Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)

1909-08-28 / 35. szám

augusztus 28. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. A Balkán szerződések és a gazdák. A magyar gazdatársadalom a Balkán államokkal kötendő kereskedelmi szerződések kérdésében több Ízben fejtette ki álláspontját, minden egyes alkalommal hangsúlyozva Magyarország azon fontos közgazdasági érdekeit, melyek az állásfoglalást indokolttá teszik. A „Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége“ a Szer­biával kötendő kereskedelmi szerződésre vonatkozó tárgyalások küszöbén ismételten szükségét látta a gazdák álláspontjának körvonalozását s e végből még junius első napjaiban megtartott országos gazdagyü- lésen tárgyalta a kérdést; egyhangúlag kifejezésre jutott elhatározásának végrehajtására felkérve az „Or­szágos Magyar Gazdasági Egyesület“-et. A nagygyűlés anyagának feldolgozása mellett az OMGE. most tett eleget a megbízásnak ivekre terjedő felterjesztésben juttatva a magyar képviselőház elé a gazdatársadalom elfoglalt álláspontjából eredő kívánságait, A felterjesz­tésben részletes indokolás alapján kéri az OMGE. a képviselőházat, hogy a Balkán államokkal való szer­ződések tárgyalásainál a gazdák kívánságait vegye figyelembe. Ugyanis a magyar gazdák az 1906. évi március 1-én életbeléptetett szerződéses vámpolitika befejezésekép, maguk sem ellenzik a Balkán államok­kal szerződések kötését, de csak az esetben ha: a) a szerződéses vámtarifában biztosított paritásos mező- gazdasági és ipari vámvédelem fentartásával az ösz- szeség terhére s nem kizárólag a magyar mezőgazdaság egyoldalú megkárosításával köttetnek meg, b) ha a Balkán államokkal szemben megállapított vágott álla­potban behozható állatkontinges fel nem emeltetik s végül ha c) a magyar kormány a Balkán kereskedelmi szerződések kötése érdekében felveendő tárgyalásokra döntő befolyást gyakorolhat és a magyar parlament azok életbeléptetése előtt e szerződésekkel szemben az alkotmányos bírálat jogával szabadon élhet. Ezen főszempontokból folyólag felterjesztésében részletesen felsorolja az OMGE. mindazokat a követelményeket, melyeket a magyar gazdaközönség a Balkán államok­kal kötendő szerződésekhez fűz, különösen felkérve a képviselőházat arra, hogy jövőben semmiféle, a parla­ment ellenőrzési jogának megkerülésére, vagy meg­kötésére alkalmas oly felhatalmazást a kormánynak ne adjon, mely azt kereskedelmi szerződéseknek ren­deleti utón való életbeléptetésére jogosítja fel. A katonai gyakorlatokkal okozott mező- gazdasági károk megtérítése. Miután a fegyvergyakorlatok országszerte most folynak, gazdáink részére nem lesz érdek nélküli ha a „Szövetkezés“ után közöljük teljes részletességgel azon eljárást, mely a fegyvergyakorlatok alkalmával okozott mezőgazdasági károk megtérítésére vonatkozik. Ha a csapat- és lőgyakorlatok megtartására szol­gáló gyakorló- és lőterek elégtelenek, a katonaság a gazdák földjeit is használhatja. A művelés alatt álló földeket azonban, hacsak lehet, kímélnie kell és csak a letarolt földeket veheti igénybe. A csapatgyakorlatok, különösen pedig nagyobb taktikai gyakorlatok végett történő összpontosítások, nemkülönben a tartalékosok és honvédek fegyvergya­korlatai idejének meghatározásánál kellő tekintettel kell lenni arra, hogy a mezőgazdaság és erdőművelés ne háborittassék. Ily gyakorlatok megtartása felől az érdekelt köz­ségek lehetőleg előlegesen értesittetnek. A gyakorlatok alkalmával okozott valóságos kárt és haszonveszteséget a kár elkövetésekor, a helyszí­nén az illető csapat azonnal megtéríti. Ha ez azon­ban meg nem történik, a kárt szenvedett felek igé­nyeiket adókönyvecskéjük előmutatása mellett késede­lem nélkül azon község elöljáróságánál bejelenteni tar­toznak, melynek határában azon telkek feküsznek, melyeken a kár okoztatott. A községi elöljáróság az okozott károkról készí­tett kimutatást, amennyiben neki egy katonai hatósá­got különösen meg nem jelölnek, a községben vagy annak közelében lévő katonai parancsnoksághoz küldi. A mezei károkra vonatkozó bejelentések elinté­zésére hivatott katonai parancsnokság, a kár megál­lapítása és megbecslése, valamint a barátságos meg­egyezés létrehozatala végett, egy tisztet és egy had­biztossági hivatalnokot, esetleg ezen közegeknek csak egyikét kiküldi és erről az intézkedéséről a főszolga­bírót egyidejűleg értesíti. A kirendelt katonai közegek lehetőleg egy községi elöljáró és két községbeli bizalmi férfi közvetítését tartoznak igénybe venni. Hogyha a barátságos megegyezést sem a csapat-, sem a kirendelt katonai közegek létre nem hozzák, akkor a főszolgabírónál, esetleg távirati utón, vegyes bizottság kirendelése kérelmezendő. A vegyes bizottságot a közigazgatási hatóság rendeli ki. A polgári hatóságot képviseli: a főszolga­bíró, a pénzügyi hatóság és azon község egy-egy képviselője, melynek határában a gyakorlóterület vagy annak egy része fekszik. A katonaság részéről pedig megjelenik: a fegyvergyakorlaton vagy összpontosítá­son részt vett csapat részéről kirendelt tiszt, valamint egy katonai hadbiztossági hivatalnok. A becslők (szakértők), kiket a közigazgatási ha­tóság rendel ki, megesketendők és lehetőleg nem abból a községből veendők, melyben a kipuhatolandó mezei károk előfordultak. A bizottságnak közvetlenül a fegyvergyakorlat vagy az összpontosítás bevégezte után kell össze­jönnie és feladatát megszakítás nélkül kell teljesítenie. Amennyiben a barátságos egyezség a vegyes bi­zottsági eljáráskor sem jönne létre, a közigazgatási hatóságok határoznak. A károk kipuhatolására hivatott közegek csakis a valóságos (és nem a vélt) teljes kárt és haszon­veszteséget tartoznak kipuhatolni. A károkért járó té­rítési összeget pedig az erre hivatott közegek rend­szerint azonnal a helyszínén fizetik ki. Hogyha ez bármely oknál fogvanem volna lehetsé­ges, a kártérítési összegeket a járási főszolgabíró fizeti ki. A közigazgatási hatóságok határozatai ellen tizenöt nap alatt felebbezéssel lehet élni, melyet legfelsőbb fokban a honvédelmi miniszter dönt el. Ezekben az esetekben a kár megtérítése csakis a határozat meg­hozatala után történik meg. Az állandó táborok körül folytatott gyakorlatok­nál okozott károk megállapításának idejét a közigaz­gatási hatóság a katonai parancsnoksággal egyetér­tőig állapítja meg. A mezei károk megtérítéséről szóló nyugták — amennyiben a gyakorlóterek nem szerződéses viszony alapján használtatnak — bélyegmentesek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom