Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-09-11 / 37. szám
SZATMÁRI GAZDA szeptember 11. 2-ik oldal korszak és kormányzata azzal, hogy általában megfeledkezett a mezőgazdasággal foglalkozó osztályról, a „melyet mindenki boldoguljon úgy, ahogy tud“ jelszavával, védelem nélkül kiszolgáltatott a lelkiismeretlen élelmességnek. Mi az állam és mi a társadalom föladata a középbirtokos osztály pusztulásával szemben? Nem kívánhatja senki, hogy az állam tegye lehetővé a régi családi birtokok visszaszerzését, vagy hogy tönkre ment nemes családok ivadékainak szerezzen uj középbirtokot. Az állam elsősorban a gyámoltalanok és kisemberek támogatására van hivatva, de e mellett állami gyámolitással nem is lehet oly középbirtokos osztályt teremteni, aminőre a nemzetnek szüksége van. Az állam eleget tett, ha egészséges agrárpolitikával megszerzi a mezőgazdasággal foglalkazó osztálynak boldogulása általános föltételeit és egészséges földbirtokpolitikával lehetővé teszi a középbirtokok létesítését. Az állami telepítésről a képviselőház elé terjesztett javaslatban a földmivelésügyi kormány megtette az első lépést ebben az irányban, amidőn telepes községekben lehetővé teszi középbirtokok kiha- sitását anélkül, hogy a középbirtokosokat oly kedvezésekben részesítené, mint a telepes gazdákat. Mert a középbirtokos igazi hivatását csak az teljesítheti, aki a maga erejéből is megállja a helyét és anyagilag minden irányban független. Az állam törekvése tehát csak az lehet, hogy a középbirtokok számát szaporítsa oly vidékeken, ahol a társadalom vezetésére, a közügyek intézésével járó nobile officiumok ellátására középbirtokos nincsen. A társadalom feladataira, a pusztuló közép- osztály megmentése érdekében, szintén Majláth József gróf és Emődy József orsz. képviselő mutattak rá legutóbb a magyar gazdák folyó évi palicsi nagygyűlésén s az ő érdemük az, hogy a leghatalmasabb gazdatársadalmi szervezeteink ezt a fontos kérdést mindaddig napi renden tartják, mig az államnak, a törvényhozásnak és a közvéleménynek helyes irányba terelésével, annak sikeres megoldása biztosítva nem lesz. Védőojtás a sertéspestis ellen. Dr. Hutyra Ferenc, az állatorvosi főiskola rektora, ezen a cimen tartott nemrégiben felolvasást az OMGE. szakosztályi ülésén. Célszerűnek látjuk az olvasó közönséget erről a fontos kérdésről az alábbiakban tájékoztatni. A sertéspestis, vagy ahogy általában nevezik, a „sertésvész“, ma már egész Magyarországon, de sőt a legtöbb kulturállamban elterjedt betegség, amely szinte hihetetlen károkat okozott a múltban, okoz sajnos, jelenleg is. Az évenkinti veszteséget nagyon nehéz megbecsülni, de csak Magyarországon 100—150 millió korona értékű sertés pusztul el. Igen természetes, hogy nemcsak a közvetlen elhullással jár veszteség, hanem azért, mert fellépte esetén se vége, se hossza a hatósági zárlatnak, forgalmi korlátozásnak stb.,r ami kereskedelmi szempontból is nagy kárt jelent. És ez az állapot majdnem két évtizede tart anélkül, hogy az orvosi tudomány e hihetetlen pusztítást végző betegséggel szemben bármit is tehetett volna. A magyarországi sertések között emberemlékezet óta főleg az orbánc tizedelte meg a falkákat. A régebbi leírások és megfigyelések legalább erre engednek következtetni. Azonban a nyolcvanas években már több helyről jeleznek olyan sertésbetegséget, amely már kétségtelenül azonosnak minősíthető részben a sertésvésszel, részben a pestissel. A kilencvenes években aztán kitört a külföldről beszivárgott betegség teljes vehemenciával s azóta hihetetlen pusztításokat végez, úgy az egyik, mint a másik. A betegségre nézve jellemző, hogy majd a tüdőben, majd kizárólag a belekben vannak súlyos elváltozások. Ritkábban a bőrön. De néha alig mutatható ki érdemleges kórbonctani elváltozás. A vizsgálatok alapján az az általánosan elfogadott tan állott fenn, hogy a tüdőbeli elváltozások alapján a sertésvészt, a belekben észlelhető iünetek alapján pedig a sertéspestist szokás megkülönböztetni. A két kóralaknak megfelelően a sertésvész okozójaképpen a bacillus suisepticus, a pestisnél pedig a b. suipestifert tartották. Bolton, Dorset, Mk. Bryd vizsgálatai alapján kiderült, hogy a sertéspestis néven leirt betegség HUT H ü If-iü jPljj ST mezőgazdasági Mil 1111« gépgyár R.-T. hazánk legrégibb gazdasági gépgyára 11 MOSONBAN. m Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerU acél-ekék, egy és két vast’ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hirneves tolókerekes rendszerű MOSOBTI DRILL SOR VETÖGÉRBKl Osborne amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Sabo- natisztitó- és szeielő-rosták konkolyválasztók, szecskavágó-, répavágó- és darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagyságban. Morzsolók, kézi és erőműhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló- és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlőműveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár : BÍRÓ LAJOS urnái SZATMÁR, Piac-tér, báró Vécsey-ház.
