Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-09-11 / 37. szám
szeptember 11. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. Mintaszüret Szinérváralján. A magy. kir. földművelésügyi minisztérium a helyes szüretelésre vonatkozó gyakorlati ismeretek minél szélesebb körben leendő terjesztése céljából, ez évben is az ország több bortermelő vidékén minta szüretek tartását határozta el. Vármegyénkben Szinérváralján, az állami szölőte- lepen lesz a minta szüret megtartva, melynek vezetésével Jablonszky György szatmári kerületi szőlőszeti és borászati felügyelő bízatott meg. A szüret ideje később lesz meghatározva, amelyről gazdaközönségünket idejében értesíteni fogjuk. Nem mulaszthatjuk el azonban már most is e szüret fontosságára szőlősgazdáink figyelmét felhívni s felkérjük, annak idején minél tömegesebb megjelenésre. Körrendelet. Valamennyi városi és vármegyei törvényhatóságnak. Kérdés merült fel az iránt, vájjon a hegyközségeknek a hegyközségi közgyűlés által évi költségvetései megállapítása, illetőleg zárszámadásai felülvizsgálása tárgyában hozandó határozatai, törvényes rendelkezés hiányában, felsőbb hatósági (törvényhatósági) jóváhagyást igényelnek-e, vagy sem s hogy abban az esetben, ha azok tudomásul vehetők nem volnánák, melyik hatóság illetékes azokat felülbírálni ? A m. kir. belügyminiszter úrral egyetértőleg tudomás és a jövőben való alkalmazkodás végett értesítem a címet, hogy ezek a határozatok hivatalból való felülvizsgálatot vagy jóváhagyást nem igényelnek. Ha azonban valamelyik érdekelt fél a hegyközségi közgyűlés ily irányú határozatát magára vagy a közérdekre nézve sérelmesnek találná, úgy az 1894. évi XII. törvénycikk 72. §-a értelmében a törvény 102. §-ában megnevezett hatóságokhoz fordulhat jogorvoslat céljából. Budapesten, 1909. évi augusztus hó 26-án. A miniszter megbízásából: Dobokay s. Jí. miniszteri tanácsos. Állami (erdei) facsemeték adományozása. Az állam által fentartott erdei facsemetekertekből az 1910. évi tavaszi és őszi erdősítésekhez szükséges csemetekészletek a földmivelésügyi miniszter által a következő feltételek szerint fognak az ez iránt folyamodó birtokosoknak kiosztatni: I. feltétel. A kopár és vízmosásos területek beerdősitésére kért csemeték, amennnyiben az állami csemetekertek készleteiből ki- szolgáltathatók, az 1879. évi XXXI. t.-c. 177-ik §-ának b) pontja értelmében ingyen, vagyis a termelési költségek elengedésével bocsáttatnak a birtokosok rendelkezésére; a csemeték kiszedésével, csomagolásával s vasúthoz való szállításával járó, ezer darab csemete mtán egy koronával számított és utánvétellel beszedendő költségeket azonban, továbbá a vasúti szállítási költségeket rendszerint a birtokosnak kell viselni. II. feltétel Kivételesen kisbirtokosok részére, ameny- nyiben az illetékes kir. erdőfelügyelő igazolja, hogy a folyamodót a fent említett költségek anyagi erejéhez képest aránytalanul megterhelnék, a csemegék a folyamodóhoz legközelebb fekvő, utolsó vasúti állomásra teljesen díjtalanul fognak elszállittatni. III. feltétel. Az I. és II. pontban említett erdősítések céljaira szükséges csemeték kiszolgáltatása után esetleg még fen- maradó készletből másféle erdősítések céljaira (rendes erdei vágások és tisztások beerdősitésére) is adatnak ki csemeték. A csemeték kiosztásánál először is azok a birtokosok fognak figyelembe vétetni, kik nek kopár s vízmosásos területei a törvény alapján befásitásra hatóságilag ki vannak jelölve. Az I. és II. feltételek szerint kiosztott ingyen csemetékkel beerdősitett területek jövőre az 1879. évi XXXI. t.