Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-07-31 / 31. szám
4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA Julius 31. tekintetben is könnyű megoldásra találhat, úgy hisszük, hogy az állandó községi háziipari szakmesternek alkalmazása a községek részéről is rövid időn belül a könnyen megoldható kérdésekhez fog tartozni éppen a háziipar jövedelmező volta miatt. A község maga, mint erkölcsi testület szegény alapjából, vagy más alapokból, vagy pedig maguk a munkások saját keresetükből is könnyen összehozhatják a szükséges összeget, különösen, ha az alkalmazandó mestert a készítendő árucikkek arányában, illetve annak arányszámában bizonyos százalékban részesítik. Az állam feladata inkább csak az ellenőrzésre az irányításra és arra szorítkozik, hogy megfelelő szakiskolában a jelenleginél minden tekintetben, alkalmasabb háziipari mesterek kiképeztetéséről gondoskodjék, Az egész háziipari akciónál a legfontosabb a biztos értékesítés szervezése és különösen a kivitel helyes irányba való terelése. Az értékesítés ma, egyes kisebb kísérletektől eltekintve, még igen kezdetleges állapotban van. Ezzel ma többnyire oiy vállalatok foglalkoznak nagyban, melyek túlságos nyerészkedésre törekszenek, s igy ez árucikkek pillanatnyi áremelkedését követő nagy áresés következtében, az egész foglalkozás jövedelmezőségét s igy magát a háziipart is kockáztatják. A földmivelésügyi kormány egyik legsürgősebb feladata volna, hogy egy országos éttékesitő központot szervezzen, melyet valami nyerészkedő intézet polgári haszon mellett financirozhat ugyan, de amelynek az állami felügyelet és ellenőrzés oly állandó irányt biztosit, mely a legtöbb háziipari ágat biztosan jövedelmező keresetté és rendes téli foglalkozássá fejlesztheti. Hogy az állam, illetve a földinivelési minisztérium a téli háziipart, de különösen a kosárfonást és a házi- igari ágak kész áruinak nagyban való értékesítését a kívánt intenzivitással fejleszthesse a jelzett három irányban, ehhez legelsősorban az szükséges, hogy a törvényhozás e minisztériumot a kívánatos anyagi erővel ellássa. Hisz van már egy kiváló, szépen bevált gyakorlati példánk, hol a törvényhozás egy sokkal sziikebb határok közt mozgó, de sok tekintetben hasonló akciót, a selyemhernyótenyésztés és gubóbe- váltást évtizedeken át évi több milliós támogatásban részesítette s még ma is részesíti s ez akció ma már annyi közvetlen jövedelmet biztosit az államnak, mely a bele fektetett tőke kamatait bőségesen fedezi. Ha tehát a selyemtenyésztésnek rendkívül nehéz viszonyok közt való meghonosítása, különösen az ország déli részeiben annyira bevált, kétségtelen, hogy a háziipari akciónak, de főkép a kosárfonásnak még nagyobb arányú meghonosítása is jóval könnyebb feladatnak fog mutatkozni, de természetesen csak akkor, ha a földmivelésügyi minisztérium ennél az ügynél is teljesen úgy jár el, mint a selyemtenyésztési akciónál, melyet főképp azért hoztünk fel például, mert annak egész szervezete, személyzete és berendezése minta gyanánt volna felhasználható az uj háziipari s különösen a kosárfonói akció gyakorlati keresztülvitelénél. A Temesvármegyei Gazdasági Egyesület egy télen különböző kísérleteket tett a füzvesszőnek gőzölés, főzés és hántolás utján való fehéritésévei. Az egyesület székhelyén, Temesvárott van egy teljesen berendezett selyemgubóbeváltási hivatal és egy selyemtenyésztési felügyelőség. Ezek a helyiségek és a gubógőzölési berendezés első pillanatra rendkívül alkalmasnak tűntek fel a vesszőhántolásra s Bezerédy miniszteri biztos az egyesület hivatalos megkeresésére a legnagyobb készséggel engedte át a helyiségeket a fentemlitett célra. De a selyemtenyésztési akciónak mai szervezete s egész személyi és berendezési apparátusa nemcsak a fehérvesszőnek nagybani előállítására, hanem a nyersvessző termesztése céljából létesítendő állami füztelepek kezelésére, további a háziipari cikkek nagyban való elraktározására is felette alkalmas. Annál is inkább, mert a mai selyemtenyésztési akció személyzete ősszel és télen könnyen vállalhátná el ezeket a teendőket. A selyemtenyésztési közegek vidéki kiszállásaikkor az eperfatermelés érdekében folytatott propagandán kívül a háziipari tanfolyamokra és a szövetkezetekre is felügyelhetnek s ezáltal az ellenőrzéssel és irányítással járó mai kettős költségek ezúton is részben megtakaríthatók lennének, illetve hasznosabb befektetésekre volnának fordíthatók. Ily módon a selyemtenyésztési felügyelőségek és gubóbeváltási hivatalok székhelyein épült nagy raktárak és egyébb helyiségek is — melyek ma az év háromnegyed részében üresen állanak — sokkal jobban volnának értékesíthetők, ha a háziipari árucikkek téli raktárai gyanánt használnák fel, aminek semmi komoly akadálya sincs. A két akciónak a jövőben különösen az ország déli és nyugati részein való összekapcsolásától tehát annyi konkrét előnyt várhatunk, hogy ezzel szemben a sokkal kisebbszámu hátrányok és esetleges akadályok elenyészően csekélyek és könnyen leküzdhetők. Még jobban megkönnyíti e megoldást az a körülmény, hogy mindkét akció ugyanazon minisztérium kebelében folyik és igy annál könnyebb és egyszerűbb lehet összekapcsolásuk. Annyi tény, hogy a kosárfonási akció csak ily megoldás mellett és a jelzett nagy arányokban való kifejlesztés révén lehet a jövőben a téli keresetnyujtás által közgazdaságunk egyik számottevő tényezőjévé. Ite Pntlere Arunó. Hirek. Magyar szociális agrárpolitika. De Pottere Brúnó a nyugatmagyarországi földmivelök gazdasági egyesületének igazgatója tollából fenti címmel egy értékes könyv hagyta el a napokban sajtót, a műről már lapunkban megemlékeztünk, mai számunkban köz- lünkja heiyes alapon mozgó műből egy részt, mely az annyira aktuális háziipar tanfolyamokat tárgyalja. A könyv, melyet gazdáinknak különösen figyelmébe ajánljuk kapható 4 koronárt Budapesten, a Pátria könyvkiadó vállalatnál. Egy magyar találmányról. A magyar gazdaközönségre elsőrangúan fontos találmányról adhatunk hirt olvasóinknak. Felsőmagyarországon már néhány éve használatban van egy megbízható szer a házi- és fagomba ellen. Mindnyájan tudjuk, mily rettenetes pusztításokat végez a házigomba. Jól épített házakat rombol teljesen szét és hiába építjük újra, hiába minden. A gomba ismét kinő. Teljesen indokolt tehát, hogy nagy érdeke a gazdának, hogy a gombairtó szerrel megismerkedjenek. Andrássy Géza gróf betléri erdőfelügyelősége, Kóburg herceg uradalmai, az árvaváraljai uradalom kipróbálták ezt a szert, teljesen bevált. A gomba elpusztult és azon a helyen, hol alkal-