Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)

1909-06-26 / 26. szám

6-ik oldal SZATMÁRI GAZDA junius 26. Hírek. A Magyar Gazdaszövetség 23-i nagygyűlésén, melyről lapunk vezető cikkében számolunk be mintegy 3 ezren vettek részt s igy teljes névsorát a megjelentek­nek közölni nem áll módunkban, sikerült azonban a kö­vetkezőket feljegyezni: Mezőssy Béla államtitkár, Emődy József országgyűlési képviselő, Láng József, Nérey Ödön igazgató, Németh József osztálytanácsos, Pajor Ignác dr., Ferenczy Gyula dr., Darányi Béla miniszteri tanácsos, Németh Gábor pápai kamarás, Bolla Mihály miniszteri tanácsos, Szalay Géza kamarás, Dessewffy Aurél gróf, Jeszenszky Béla, Pap Elek, Baross János, Csitári Béla, Szereday Aladár országgyűlési képviselők, Taliián Béla volt földmivelésügyi miniszter. Podma- niczky Endre báró, Regényi Lajos, Törley Gyula, Purgly Sándor, Vojnich Simon. Piukovics József, Latinovics Pál, Varga Ágoston, Horváth Jenő, Gaylhoffer István, Baranyai Géza, Drucker Jenő dr., Laszkáry Gyula, Pallavicini Ede őrgróf, Sztojanovics György báró, Péchy Ádám, Ivánka Oszkár, Széchenyi Aladár gróf, Purgly László, Paikert Alajos, Becsey Károly dr. kép­viselő, Giesswein Sándor, Mezey Gyula királyi taná­csos, Mailáth József gróf, Sennyey Miklós báró, Gulner Gyula főispán, Fernbach Károly főispán, Bezerédy István főispán, Herman Ferenc országgyűlési képviselő, Ottlik Iván államtitkár, Paur Ödön, Világossy Gáspár egyesületünk titkára, Csernay Ödön, Fabricius Endre, Mutschenbacher Emil dr., ifj. Madarász József kép­viselő, Hertelendy Ferenc főispán, Witmann János földbirtokos, Kovács Ernő dr. képviselő, Gyelmis Gerő képviselő, Perczel Ferenc igazgató, Grassel Hugó cs. kir. főtiszttartó, Csekonics Endre gróf, Károlyi Mihály gróf, Rubinek Gyula, Szilassy Zoltán, Jeszenszky Pál, Buday Barna országgyűlési képviselő, Vojnich Sándor, Ottlik Péter, Machkovics Pál dr. prelátus, Harlikovics Mátyás jószágigazgató, Nagy Emil ország­gyűlési képviselő, Kodolányi Antal, Fábry Károly kép­viselő, Teleki József gróf, Hammersberg László ország­gyűlési képviselő, Nyegre László országgyűlési kép­viselő, Zámbory-Rónay Ernő nyugalmazott főispán, Biró Károly polgármester (Szabadka), Regényi Lajos, Gerlitz Ferenc báró, Landgraf János, Teray Imre min. tanácsos, Hermanndinger Hermann, Szomjas Lajos stb. A gyűlés után következő lakomán 800-an vettek részt, s lelkes felköszöntők hangzottak el. Kitüntetések a budapesti tenyészállatkiálli- táson. Mint 24. számunkban jeleztük a budapesti or­szágos tenyészállatkiálliláson Szatmárvármegyéből részt- vettek a csegöldi uradalom és Ujfalussy Lajos pusz­talaki tenyészete, örömmel hozzuk a hirt, hogy mindkét gazdaságot a zsűri elismerő oklevéllel tüntette ki. A Gazdasági Tudósítók Országos Egyesü­lete megalakulása. A gazdasági tudósítók III. or­szágos kongresszusa folyó hó 19.-én folyt le Bpesten. A kongresszust Kresz János, az előkészítő bizottság elnöke nyitotta meg, üdvözölvén az egész országból egybegyült gazdasági tudósítókat. Indítványozta, hogy a kongresszus elnökévé Teleki Arvéd grófot válassza meg. A kongresszus elfogadta a javaslatot és küldött­séget menesztett az elnökért. Teleki Arvéd gróf meg­köszönte a bizalmat és hangoztatta a gazdasági tu­dósítói kar jelentőségét, amely Magyarország egyik legfontosabb művelési ágának, legfontosabb közgaz­dasági irányzatának az előbbrevitelét szolgálja. Re­méli, hogy idővel a