-c. 2-ik s illetve 4-ik szakaszának rendelkezései szerint kezelendő erdőknek fognak tekintetni. Azok a birtokosok, akik a csemetékben részesülni kívánnak, egy koronás bélyeggel ellátott folyamodványaikat legkésőbb folyó évi december hó 15-éig terjesszék be, még pedig közvetlenül az illetékes kir. erdőfelügyelőséghez, mert az elkésve beérkezett, vagy nem az illetékes kir. erdő- felügyelősághez hanem más hatóságokhoz beterjesztett kérelmek csak akkor vétetnek figyelembe, ha a kir. erdőfelügyelőséghez kellő időben beterjesztett kérelmek teljesítése után esetleg még megfelelő csemetekészlet rendelkezésre fog állani. A Balkán államokkal kötendő kereskedelmi szerződésekbe ugyanis az osztrák merkantilisták több, a magyar gazdára nézve sérelmes pontot szándékoznak bevenni. Az OMGE. valamint a vár- megyei gazdasági egyesületek felemelték ez ügyben szavukat, s felirattal fordultak a kormányhoz, a sérelmes törekvések ellensúlyozása és a magyar gazda érdekeinek megvédése tárgyában. Egyesületünk szintén csatlakozott e mozgalomhoz. Jellemző a küzdelemben, hogy ugyanezen kérdésben az osztrák agráriusok és merkantilisták között szintén elkeseredett a harc ugyanannyira, hogy az előbbiek által egy millió példányban kibocsátott röpirat elkobzását a merkantilisták tisztán csekély formai okokból kieszközölték az ügyészségnél. A hatalomnak ez a beavatkozása csak olaj volt a tűzre s még jobban kiélesitette a helyzetet a két párt között. Tehát mi is számíthatunk az osztrák agráriusokra, a mi természetesen állásfoglalásunk sikerét csak biztosíthatja. Tűz Mátészalkán. A napokban a mátészalkai gyár tetőzete a kémény szikráitól lángralobbant. A fütő szerencsére hamar észrevette a tűzet és jelt adott a gyári tüzőrségnek. A tüzet néhány perc alatt lokalizálták, ami már azért is szerencse, mert a telepen szesz- és olajgyár is van. Országos állatvásárok vármegyénkben. Szeptember hó 13.-án Nagykárolyban és Avasfelsőfaluban, 16.-án Erdődön, 20.-án Fehérgyarmaton és Sárközön, 27.-én Mátészalkán, 28.-án Szatmár-Németiben, és Krasznabélteken, október 1.-én Csengeren és Kővár- hosszufaluban, 4.-én Felsőbányán, 5.-én Nagyecseden, 11.-én Szinérváralján. Eladásra bejelentett gyümölcskészlet nyilvántartása. Darányi földmivelésügyi miniszter tudvalévőén úgy intézkedett, hogy az országos gyümölcsé- szeti biztos időszakonként tegye közzé azoknak névsorát, akiknek sajáttermésü és eladásra való gyümölcsük van; ugyancsak nyilvántartják azokat a kereskedőket, akik valamely gyümölcsfajtából nagyobb mennyiséget óhajtanak venni. Rudinai Molnár István miniszteri tanácsos most bocsátotta ki a nyilvántartás második részletét és ebben százötven hazai nagyobb termelő tekintélyes gyümölcskészlettel szerepel, s ugyancsak hazai és gyümölcskereskedő nevekkel bőven szolgál. A jegyzéket, amelynek célja, hogy termelők és vásárló kereskedők könnyebben akadjanak egymásra, a földmivelésügyi minisztérium gyümölcsé- szeti osztálya mindazoknak megküldi, akik akár egy levelezőlapon is megkérik azt. Vármegyénk állategészsége. Lépfene: avasi Avasujváros, Mőzesfalu 1.; csengeri Csengerujfalu, Vetés m.; erdődi Oláhgyürüs 1.; fehérgyarmati Kölese
