Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-11-13 / 46. szám
november 13. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. Ha pedig nincs békés megoldás, úgy álljuk a háborút s a mint az első osztrák támadás egy táborba terelte az ország összes gazdasági érdekeltségét, úgy e fegyver-barátságot csak szorosabbra kovácsolja az osztrák makacsság. Hogy ilyen háborúsdi egyik félnek sem terem babért, azt mi jól tudjuk, csak lássák be ezt mielőbb az osztrákok is, de az elénk dobott keztyüt felvesszük s bármily veszteség árán is, de felvesszük a küzdelmet, mert nem hagyhatjuk megroppantás nélkül tervszerűen körénk font vasgyürüjöket. Ötvenéves jubileum. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület ötvenéves jubileumi ünnepélyének előkészítési munkálatai erősen folynak. A kiküldött bizottság folyó hó 8-án Szatmáron újból ülést tartott Falussy Árpád dr. főispán elnöklete alatt, ki a kiállítás sikere érdekében időt, fáradságot nem kímélő agilitást fejt ki, s a jubiláns ünnepély eszméjének megpenditésére a vezetést azonnal kezébe vette s bő ismereteit és minden befolyását oly lelkesedéssel viszi be a nagyfontosságu mozgalomba, hogy a tervbe vett kiállítás sokkal nagyobb szabásúnak ígérkezik a szokásos lokális jellegüeknél. A bizottság fenti ülésén véglegesen megállapította az ünnepély terminusát 1911 őszére, amely évben szeptember 10-én lesz ötven éve, hogy az egyesület alapszabályainak jóváhagyása után első ülését tartotta. A terminus szerencsésen van megválasztva, mivel az előkészületi munkálatok, a költségvetés és tervezet elkészítése, a szükséges fedezet előteremtése hosszabb időt igényelnek, de szükség volt erre a kiállítók érdekében is, hogy kellőleg elkészültén léphessenek a nagyközönség elé. Az ülésen Falussy Árpád dr. főispán egész kész Programm tervezetet terjesztett elő, mely a gazdaság összes ágait felöleli természetesen, hogy ez még a végleges tervezet és költségvetés összeállításáig — mely iránt az ülés szintén intézkedett — változást is szenvedhet. Az egyesület történetének megírása iránt az intézkedés szintén megtétetett. Az ünnepély díszközgyűléssel veszi kezdetét. Magának a kiállításnak tervezett programmja a következő: I. Mezőgazdasági szemes és szálas termények kiállítása. II. Élőállatok és állati termékek kiállítása: a) lókiállitás, b) szarvasmarha kiállítás, c) sertéskiállitás, d) juhkiállitás, e) baromfikiállitás, f) méhészeti kiállítás, g) tejgazdasági termékek kiállítása, h) gyapjú kiállítás. III. Szőlészeti és borászati kiállítás. IV. Kertészeti és gyümölcsészeti kiállítás, a) faiskolai termékek, b) friss gyümölcs, c) konyha kertészet, d) diszkertészet, é) feldolgozott gyümölcs és zöldség, /) gyümölcs-szeszfélék kiállítása, V. Erdészeti kiállítás. VI. Mezőgazdasági gyáripar termékek kiállítása. VII. Gazdasági háziipar kiállítás. VIII. Mezőgazdasági ipari termékek kiállítása. IX. Országos jellegű mezőgazdasági # gépkiállítás, ennek keretében eke és gépverseny. A programúiból láthatjuk, hogy elégé tág körben mozog, s a gazdasági élet legcsekélyebb megnyilatkozásaira is kiterjed ugyannyira, hogy ez után ítélve Szatmárvármegyében eddigelé hasonló nagyszabású kiállítás még nem volt. Az előkészítő bizottság — nagyon helyesen — már most a legszélesebb körű akciót indítja meg, s járási albizottságokat létesít, melyeknek szervezésére az ülés a járási főszolgabirákat kérte fel. Szerencsés gondolat, hogy a kiállítás helyéül a bizottság a Kossuth-kert és az ezzel kapcsolatos terület átengedése iránt tesz lépéseket, amely parkban, a kiállítást látogatók árnyas helyen sétálva gyönyörködhetnek gazdáink produktumaiban. Mindenesetre örömmel konstatálhatjuk, hogy az egyesület vármegyénk gazdaközönségének alkalmat nyújt termékeinek bemutatására, de másrészt, miután a kiáilitások ma már nem pusztán látványosság számba mennek s nemcsak erkölcsi hasznuk elvitázhatlan, de úgy a kiállítóra, mint a látogatóra következményeiben jelentékeny anyagi haszonnal járnak, mert azok a termelő és fogyasztó találkozó helyei: a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület amidőn egy ily nagyobb szabású kiállítást rendez, nemcsak a gazdák, de általában az egész közönség részéről a legmesszebbmenő anyagi és erkölcsi támogatásra már most a rendezésnél is, joggal igényt tarthat. Törvényjavaslat az állattenyésztésről. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t. cikkben foglalt rendelkezések szabályozzák szarvasmarha-, sertés- és juhköztenyésztésün- ket; ezen rendelkezések azonban annyira hézagosak, hogy alapos átdolgozásra szorultak, ez okból a föld- mivelési minisztérium egy külön állattenyésztési törvényjavaslatot dolgozott ki, melyet az OMGE. tárgyalás végett megküldött az összes vármegyei gazdasági egyesületeknek. Miután igazgató választmányunk legközelebbi ülésén fog ezen fontos törvényjavaslat tervezettel foglalkozni, célszerűnek tartjuk annak szószerinti közlését.
