Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)

1909-06-26 / 26. szám

8-ik oldal

SZATMÁRI GAZDA

junius 26.

rés táblát és az arankás foltokat előre levágott fűzfa- ágak beszúrása által kell megjelölni, hogy másnap ne a keresgéléssel, hanem az irtással töltsük az időt. Az arankás foltot, sőt 2—3 arasznyival szélesebbet le kell minél előbb kaszálni, az arankafonatos zöld herét lepedőbe, vagy zsákba szedni és takarmányozási célokra — ügyelve arra, hogy a táblán az arankaszálak szét ne szórassanak — a tábláról elhordani. A tarló jól kiélezett kapákkal lesarabolázandó (leberetválandó), mely után ha a tarlót eső éri a lóhere gyökere még ki is hajt. Ha nem hajt ki, akkor a folt újból bevethető. Ha a lóherés nagyon arankás, akkor azon már csak a kiszántás segíthet, a mit azonban az aranka magjának kifejlődése előtt kell végeznünk. Egyszóval nagyon ügyeljünk reá, hogy magképzés, virágzás előtt irtsuk az arankát, mert az amerikai nagyszemü arankától csakis a kellő időben keresztül vitt zölden való irtás utján szabadulhatunk. Mivel a nagyszemü amerikai arankamagot tartalmazó lóheremag mázsája 20—30 K-val olcsóbb a rendesnél, a kiirtásával nagyon is érdemes fáradni.

Jég vármegyénkben. Folyó hó 24.-én délután hatalmas vihar futott át Szatmár vármegye felett, ott, hol a gazda egy felhőszakadásszerü zivatarral szabadult meg — pedig az is nagyon sok kárt tett, főleg a már rendekben fekvő takatmány félékben — még jól járt, mert mint értesülünk vármegyénk több községében ez alkalommal nagy jég eső volt óriási károkat okozva mindenütt. Szatmár-Németi határában a Csonkáson a jég a tengerit teljesen leverte, többi helyről még közelebbi adatok nem érkeztek be. Ez már nem első jég ez évben, éppen azért csodáljuk, hogy mégis van jó gazda ki vetését még sem biztosítja jég ellen, pedig a biztosítás nagy nyugalom a gazdára nézve.

Gyümölcsfacsemeték beszerzési módja. Hogy a kisgazda a termesztésre ajánlott, jobb és nemesebb gyümölcsfákból kitilteíésre való oltványt olcsón és biztosan beszerezhessen, evégből a földmivnlésügyi miniszter gondoskodásából Baján, Buda-Eörsön az Erzsébet-gyümölcstelepen, Kecskeméten, Kis-Béren, Kis-Szebenben, Kolozsváron, Lőcsén, Lúgoson, Nagy- Bányán, Nagy-Bocskón, Orosházán, Privigyén, Sepsi- Szentgyörgyön, Szolyván, Tarcalon, Tordán, Trencsén- ben, Ungváron és Zilahon állami faiskolákat rendezett be, ahonnét december hónap 1-éig a biztos fajtájú oltványok darabját, a két méter magas fákat 80 filléren, az alacsonyabbakat 60 filléren, az egész alacsonyakat pedig 40 filléren meg lehet rendelni. Kisgazdák a vármegyei alispán utján folyamodhatnak a földművelésügyi miniszterhez fákért kedvezményes árban is, amidőn a fákat darabonkint20 fill, árban kaphatják meg. Végül tanítók, kisebb javadalmazása lelkészek és egyszerű földművesek ingyen is kérhetnek — korlátolt számban — nemes fákat; ebből a célból azonban a szabályszerűen kiállított, a vagyoni állapotot igazoló és egy koronás bélyeggel felszerelt kérvény a földművelésügyi m. kir. miniszterhez az alispán, vagy a járási szolgabiró utján minden évben december hónap 1-éig okvetlenül felterjesztendő; mert a később érkező kérvények tekintetbe már rém vehetők.

Országos áliatvásárok vármegyénkben. Julius 2.-án Magyararberkeszen, 5.-én Nagykárolyban,

6.-án Avaslekenczén, 8.-án Erdődön és Királydaróczon,

9.-én Kővárhosszufalnban, 12.-én Felsőbányán,-'* 13.-án Szamoskrassón, 19.-én Mátészalkán és Sárközön, 20-án Krasznabélteken, 23.-án Csengeren, 26.-án Fehérgyarmaton és Szinérváralján.

Lépfene elleni védőojtás díjazása. A m. kir. földmivelésügyi miniszternek 95000 1900. sz. rendeleté 181. §-ában következőképen szabja meg a lepfene elleni védőojtás dijait a m. kir, állatorvosok részére r 1—100 drb. minden állatért darabonként 40 fillér, 100—200 drbig 30 fillér, 200 darabon felül darabonkint 20 fillér mely összegben a kétszeri ojtás díjazása benn foglaltatik. Áz ojtó állatorvosnak azonban azonfelül igénye van a kétszeri kiszállásért két látogatási dijra (á 1 K 50 f), valamint fuvardíjra, vagy természetben fuvarra és amennyiben az ojtóanyagot ő szolgáltatta, ez anyag árának megtérítésére. Vemhes teheneket és kancákat a vemhesség előrehaladott szakában nem ajánlatos beojtani, mert ilyenkor az ojtás esetleg elvetélést okoz, több hónapos borjukat és csikókat ellenben a nekik megfelelő adaggal aggodalom nélkül be lehet ojtani.

Vármegyénk állategészsége. Lépfene: erdődi Oláhgyürüs 1.; fehérgyarmati Költse ; mátészalkai Nyírcsászári; nagybányai Láposhidegkut; nkárolyi Érend- réd, Portelek; Nagybánya 2 u. Veszettség: avasi Avas- újváros, Bujánháza, Kányaháza; erdődi Alsóhomoród, Szaksz; nagybányai Tomány; nagykárolyi Domahida, Érdengeleg, Kaplony, Vállaj, Vezend: nagysomkuti Nagynyires ; szatmárnémeti Kispeleske : szinérváraljai Szinérváralja; Nagykároly. Takonykór és bőrféreg: szinérváraljai Avasujváros. Ivarszervi hólyagos kiütés: csengeri Atya ló. Rühkór: avasi Bujánháza ló, Komor- zán ló. Ráksa 2 u. ló; erdődi Alsóhomoród ló, Felső- boldád lő, Krasznasándorfalu ló, Résztelek ló; nagykárolyi Érendréd ló, Vállaj ló; nagysomkuti Erdőaranyos ló; szatmárnémeti Sándorhomok ló; szinérváraljai Barlafalu ju. Sertésorbánc ; csengeri Rozsáiy, Szamos- dobra ; fehérgyarmati Géberjén, Kisszekeres, Zsarolyán 2 u.; mátészalkai Nyircsaholy; szinérváraljai Patéháza 2 u. Sertésvész: csengeri Csengerbagos, Nagygéezt Porcsaima, Szamosdob, Szamostatárfalva, Ura; erdődj