Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-08-28 / 35. szám
35. szám. ■\9 I. évfolyam. Szatmár, 1909. augusztus 28. szatmári gazda KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. RftECslELEÜfiSC MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ára: Egy évre ......................................6 korona. Fé l évre......................................3 „ Negyed évre .... 1*50 „ A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai tagdijilletmény ellenében díjmentesen kapják. Laptulajdonos : A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Lapvezérlő bizottság: Böszörményi Emil dr. Makár Károly dr. Cholnoky Imre Pethö György Radó Bertalan. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Attila-utca 5|c. szám, hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oldalát érintő közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. Kéziratokat nem küldünk vissza. Interurbán-telefon 217. szám. Gabonaár politikánk. Irta : Rubinek Gyula az OMGE. igazgatója. A gabonaértékesítés két államban van lehető tökéllyel szervezve. Az Egyesült Államokban — a kereskedelem s Franciaországban — a gazdák javára. Az Egyesült Államok óriási búza és kukorica termése, a nagy tőkével rendelkező elevátor-társaságok silóiba, magtáraiba kerülnek, mely társaságok egyedül irányítják az Egyesült államok gabonakereskedelmét és gabona-árpolitikáját. Ezzel szemben alakult már egy farmer liga is, amely saját elevátorok építésével igyekszik a gazdát függetleníteni az elevátor-tröszt egyeduralmától, de ez még csirájában van. Franciaországban a gazdák szervezkedtek. A mezőgazdasági szindikátusokban több mint 3 millió gazda egyesült közös eladás és közös vásárlás céljából. Ez az óriási szervezet megfelelő központtal rendelkezik. Ennek a központnak a háta mögött s illetve annak kapcsolatában működik a nemzetközi gabona-ármegállapitó bizottság. Ez a bizottság a hangzatos nemzetközi címet viseli, de tényleg kizárólag francia gazda-érdeket szolgál. Célja pedig a nemzetközi és hazai — tehát francia — piac gabona árhullámzását s a termés és szállítási viszonyokat figyelemmel kisérni s a gazdáknak megfelelő útbaigazításokkal szolgálni. Ez az állandó bizottság — comission permanent, — mint magát nevezi, ezen feladatát fényesen teljesiti, úgy, hogy a francia gazda mindenkor tájékozva van, hogy gabonáját elsősorban pedig búzáját, mikor értékesítheti legelőnyösebb áron. Franciaország határait magas vámmal zárta el a külföld elő|.*|Büza vámja 7 frank, körülbelül ugyanannyi koronwjjtdegen búza tehát csakis ezen vám lefizetése mértet, hozható be. v Franciaország búzatermése pedig nagy átlagbajfi körülbelül feufcsy^az ország fogyasztását s igy behozatalra csak akkor szorul, ha mint nálunk a folyó évben — silány a termés. Az állandó ármegállapitó bizottság feladata már most a hazai és külföldi termés és árviszonyok egybevetésével a gabona eladást állandóan irányítani. Történik pedig ez a következőképpen. A bizottság időközönként értesítéseket ad ki, melyeket az összes mezőgazdasági szindikátusoknak, gazdasági egyesületeknek és szövetkezeteknek sőt előfizető egyéneknek is megküld. Ha a hazai termés nem fedezi a hazai szükségletet, akkor arra figyelmeztetik a gazdát, hogy az eladással ne siessen, hogy a gabona védvám teljes mérvben érvényesülhessen. Amint azonban lehetővé válik a belföldi ár emelkedése folytán a külföldi búza behozatala, tehát import paritás áll be, akkor elérkezett a pillanat, hogy a gazdák magtárai megnyíljanak s a szabaddá vált hazai kinálat az árak természetszerű csökkentésével lehetetlenné teszi a külföldi búza állandó beözönlését. Mert amig a hazai készletben tart, a külföldi búza beözönlése nem kívánatos, sőt veszedelmes. Ha a termés bőven fedezi a belső szükségletet, akkor az ármegállapitó központ arra ügyel, hogy a belföldi búzaár az állandó kinálat folytán annyira ne sülyedjen, hogy a hazai búzának külföldi piacra való kivitelének a lehetősége, — tehát az export paritás — be ne álljon, mert akkor a francia gazda a nemzetközi piaci áron alul volna kénytelen eladni gabonáját. Ebben az esetben arra figyelmezteti a központ a gazdákat, hogy az eladástól tartózkodjanak, mert a külföld behozatalától tartaniok nem kell s várják meg mig a piaci ár az export paritás felé emelkedik, amikor az eladás időpontja újból elérkezend. Egy ily központ létesítése nálunk is kívánatos volna, mert a mi termésviszonyaink teljesen egyezőek Franciaországéval. A monarchia illetve a vámterület gabonatermelése ma már ritkább esetekben haladja meg a vámterület fogyasztását s igy az állandó behozatalra szorul. Pénz! Mindennemű bankszerü üzletet a legelőnyösebben bonyolít le Küszner Albert és Társa-ivr ArrA -ren=t a Tvrrg-Fr A y. a _ Betétekre legmagasabb kamatozást nyújtja. — Váltókat leszámítol. — Helybeli és tőzsdén jegyzett értékpapírokat elad és vesz. — Gabor.a határidőben megbízásokat elfogad. — Különösen ajánlja a sorsjegytársulatokban való részvételt havi 10 koronás részletekben. — Bármily sorsjegyet előnyös fizetési feltételek mellett részletfizetésre eladunk s már az első részlet lefizetése után a húzások nyeremény-esélyei a vevőt illetik. — Convertált jelzálog sorsjegyek húzása már f. évi szeptember 25-én, főnyeremény 200,000 korona és számos melléknyeremény. — Több ingatlan van eladás végett bejelentve.