kormány is méltányolni fogja ezt a tevékenységet és teljesíteni fogja a gazdasági tudó­sítók jogos kívánságait. Fejtegette a gazdasági tudó­sítók egyesületbe tömörülésének szükségességét. Az elnöki megnyitó után az egyesület megalakítását mon­dották ki, majd elfogadták az előterjesztett alapsza­bályokat és megalakították a tisztikart. Alelnökök let­tek : Szebeny Antal dr., Szemere Huba orsz. képvise­lők és Kresz János. Ellenőr: Molnár István dr. Tit­kár : Baranyay Sándor. Számvizsgálók: Balassa Gyula, Lipovniczky István és Eördögh Gyula. Ezenkívül 10 tagból álló választmányt alakítottak. Baranyay Sándor tett ezután előterjesztést az egyesületi propaganda ügyében és ismertette azokat a kedvezményeket, ame­lyeket a gazdasági tudósítói kar joggal megkövetelhet. Ezután Medveczky Károly tartott előadást a gazdasági tudósítások fontosságáról. Az előadást tetszéssel fo­gadták. Végül elhatározták, hogy küldöttséget menesz- tenek a földmivelésügyi miniszterhez, akitől támoga­tást kérnek. Több kisebb jelentőségű ügy elintézésé­vel a kongresszus véget ért. Délben lakoma volt a kongresszus tagjainak tiszteletére a Royal-szállóban. Kísérletezés. Uj növénytermelési kísérleti állo­mást rendeznek be Aradon, Erdélyben s a hegyvidé­ken. Eddig csak egy volt, Magyaróvárott, de Darányi miniszter belátta, hogy az ország egyik sarkában el­dugott ilyen egyetlen állomás nem felel meg többé a közszükségletnek ; azért most több vidéken állítanak ilyen állomásokat, hogy a különféle talaj, éghajlat és növényfaj mind egyaránt megfigyelhető legyen. Direkt kocsik a Máramarossziget—budapesti vonalon. A május hó elsején életbeléptetett uj me­netrend igen hátrányos volt Szatmárra, amennyiben az éjjel Budapestre induló és a Budapestről este 9 óra 10-perckor nyug. pályaudvarról induló vonatoktól megvonták a közvetlen kocsikat és e miatt az uta­soknak Püspökladányban át kellett szállniok más vo­natba és várakozniok kellett, a mi az utazó közönség körében nagy visszatetszést keltett és sok jogos pa­naszra adott okot és alkalmat. Arról az örvendetes hírről számolhatunk be, hogy most már mindkét vo­nathoz ismét csatolnak közvetlen kocsikat és a közön­ség ismét zavartalanul utazhatik, nem lesz kitéve az átszállás és várakozás kellemetlenségeinek. Adóleirás községi pótadóból. Olyan esetben, amikor az állami adó bizonyos része akár elemi csa­pás, akár más irányú fellebbezés alapján töröltetik, a községi elöljáróság vagy a városi tanács a községi és megyei pótadó aránylagos részének törlése iránt hivatalból köteles intézkedni, mert a községi és megyei pótadók alapját éppen az állami adó képezi. Sajnos, hogy ez nem mindenütt történik meg, azért szükséges a gazdának a fentieket tudni és ily esetben az az eljárás, hogy az illető gazda bélyegmentes adótörlési kérelmet nyújt be az illetékes községi elöljárósághoz, illetve városi tanácshoz. Ezen törlési kérvény beadása bizonyos határidőhöz csak annyiban van kötve, ameny- nyiben azt még abban az évben kell benyújtani, amely évben elemi csapás következtében adóelengedésnek volt helye. Az élelmes Kecskemétiek. Köztudomású, hogy ez az alföldi város a gyümölcstermelés terén milyen sikereket ért el. Most meg arról értesülünk, hogy a drága perszián prémet ők fogják nekünk szállítani s nem a külföld. Kecskemét városa ugyanis Bugac pusztáján kísérleteket folytat a Karakul bárányok te­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom