Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)

1909-02-06 / 6. szám

február 6. SZATMÁRI GAZDA drb. Fogoly; 1881 drb. Erdei nyúl: 5103 drb. Ürgéi nyúl: 207 drb. Öz 177 drb. Szarvas: 8. Dámvad: 3 drb. Vddisznó: 22 drb. Vadlud: 41 drb. Vadkacsa: 415 drb. Erdei szalonka: 94 drb. Mocsári szalonka: 17 drb. Ezek húsa a fogyasztásra alkalmas volt. Ra­gadozó állatok közül lőttek: Medve: 66 drb. Farkas: 11 drb. Róka: 218 drb. A viráglopás mezőrendőri kihágás. Felmerült eset alkalmából a minisztertanács kimondotta, hogy viráglopás esetén az 1894. XII. törvénycikk 93. §-a a) pontja alá eső mezőrendőrségi kihágás tényálla- déka forogván fenn, ennek elbírálása a közigazgatási hatóság ügykörébe tartozik. Vármegyénk állategészsége. Lépfene: avasi Kányaháza; Felsőbánya. Veszettség: csengeri Csenger- ujfalu, Szamossályi, Vetés; erdődi Erdőd, Gyöngy; mátészalkai Győrtelek, Hodász, Nagyecsed; nagy­károlyi Börvely 2 u., Erendréd, Genes 2 u., Kálmánd, Kaplony, Mezőfény, Mezőterem; nagysomkuti Nagy- nyires; szinérváraljai Barlafalu, Borválaszut, Szamos- veresmart; Felsőbánya; Nagybánya. Rühkór: erdődi Oroszfaiu ló; mátészalkai Fábiánháza 2 u. ló, Nyir- vasvári ló ; szinérváraljai Remetemező ló. Sertésvész : csengeri Ura, erdődi Hirip, Kisszokond 7. u., Orosz­falu ; mátészalkai Kántorjánosi, Nyírcsászári; nagy­károlyi Bere 8 u., Érdengeleg, Vállaj; nagysomkuti Pribékfalva 7 u.; szatmárnémeti Lázári, Nagykolcs, Szamoskrassó 2 u. A sörárpatermelés. A töldmivelésügyi kormány évről-évre nagyobb akciót fejt ki, hogy gazdáinkkal a sörárpa termelést megkedveltesse. A múlt évi, Po­zsonyban és Borsodban tartott s kellőleg előkészített sörárpavásáron a gazdák oly magas árakat értek el, melyek a mostani nehéz viszonyokkal küzdő gaz­dákat eme fontos ipari növény termelésére buzdítják. Ezt előmozdítandó Darányi Ignác földmiveléstigyi mi­niszter utasította a magyaróvári növénytermelési kí­sérleti állomást, hogy azokon a helyeken, ahol még a Flanna árpa termelése kipróbálva nincs, ezen jó fajú sörárpa s ezenkívül a Bohemia és Selhovi árpa ter­melésével tegyenek az ország több vidékén kísérletet. Fölhívja egyidejűleg az állomás vezetőjét, hogy a szé­lesebb körben és területen végzendő termelési kísér­letek programját, terjedelmét és költségvetését minél előbb készítse el és mutassa be. A Szerencsvidéki Cukorrépatermesztők Szö­vetsége f. évi január hó 7-én Sátoraljaújhelyen Sztáray Sándor gróf elnöklete alatt közgyűlést tartott, amelyen Szabolcs, Borsod és Zemplén megyék számos cukor­répa termesztője jelent meg több mint 5000 kát. hold cukorrépa területet képviselve. Sztáray Sándor gróf elnök megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a cukorrépa termesztők szervezkedése mennyire szük­séges és csakis szervezkedés által lehet a kívánt ered­ményeket elérni. Hangsúlyozta, hogy bár az eddigi szervezkedés nem volt általános jellegű, bizonyos eredményeket máris sikerült elérni. Elfogadta a köz­gyűlés a Cukorrépatermesztő Gazdák Országos Szö­vetsége alapszabályai alapján kidolgozott alapszabá­lyokat, az alapszabályok 6. és 7. §-a értelmében vá­lasztandó ügyvezetők és tagok válastását a körök hatáskörébe utalta azzal, hogy legkésőbb f. évi február 15-ig a választás megejtendő. A Szerencs vidéki Szö­vetségnek az országos szövetségbeni kipviseletére az I. körből Andrássy Sándor grófot, helyetteséül Wein­berger Sándort, a II. körből