Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-08-07 / 32. szám
2-ik oldal SZATMÁRI GAZDA augusztus 7. dekére való tekintettel is meg kell előznie a Tisza folyó Szamos torkolata és Titel közti szakaszán azon munkálatok kivételének, melyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a hajó-ut a Tiszán biztosittassék. Bár a vizi beruházásokról szóló 1908. évi XL1X. t.-c. a Szamos folyó szóban forgó szakaszának általános mederrendezése nem vétetett fel, ez a körülmény akadályul még sem fog szolgálni arra, hogy sürgős ese- j tekben részint a meder beágyazása, részint partok megkötése, illetve biztosítása címén egyes munkálatok időközben végre ne hajtassanak. Az érdekeltség által ! felvetett kérdés pedig, nevezetesen a Szamosnak llo- ; báig való hajózhatóvá tétele minden esetre komoly ; megfontolás és figyelem tárgyát fogja képezni akkor, | amikor mostani beruházások után újabb vizi beruhá- 1 zásokra fog annak idején a törvényhozáshoz előterjesztést tenni. Felhívom alispán urat, hogy erről nevezetteket értesítse. Budapest, 1909. évi julius hó 15-én. A miniszter helyett Mezőssy s. k. államtitkár. A cigányügy rendezése. Akármerre jár-kél az ember széles Magyarországban, nem tehet meg olyan kocsi utat, hogy útjában ne találkozzék, avagy pláne fel ne tartóztassa, az a szemenszedett vad népség, mely a magyar gazdaközönségnek állandó zsarolója és tolvaja, melyet általában : vándorcigány gyűjtő név alatt ismer, azonban legkevésbbé sem előnyösen, úgy a nagyközönség s még inkább a közigazgatási hatóságok. Mint dúló tatárcsordák szabadon száguldják ke- resztül-kasul az országot, rabolva, ölve, gyilkolva, gyújtogatva, gyermekeket rabolva s általában a személy és vagyonbiztonságot a szó teljes értelemben veszélyeztetve 1 Az ország minden vidékéről hangzik a jajszó tulkapásik felett s igazán türelmét veszítve kérdi már j főként és elsősorban a magyar gazdaközönség: hogy , meddig fog még ez tartani? A cigányügy rendezésének kérdésével úgy elméletben sokszor foglalkoztak már az illetékes testületek, de hogy gyakorlatban cselekedtek volna, arról nincs semmi adat. A magyar országgyűlésben még az 1901-ik esztendőben Hertelendy Ferenc, — akkori országgyűlési képviselő, — vetette fel a megrendszabályozás gondolatát, s azóta sem történt semmi! Pedig azóta a magyar gazdák, alig múlt el év, hogy ne sürgettek volna erélyes rendszabályokat a kóborcigányok túlkapásai ellen, ismét csak nem történt semmi! A Pécsett 1907. évben megtartott országos gazdakongresz- szus folyamán már türelmetlenül követelték a gazdák, hogy csináljanak már valamit ezzel a kérdéssel ? Mi lett az eredmény ? A dánosi eset, meg a többi, s azóta ismét hallgat a krónika, mert tiltja a cselekvést az — ál — humanizmus ! Igazán, ha annyira szomorú és elkeserítő nem volna, nevetségesnek kellene tartani azt az államhatalmat, amely 20 millió állampolgárnak tud parancsolni, törvényeivel kormányozni, csak 15—20 ezer emberrel szemben tehetetlen. Ez egy szörnyű kivételes állapot. De ennek megszüntetése annál inkább kivételes eszközöket is igényelne. Nézzük csak a régi rablóvilágot! Az is kivételes állapot volt, mely kivételes eszközökkel lett megszüntetve. Pedig azokban a betyárokban még minden gonoszság mellett is volt valami romantikus, valami betyár-becsület féle, de a kóborcigány minden emberi érzés nélküli, aljas, vadállatias ösztönökkel szaturált monstrum, aki már anyja tejével szívja be csecsemő korától fogva mindazt a gonoszát, ami egy embert csak állattá tehet. Váltig halljuk emlegetni -nehéz kérdés, emberiességi szempontból nem lehet radikális eszközökhöz folyamodni. Hát erre csak az a nézetünk, ha a kérdés megoldása nehéz, akkor annál inkább ambícióját kell képezni a kormányzó hatalomnak, hogy necsak a könnyűeket vegye elő, hanem azt, amihez erős elhatározás és akarat is kell. Hisz minő példa a többi állampolgárokra, hogy itt nálunk csak szembe kell helyezkedni minden törvénnyel és akkor mindjárt afelett állhatunk? De nem elkeseritö-e, hogy mig itt minden ember adót fizet, a cigány nem fizet; mindenki köteles gyermekét taníttatni, a- cigány nem; itt mindenki katona lesz, a cigány nem; mindenkinek kell fegyverengedély, a cigány ezen is tulteszi magát; földje nincs, de tarthat másén lovat; háza nincs, de lakhat a máséban ott ahol akar; illetékessége nincs, vallása szerint is ott és úgy keresztelkedik, esetleg többszörösen is, ahogy ez valami csalárd cselekvéséhez megkivántatik. Ma itt rabol, holnap pedig lopott lován már a harmadik megyébe száguldva gyilkol, és a csendőr — gyalog bandukol utánna. Neki nincs se kenyér se hus- drágaság! Kiássa a vészes sertésdögöt, amivel az állatbetegségek terjesztőjévé válik s mindezeket látja, tapasztalja, közvetlenül szemléli tétlenül ez az ország, pedig hát mégis csak kulturállam volnánk. Tessék KÜHNE mezőgazdasági gépgyár R.-T. hazánk legrégibb gazdasági gépgyára m MOSONBAN. m Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszeril acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSOBTI T-ITtTT.T. SORVBTÖGÉPEK Osborne amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabo- natisztitó- és szelelő-rosták konkolyválasztók, szeoskavágó-, répavágó- és darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagyságban. Morzsolók, kézi és erőműhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló- és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlőműveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár : BÍRÓ LAJOS urnái SZATMÁR, Piac-tér, báró Vécsey-ház.