Hangsúlyozta, hogy bár az eddigi szervezkedés nem volt általános jellegű, bizonyos eredményeket máris sikerült elérni. Elfogadta a közgyűlés a Cukorrépatermesztő Gazdák Országos Szövetsége alapszabályai alapján kidolgozott alapszabályokat, az alapszabályok 6. és 7. §-a értelmében választandó ügyvezetők és tagok válastását a körök hatáskörébe utalta azzal, hogy legkésőbb f. évi február 15-ig a választás megejtendő. A Szerencs vidéki Szövetségnek az országos szövetségbeni kipviseletére az I. körből Andrássy Sándor grófot, helyetteséül Weinberger Sándort, a II. körből Pongrácz Jenő grófot,

5-ik oldal

helyetteséül Haas Ignáczot küldtk ki. Elfogadta azután a közgyűlés egyhangúlag a szerencsi cukorgyárral kötendő szerződése vonatkozó kötelező határozatot. Több uj tag felvétele után Haas Ignác az elnöknek buzgó működéséért a közgyűlés köszönetét tolmácsolta és ezzel a közgyűlés véget ért.

Megdrágult a burgonya. Figyelmeztetjük gazdáinkat, hogy meglévő burgonyakészletüket olcsó áron el ne adják, mert az áremelkedést méltán várhatjuk, mit igazol egy pesti lap alábbi közleménye is ; „A tavalyi rossz krumplitermés alapjában véve csak most kezd igazán érezhető lenni, amikor a budapesti burgonyakereskedők nagy előszeretettel verik fel az árakat. A krumplinak maholnap olyan értéke lesz, mint amilyen három-négy évvel ezelőtt volt. A központi vásárcsarnokban a nagyban való vételnél a krumpli métermázsáját 7 korona 60 fillértől kezdve 24 koronáig adják, ami máris horribilis ár, mert hiszen azoknak, akik kicsiben veszik, óriási árakat kell megadni, hogy a kiseladók is beszedhessék az őket megillető hasznot. Ily körülmények között a szegény emberek nem kis aggodalommal nézhetnek a tavasz eié, amikor a zöldségek rendes körülmények között is megdrágulnak.“

A bortörvény szerint a pincében kifüggesztendő nyomtatványok. Az uj bortörvény (1908. XLV1I. t.-c.) elrendeli, hogy azokban a pincékben, présházakban, erjesztő és más helyiségekben, amelyek eladásra szánt must, bor, gyümölcsbor, pezsgő vagy habzóbor készítésére, kezelésére, raktározására vagy forgalombahozatalára szolgálnak, a törvény fontosabb rendelkezéseit nyomtatásban állandóan kifüggesztve kell tartani. Az e célra használandó nyomtatványokat a földmivelésügyi miniszter készítette el és a községi elöljáróságok utján ingyen bocsátja az illetők rendelkezésére. A nyomtatvány kifüggesztése — büntetés terhe alatt — március 1-től kezdve kötelező, addig tehát mindenkinek meg kell szereznie a községi elöljáróságtól, városokban a polgármesteri hivataltól, ahova említett nyomtatványok már szétküldettek. Azokra a kis szőlősgazdákra, akiknek 4 kataszteri holdnál nagyobb szőlőjük nincs, ha bor adás-vételével, vagy borméréssel, illetve kis mértékben való elárusi- tással nem foglalkoznak, ezen nyomtatványok kifüggesztése nem kötelező ugyan, mindamellett ezek is jól teszik, ha azokat saját miheztartásuk végett megszerzik.

Gyümölcsfa karbolineum a kertgazdaságban.

A m. kir. földmivelésügyi miniszter kiadásában a m. kir. kertészeti tanintézet, valamint a m. kir. áll. rovartani állomás vezetősége tollából egy igen becses röp- irat jelent meg a napokban a fenti címen. A füzet a karbolineumnak hernyó pusztításra való alkalmazásával foglalkozik, kimutatja, hogy erre a célra veszély nélkül csak a gyümölcsfa karbolineum alkalmazható, mely vízzel tetszésszerinti arányban elegyíthető, s ha azt az előirt arányban elegyítjük és megfelelő módon alkalmazzuk, semmi esetre sem árt a fának, még az élősködőket irtja. Azonban azt a közönséges karboiineu- mot, amelyet kerítések, karók stb-re szoktunk alkalmazni, élőfának permetezésére soha sem használjuk, mert az arra határozottan veszedelmes. A gyümölcsfa karbolineumot csak permetezve alkalmazzuk, mert így jobb és gyorsabb; a fák lemosása különben tökéletesebb munkát ad, de lassú és csak a fa némely részére terjeszkedhetik ki, nem pedig a koronára is. A