Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-08-21 / 34. szám
I. évfolyam. Szatmár, 1909. augusztus 21. SZATMÁRI GAZDA KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ára: Egy évre.................................6 korona. Fél évre.................................3 Negyed évre .... 1*50 „ A Szatmárniegyei Gazdasági Egyesület tagjai tagdijilletmény ellenében díjmentesen kapják. Laptulajdonos : A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Lapvezérlő bizottság : Böszörményi Emil dr. Makár Károly dr. Cholnoky Imre Pethö György Radó Bertalan. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Attila-utca 5 c. szám, hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oldalát érintő közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. Kéziratokat nem küldünk vissza, lnterurbán-telefon 217. szám. Vissza a — földhöz! Nyár derekán járunk! A városokban pang az élet az ipari munka vontatottan folyik, a kereskedelmi tevékenység is szünetelni látszik s bizonyos mértékig figyelő állásponton van még pihenésében is a közélet minden tényezője, mert tudja, érzi minden, hogy ennek az országnak főütőere most vált uj életnedvet, mikor a föld gyümölcse alakul át értékké, azzal, hogy a föld gyermeke, éppen most, mikor látszólag minden elpihen, ő megfeszített izmokkal, verejtékezve — dolgozik! Dolgozik és most nem is panaszkodik! Nem ér rá ilyenkor a gazda a jajszóra sem, mintha csak tudná, érezné, hogy neki el kell némulnia minden panaszával akkor, mikor a nemzet, a magyar közgazdasági élet iránt tartozó kötelessége szólítja munkához, egy magasabb érdek biztosítása szempontjából. És a magyar gazda dolgozik! Verejtéke hull a rögre, mely „életet“ ad közvetlenül a családnak, közvetve pedig az állam-élet minden tényezőjének s csak ha elült a tanyák fehér udvarházai mögül a cséplőgép szomorú bugása, akkor jut hozzá, hogy számba vehesse fáradságos munkájának eredményeit. Ezek az eredmények pedig ma már előreláthatok. Silányan fizet a szem, kevés a hozam, a legközelebbi jövő képe éppen nem biztató! A terhek, a családfen tartás, a jövő tél szükségletei tarkítják meg a számvető gazda képzeletét s mikor mindent szembevetve a verej- tékes munka eredményeivel arra a valóra jut, hogy a tehertételek fedezésére, a terményérték elégtelen, csoda-e, ha ott az éléskamra, a magtár küszöbén felbug a panasz, az elnémult cséplőgép visszhangjaként. A panasz pedig talán nem is alaptalan ! Valahol, valami baj lappang, mely a gazdát sújtja, intézményekben-e, avagy a minden boldogulás gyökerében a földben-e, kutatja, vitatja, de az eltérő vélemények és felfogások között alig lehet kiigazodni. Ez a panasz ilyenkor aratás után válik leghangosabbá s figyelve a folyamatot, látjuk, hogy az elégedetlenség az ipari téren folytatódva nyer visszhangot, kiterjeszkedve az élet minden számottevő osztályaira, megerősítve azt a feltevést, hogy ebben az osztályban a mezőgazdaság és annak művelőinek létérdekein nyugszik magának az országnak, a nemzetnek egész exisztenciája, jövő boldogulása. A mezőgazdaság művelőinek létérdeke pedig Pénz! legelő- Küszner Albert és Társa Mindennemű bankszerü üzletet ; nyösebben bonyolít le Betétekre legmagasabb kamatozást nyújtja. — Váltókat leszámítol. — Helybeli és tőzsdén jegyzett értékpapírokat elad és vesz. — Gabona határidőben megbízásokat elfogad. — Különösen ajánlja a sorsjegytársulatokban való részvételt havi 10 koronás részletekben. — Bármily sorsjegyet előnyös fizetési feltételek mellett részletfizetésre eladunk s már az első részlet lefizetése után a húzások nyeremény-esélyei a vevőt illetik. — Convertált jelzálog sorsjegyek húzása már_ f. évi április 25-én, főnyeremény 200,000 korona és számos melléknyeremény. — Több ingatlan van eladás végett bejelentve. Értesítés. Értesítjük azon községeket és köztenyészeteket, melyek ez évben tenyészbika és tenyészkan bevásárlására államsegélyt nem vettek igénybe, hogy a nagykárolyi gazdasági felügyelőségnél még nagyobb összeg áll erre a célra rendelkezésre. Azok kik erre reflektálnak, forduljanak Tichy Gyula m. kir. gazdasági felügyelőhöz Nagykárolyban, ki az ügynek érdemleges megvizsgálása után az utalványozást eszközli.
