Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-10-23 / 43. szám
2-ik oldal SZATMÁRI GAZDA október 23. inkább feltalálható Budapest összes kávéházaiban, mint a tanyai gazdaságokban s ha keressük, hogy a nagy tükörüveg ablakok mögött kik léháskodnak, láthatjuk, hogy azok, akik a pusztuló középosztály örökébe léptek. A dolog tehát nem egészen úgy van, amint azt nagyon sokan hiszik. Lehetnek kivételes esetek, amikor tényleg a könnyelműség is belejátszott egyesek romlásának előidézésébe, de tényleg a középbirtokos osztály pusztulásának van egy igen fontos és gyökeres oka, az, hogy a középbirtokos osztály magára vette s ma is minden ellenszolgáltatás nélkül viseli azokat a terheket, amelyeket 1848 előtt csak ellenszolgáltatások fejében viselt. Ez rendkívül fontos és határozottan lényeges ok a középosztály pusztulásának előidézésében, melyhez épen Emődy József mutat rá arra is, hogy ha e téren történt is törvényhozói intézkedés abban az irányhan, hogy alkottattak törvények önkormányzati alapon annélkül azonban, hogy gondoskodás történt volna arról az elemről, mely ezen önkormányzatot hivatva lett volna teljesíteni és végrehajtani. Ennek viszont a természetes következménye lett az, hogy igen sok jó és üdvös törvény nem lett végrehajtva. Darányi Ignác volt az első, aki szakított azon régi előítélettel, melyet fentebb hangoztattunk s amely a középbirtokos osztályt köny- nyelmüséggel, léhasággal vádolja. Bizonyítéka ennek maga a telepítési törvényjavaslat megalkotása. Ebben a törvényjavaslatban állítja fel Darányi Ignác azt a helyes elvet, hogy birtokpolitikai téren kell talpra állítani a középbirtokos osztályt, hogy a nobile officium azon kötelességeinek is megfelelhessen, melyeket a múltban teljesített. Az okszerű takarmányozásról. Éveken keresztül küzdtek már gazdáink takarmány ínséggel. Egyik év mostohább volt a másiknál úgy, hogy bátran mondhatjuk: a szükség tanította meg a gazdát a takarékosságra. Most a tél beállta előtt, ismét a meglévő takarmány készlet helyes beosztása képezi a gazdának egyik fő feladatát. Nem mondhatjuk, hogy vármegyénkben átlag nem termett elég takarmány ez évben, de azt sem mondhatjuk, hogy az első kaszálásu takarmány, — mi mégis csak a zömét képezi az egész készletnek, — valami jó minőségű, mert a júniusi folytonos esőzés azt kilúgozta. Kétszeresen gondot okoz tehát a gazdának, hogy ezen minőségileg gyengébb takarmányokat jól tudja értékesiteni. Minden kisebb vagy nagyobb gazdaságban legkésőbb ilyenkor meg kell állapítani vajon a készlet megfelel-e marhaállományának s ha nem, úgy a hiányt idejében kell pótolni, nehogy tavasszal két áron legyen kénytelen a gazda szükségletét fedezni. Számot kell azonban azzal is vetni, hogy a meglévő takarmány okszerűen kihasználva és helyesen adagolva nem elég-e a teleltetésre. Gazdáink már évek óta használnak takarmányozó gépeket, azonban nincsenek azok még most sem úgy elterjedve, amennyire megérdemelnék. A szecska és répavágónak nem volna szabad hiányozni egy kisgazdánál sem, mert azok használhatóságuknál fogva és olcsó beszerzési áruk mellett feltétlenül kifizetik magukat. Ha pedig a törpe birtokosnak még ez is megterheltetés lenne, úgy szerezze azokat be másod-harmadmagával. A szecskavágásnak sok elvitázhatlan előnye van a takarmánynak szálas alakban való etetése felett. Sokkal gyorsabban lakik jól az állat a szecskától, az ázott takarmány a vágás folyamata alatt sokat vészit a benne lévő porból, minden gyengébb minőségű takarmányt jobban lehet szecska alakjában értékesiteni, az emésztés pedig gyorsabb és eredményesebb. Ha a többféle szecskázott takarmányt módunkban van répával vegyítve megfülleszteni, úgy a takarmányt nemcsak tápdusabbá, de izletesebbé is tettük, ami szintén igen lényeges a takarmánynak kihasználása szempontjából. A még téli időben is drága munkadijak mellett pedig a répának kézzel való lassú felvágására még gondolni sem helyes, amikor vannak kisgazdák által is könnyen beszerezhető, mindamellett jó munkát végző répavágók. A legajánlhatóbb módja tehát ezen takarmányozásnak az, hogy a gazda a jó és gyengébb takarmáI# ilUiiC mezőgazdasági H%»GS» gépgyár R.-T. hazánk legrégibb gazdasági gépgyára H MOSONBAN. i (SW/Ír‘ yfll HaB Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerU acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSOIMT SORVEJTÖO-ÉPEK Osborne amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabo- natisztitó- és szelelő-rosták konkolyválaszfók, szecskavágó-, répavágó- és darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagyságban. Morzsolók, kézi és erőműhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló- és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlőműveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár : BÍRÓ LAJOS urnái SZATMÁR, Piac-tér, báró Vécsey-ház.
