Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-07-03 / 27. szám
julius 3. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. meg nem rendeltük, intézkedjünk azonnal, valamint ha valami újfajta őszi gabonával akarunk kísérletezni, vagy friss vetőmagra van szükségünk, ezek megrendelésével se késlekedjünk. A behordott termést tűz ellen azonnal kell biztosítani. A repcecséplést siettetni kell; a kicsépelt repcét nap-nap mellett meg kell forgatni. Korai lenmagfejtés és lenáztatásnak is most van az ideje. Ha nem esik az eső a trágyahalom gyakoribb megöntözéséröl s megföldeléséről se felejtkezzünk meg. Istállókban. A hordás ideje alatt az erősebb munka miatt okvetlen zabolni kell a lovakat, habár különben csak lucernán is tartjuk őket, s igen jót tesz, ha este munka után, mikor már lehűltek megúsztatjuk, vagy ha erre nincs alkalom, legalább megmossuk őket. Friss szénát szeptember végéig ne etessünk lovainkkal, mert nagyon könnyen gyomorbajt okoz. A legelőn a csikókat déltájt fedél alá tereljük, a karámokba hajtott csikókat pedig csak reggel 9 óráig és délután 4—5 óra után eresszük be. Az istállón tartott tehenek takarmányozásánál a junius hóra elmondottakat tartsuk szem előtt. A legelőre járó teheneket a déli órákban lehetőség szerint árnyas helyre hajtsuk s gyakori itatásukról gondoskodjunk; ha alkalom van rá, a teheneket is jó napközbe legalább egyszer valami folyó vízbe vagy tóba hajtani. Az először folyatandó üszőket legcélszerűbb e hónapban bocsátani első ízben a bika alá, hogy első borjazásuk április—május hónapokra essék, mikor javában ál! a zöld takarmányozás, a mi nagy mérvben mozdítja elő a tejelési képesség kifejlődését. A tenyésztésre szánt bika és üsző borjukat abra- kolni kell. A hordásnál erősebben igénybe vett jármos ökröknek a déli etetésnél szintén adjunk egy kevés abrakot. A juhakolban. A korai bárányokat e hónap végén meg lehet nyiratni. A márciusi bárányokat, ha még nem történt volna meg, el kell választanunk. A korai ellés végett a kosok már e hó végén az anyák közé bocsátandók, miért is e kosok abrak- kolandók. Szép derült éjeken a birkákat is szabadon kell hálatni. Sertésólban. Hol a novemberi malacozás van szokásban, a kanokat a kocák közé kell bocsátani, minden 5—6 kocára 1 kant számítva. A kanoknak 1 Vé lifer zabot adassanak naponta. A sertés nyáj részére gondoskodjunk fürdő helyről, vagy legalább is elegendő ivóvízről. A baromfi udvarban. A tojást gyűjtést télire megkezdhetjük, a kappanozást folytathatjuk; a récéket korpával kevert saláta, papsajt s más egyéb zöldség hulladékkal jól kell tartani. A mezön. E hónapra esik a gazda egy legfontosabb munkája: az aratás, ezután kell néznie a gazdának, hogy az teljesen rendben és idejében történjék meg, ügyeljünk arra, hogy az aratók a kévéket jó erősen bekössék és a kereszteket jól összerakják, hogy azok könnyen be ne ázzanak, szeles időben pedig utána kell nézni, hogy az eldöntött keresztek helyre igazittassanak. Ha a repcéből aratás közben sok kipergett, el kell boronálni s ha kikel, leetetni vagy alászántani. Itt van most a gyomirtásra is a legalkalmasabb idő, ha ugyanis aratás után a tarlót sekélyen felszántjuk, a mi által a gyommagvak elég földtakarót kapnak, hogy kikeljenek, de újbóli magzása előtt mélyen alászántjuk s igy a jövő évre a gyomoktól mentesítjük földünket. A répa kapálás, a burgonya és tengeri töltöge- tése folytattalik. A korai len és virágos kender nyüvése is megkezdődik. A réten. A széna hordást folytatni és befejezni kell. A tavasz óta hányt vakand túrásokat széjjel kell gereblyézni, a ritka füvü réteket kaszálás után meg- boronálni s jó erősen bepergetni fűmaggal és meg- hengereztetni. A gyümölcsösben. A gyümölcscsel megterhelt fák ágait jó előre támasztékkal kell ellátni. Alvó szemre most kell nemesíteni, esős időben nehezebben fogam- zik a szemzés, azért e műtétre borús, de száraz napot válasszunk. A fiatal fák töveit meg kell kapálni. Konyha kertben. Fejessalátát, retket, spenótot őszi használatra vessünk, a káposzta és zellerültetést folytathatják. A mag ugorka kijelölendő, még pedig erre a célra válasszunk hosszút és simát, de nem a legelső, hanem a későbbi kötésből. Egy indán egynél többet ne hagyjunk. A savanyítani való ugorkát hetenkint legalább kétszer le kell szedni. A megüresedett ágyakat kapáljuk fel téli vete- mények alá. A kapálást, gyomlálást, öntözést folytassuk szorgalmasan, mert csak igy kapjuk meg nagy munkánk árát. A pincében a tisztogatás, a szellőztetésnek van helye s különös figyelemmel legyünk a pincék hő- mérsékére, szükség esetén a pince földjét több ízben hideg vízzel öntözzük fel. A szőlőben. A harmadik kapálást meg kell ejteni s ott hol az esőzés miatt a második permetezés még nem történt meg, azt meg kell csinálnunk. Törekedjünk szőlőnket is a gyomoktól teljesen kitisztítani. Irodalom. De Pottere Brúnó nyugatmagyarországi földmi- velők gazd. egy. igazgatója avatott tollából egy nagyon is aktuális kérdéssel foglalkozó könyv jelent meg. A mű cime: Magyar szociális agrárpolitika. A mű kilenc fejezetben tárgyalja a gazdatársadalom minden egyes megnyilvánulását, s leghübb képét adjuk, ha közöljük a Bernáth István által irt előszót, melyben ajánlja azt a közönség figyelmébe. Bernáth igy ir: „A mű, melyet az olvasó kezébe adunk, a maga nemében szinte páratlanul áll irodalmunkban. Egy forrongó, fiatal elmének és szívnek gondolatait és törekvéseit tükrözi vissza. Ezek a gnodolatok és törekvések azon vezető eszme körül csoportosulnak, miként lehetne Magyarország mezőgazdasági érdekeit egyrészt a termelés fokozása, másrészt a jobb értékesítés révén kielégíteni, erősíteni s a nemzeti életnek még a mainál is hatalmasabb tényezőjévé emelni. Nem elégszik meg a régi keretekkel, lehetőleg nagy súlyt helyez a szervezésre, a mezőgazdasággal foglalkozó rétegek öntudatos és [harmonikus munkájára. Tárgyalja a szociálizmus kérdését, gyakorlati