Pongrácz Jenő grófot, 5-ik oldal helyetteséül Haas Ignáczot küldtk ki. Elfogadta azután a közgyűlés egyhangúlag a szerencsi cukorgyárral kötendő szerződése vonatkozó kötelező határozatot. Több uj tag felvétele után Haas Ignác az elnöknek buzgó működéséért a közgyűlés köszönetét tolmácsolta és ezzel a közgyűlés véget ért. Megdrágult a burgonya. Figyelmeztetjük gaz­dáinkat, hogy meglévő burgonyakészletüket olcsó áron el ne adják, mert az áremelkedést méltán vár­hatjuk, mit igazol egy pesti lap alábbi közleménye is ; „A tavalyi rossz krumplitermés alapjában véve csak most kezd igazán érezhető lenni, amikor a budapesti burgonyakereskedők nagy előszeretettel verik fel az árakat. A krumplinak maholnap olyan értéke lesz, mint amilyen három-négy évvel ezelőtt volt. A köz­ponti vásárcsarnokban a nagyban való vételnél a krumpli métermázsáját 7 korona 60 fillértől kezdve 24 koronáig adják, ami máris horribilis ár, mert hi­szen azoknak, akik kicsiben veszik, óriási árakat kell megadni, hogy a kiseladók is beszedhessék az őket megillető hasznot. Ily körülmények között a szegény emberek nem kis aggodalommal nézhetnek a tavasz eié, amikor a zöldségek rendes körülmények között is megdrágulnak.“ A bortörvény szerint a pincében kifüggesz­tendő nyomtatványok. Az uj bortörvény (1908. XLV1I. t.-c.) elrendeli, hogy azokban a pincékben, présházakban, erjesztő és más helyiségekben, amelyek eladásra szánt must, bor, gyümölcsbor, pezsgő vagy habzóbor készítésére, kezelésére, raktározására vagy forgalombahozatalára szolgálnak, a törvény fontosabb rendelkezéseit nyomtatásban állandóan kifüggesztve kell tartani. Az e célra használandó nyomtatványokat a földmivelésügyi miniszter készítette el és a községi elöljáróságok utján ingyen bocsátja az illetők rendel­kezésére. A nyomtatvány kifüggesztése — büntetés terhe alatt — március 1-től kezdve kötelező, addig tehát mindenkinek meg kell szereznie a községi elöl­járóságtól, városokban a polgármesteri hivataltól, ahova említett nyomtatványok már szétküldettek. Azokra a kis szőlősgazdákra, akiknek 4 kataszteri holdnál nagyobb szőlőjük nincs, ha bor adás-vételével, vagy borméréssel, illetve kis mértékben való elárusi- tással nem foglalkoznak, ezen nyomtatványok kifüg­gesztése nem kötelező ugyan, mindamellett ezek is jól teszik, ha azokat saját miheztartásuk végett meg­szerzik. Gyümölcsfa karbolineum a kertgazdaságban. A m. kir. földmivelésügyi miniszter kiadásában a m. kir. kertészeti tanintézet, valamint a m. kir. áll. rovar­tani állomás vezetősége tollából egy igen becses röp- irat jelent meg a napokban a fenti címen. A füzet a karbolineumnak hernyó pusztításra való alkalmazásával foglalkozik, kimutatja, hogy erre a célra veszély nél­kül csak a gyümölcsfa karbolineum alkalmazható, mely vízzel tetszésszerinti arányban elegyíthető, s ha azt az előirt arányban elegyítjük és megfelelő módon alkal­mazzuk, semmi esetre sem árt a fának, még az élős­ködőket irtja. Azonban azt a közönséges karboiineu- mot, amelyet kerítések, karók stb-re szoktunk alkal­mazni, élőfának permetezésére soha sem használjuk, mert az arra határozottan veszedelmes. A gyümölcsfa karbolineumot csak permetezve alkalmazzuk, mert így jobb és gyorsabb; a fák lemosása különben tökélete­sebb munkát ad, de lassú és csak a fa némely ré­szére terjeszkedhetik ki, nem pedig a koronára is. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom