Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-11-27 / 48. szám
KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASAGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. ME&JELENSK; MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ára: Egy évre . . . . 6 korona. Fél évre.................................3 Negyed évre .... 1'50 „ A Szatmármegyci Gazdasági Egyesület tagjai tagdijilletmény ellenében díjmentesen kapják. Laptulajdonos : A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Lapvezérlö bizottság: Böszörményi Emil dr. Makár Károly dr. Cholnoky Imre Pethő György Radó Bertalan. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Deák-tér 2. szám, hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oldalát érintő közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. Kéziratokat nem küldünk vissza. Interurbán-telefon 217. szám. Műit, jeíen és jövő. A magyar gazdaközönségnek amint nincs múltja, éppen úgy nincs jelene és nem lesz jövője sem. Vessünk csak a helyzetre egy pillantást s ezen tétel valóságáról azonnal meggyőződhetünk. A múltban Magyarországon nem volt gazda, mert aki ilyen lehetett volna, az ur volt a szó szoros értelmében s távol állott attól, hogy a föld megmunkálásával törődjék, de nem is tehette volna, mert az örökös harci kalandok s a későbbi örökös háborúskodások ezt lehetetlenné tették. Különben is főjövedelme inkább hadi zsákmányból állott, a gabonanemüek pedig csak a kenyeret szolgáltatták, amely a háziasszony gondjai alá tartozott, ami meg az úri portára kellett, azt beszolgáltatta a tiszttartó. Mi természetesebb tehát mint az, hogy akkor nem lehetvén gabonákban és gépekben utazni, az áldásos börzének hire hamva se volt! Muitról tehát akár köz, akár magán gazdasági tekintetben szó sem lehet. Nézzük tehát a jelent. Hogy a világ minden népe között a magyar gazdaközönség a legjobb s legtürelmesebb fejős tehén: az oly annyira igaz és megszokott dolog, hogy már nem is éreznénk magunkat jól, ha ezen csendes és lealázó állapotunkból valaki kizökkentene! De hát azért erősen verjük mellünket és nagyban hangoztatjuk, hogy „Él magyar, áll Buda még!“ Buda ugyan csak megáll valahogy a maga lábán, mert a természetadta ős elemek és ős erők — habár jól megkoppasztva és természeti koronájuktól megfosztva — mégis eléggé támogatják, habár bizonyos, hogy ha ez is a magyar energiára lett volna építve, arra is elmondhattuk volna, hogy „Róma ledől s rabigában görnyed!“ Azonban, hogy a magyar már nem él, hanem csak senyved és tengődik — akár a szárazra került hal — ez ismét oly szomorú valóság, mely bizonyításra nem szorul! Ki, vajon hol rejlik s mi lehet ennek oka? Ha őszintén szólanánk, ki kellene mondani, hogy saját élhetetlenségünk, saját indolenciánk, az apathia, könnyelműség s minden oly tulajdonságokban, amelyeknek jelzőiből egy szótárt lehetne összeállítani! Azt mondja a természettani törvény, hogy „Egyesülésben rejlik az erő.“ Ez igaz, de az is igaz, hogy a magyar gazda közönség ezt éppen nem akarja megérteni, ahányan vagyunk: annyi felé huzunk, mindenikünk különb ember akar lenni a másiknál, aminek természetes következménye azután az, hogy minden közérdekű dologtól fázunk s távol tartjuk magunkat mindattól, ami apathicus nyugalmunkban megzavarna! Természetes tehát, hogy közgazda- sági ügyeinkben tehetetlenek vagyunk s miután nem akarunk: akaratunknak nyomatékot adni sem vagyunk képesek! De bezzeg ha mulatságról, parádéról vagy szórakozásról van szó, Pénz! Mindennemű bankszerü üzletet a nyösebben bonyolit le legelő- Küszner Albert és Társa Betétekre legmagasabb kamatozást nyújtja. — Váltókat leszámítol. — Helybeli és tőzsdén jegyzett értékpapírokat elad és vesz. — Gabona határidőben megbízásokat elfogad. — Különösen ajánlja a sorsjegytársulatokban való részvéteit havi 10 koronás részletekben. — Bármily sorsjegyet előnyös fizetési feltételek mellett részletfizetésre eladunk s már az első részlet lefizetése után a húzások nyeremény-esélyei a vevőt illetik. — Convertált jelzálog sorsjegyek húzása márf. évi novtember 26-én, főnyeremény 200,000 korona és számos melléknyeremény. — Több ingatlan van eladás végett bejelentve.
