Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)

1909-10-02 / 40. szám

október 2. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. sulyszázalékban fordulhatnak elő, melyből a rostálási hulladéknak a rozsnál 1%-nál, a zabnál l1/2%''n^i többet kitenni nem szabad, miért is ajánlatos a ga- bonanemüt szállítás előtt rostálni. Egy hektoliter rozs súlyának legalább 69 kilo­grammot kell tenni, a zab súlya legalább 41 kilogram­mot tegyen ki. 3. A fent leirt minőségű gabonanemü minden gazda (társulat) által minden szerdán és szombaton délelőtt 8—11 óráig kínálható a nyíregyházi katonai élelmező raktárnál, és pedig: tetszés szerinti mennyi­ségben irásbelileg, (az Írásbeli ajánlat 1 koronás bé­lyeggel látandó el) vagy szóbelileg, mely alkalommal )íegalább V2 kg. súlyú) minta is beterjesztendő. 4. Az élelmező raktárnál eladásra egyes földbir­tokosoktól 1—100 métermázsa, termelők egyesületeitől 500 métermázsáig rozs, vagy zab ajánlható. 5. Az ajánlattevőknek eladásra nem kell ajánla­tukhoz termelői bizonyítványt hozni, mégis némely esetben az ajánlattevőtől ajánlatának beterjesztésekor termelői bizoyitvány kéretni fog. 6. Az eladásra kínált gabonanemüek részére, amennyiben az áru átvehetőnek ismertetik el, az áruk — az áru jobb, vagy gyengébb minősége szerint, az időnként érvényes piaci, illetve tőzsdei árak szerint — a szokásban levő szabad piaci megegyezés alapján esetenként állapíttatnak meg és a vásárolt áru a szál­lítás után azonnal kifizettetik. 7. A szállítás rendszerint „az élelmező raktárba való szállítással“ kínálandó, ez azonban a pályaudvarra, vagy saját raktárra való szállítással is kínálható. Az eladott áru azonnal, de legkésőbb 14 napon belül szállítandó. 8. A szállítók kiköthetik maguknak kincstári zsákoknak kikölcsönzését és pedig legkésőbb 10 napig díjmentesen, ezen a határidőn felül csakis 04 fillér zsák és naponként (zsákkölcsöndij) fizetése ellenében, valamint a vasúti szállításnál a katonai szállítási tarifa kedvezményét visszatérítés utján. A nyugtabélyeget minden körülmények között a hadigazgatás fizeti. Az élelmező raktár hétköznapokon a hivatalos órákban (délelőtt 8—12-ig) mindenkinek a legkészsé­gesebben ad részletes szóbeli felvilágosítást a minő­ségbeli követelmények és az átvételi módozatok felől. Részletesebb útbaigazítással szolgál a Szatmár- megyei Gazdasági Egyesület titkári hivatala (Szatmár Atilla-utca 5/c). A gazda teendője október hóban. A friss gabona készletek gyakran megforgatan- dók. A takarmányszükségleti kimutatást és takarmá­nyozási táblát el kell készíteni, hogy lássuk már most mennyi a takarmánykészleíünk, s ha egyikbe, vagy másikba hiány mutatkozik, a szükséges pótlásról gon­doskodjunk, nehogy az etetésnél a télfolyamán meg­lepetésnek legyünk kitéve. A vályúkat és jászlakat hozassuk rendbe még mielőtt a marha az istállóba szorulna. Az épületek fedelét szintén most kell ki­javíttatni. A tűzifa és szerszámfa beszerzéséről szin­tén gondoskodjunk. A száraz takarmányra való át­menetei lassan történjék, mert a gyors átmenet ká­ros lehet. A lóistállóban. Ott, hol a csikók legelőre jártak s most beszorultak s száraz takarmányra fogatnak, az átmenetre különösen ügyeljünk, eleinte csak az éjjeli órákra kössük be őket, később pedig csak a déli órákban bocsássuk ki, inkább a sétálás kedvéért, a takarmányozásnál eleinte csak reggel és este adjunk nekik száraz takarmányt s ha a fü a me­zőn teljesen kifogyott, délben is meg kell etetni. Az igás-lovak, mivel még mindig erősebb munkát végez­nek, gondosan etetendők. A tehén- és ökör-istállókban. A tehenek, amint az istállóba kerülnek, kimustrálandók s ez utóbbiakat adjuk el, vagy fogjuk hízóba. Az idei marhát a mig csak a legelőn kapnak valamit, ki kell járatni, reggel és este azonban meg kell etetni. A répalevelet szecskával adjuk, nehogy hasmenést kapjanak. A kimustrált és hízóba veendő ökröket igyekezni kell a legelőn feljavítani, mielőtt befogatnának. A juhakolban. A juhohat is ki kell járatni a le­gelőre a meddig csak lehet, ha azonban erősebben hüvösödik az idő, jó lesz egy kis száraz takarmányt is adni nekik reggel és este. A sertés ólban. A kijáró sertések a felszabadult krumpli, répa és kukoricaföldben elegendő táplálékot találnak. A hízók pontos etetésére nagy gondot fordítsunk. A makkon hizlalandókat hajtsuk a makkra.J A februáriusi fiadzás végett a kanokat most kell a kocák közé bocsátani. Minden 8—10 kocára egy kant számítva, különben lassan megy a bugás, a ma­lacozás sokáig fog tartani s nagyon egyenlőtlen lesz a malacnyáj. A kanoknak naponkint 1V2 liter zabot adassunk. A baromfi udvarban. A jércéket jól tartsuk, mert akkor kora tavasszal megkezdik a tojást. Az eladásra szántakat adjuk el s télire csak a tenyésztésre s a fogyasztásra valót tartsuk meg, mert egy tyúknak te­lelése belekerül 2 koronánál többe is. A ludak dugásának és hizlalásának itt az ideje. A mezőn. Ha még van vetni valónk siessünk azt befejezni. Az ősziekkel bevetett tábláknál, ha még eddig nem tettük volna a vizvezető barázdákkal való ellátás igen sürgős. A burgonya és a répa kiszedés, valamint a ku­koricatörés folytatandó. A kukorica fosztásnál a gyengék külön válasz­tandók, a legszebb csövek koszorúba fonva magnak hagyandók. A kukorica-kóró törés után azonnal levágandó s takarmánynak feldolgozandó. Ez sokkal előnyösebb, mint a kévékbe való eltevés, a melynél igen gyakran megpenészesedik s csak harmad részben eszi meg a marha. A répát legjobb azonnal ott, ahol termett ku­pacokba rakni. Földdel azonban csak a megszikkadás után kell betakarni. A legszebb, legszabályosabb répa fejek magnak külön elrakandók. A hó elején, ha a vetés be van végezve, meg kell kezdeni a tavasziak alá való tarló-törést. A ta­vaszi alá való tarló-törés még nálunk nincs fontossá­gához mért arányban elterjedve a gazdaságokban, pe­dig annyi előnynyel jár, hogy méltán megérdemli nemcsak az eddiginél nagyobb, de a lehető legnagyobb gondot és figyelmet. Mert a mely gazdaságban csak tavasszal szokás feltörni a tarlót, rendesen elkésnek a tavasziak vetésével, mert a télen át feltöretlenül he­

Next

/
Oldalképek
Tartalom