Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-06-19 / 25. szám
6-ik oidai SZATMÁRI GAZDA Végül tanítók, kisebb javadaimazásu lelkészek és egyszerű földmivesek ingyen is kérhetnek — korlátolt számban — nemes fákat; ebből a célból azonban a szabályszerűen kiállított, a vagyoni állapotot igazoló és egy koronás bélyeggel felszerelt kérvény a föld- mivelésügyi m. kir. minisíerhez az alispán, vagy a járási szolgabiró utján minden évben december hónap 1-éig okvetlenül felterjesztendő; mert a később érkező kérvények tekintetbe már nem vehetők. Szériikészités. Legelőbb is a szérűről ie kell hordani a régi agyagot, mert tapasztalati tény, hogy jó szérűt csakis friss lehetőleg kövér agyagból lehet készíteni. Az agyagból legjobb az olyan, amit a fazekasok is szoktak használni; gondosan kitisztítunk minden kavicsot, aztán beáztatjuk, mig olyan lesz, mint a kemény tészta. Az agyagot aztán alaposan áttapos- tatjuk s ha az egész egyenletessé vált, homokalapra 12—18 hüvelyk vastagságban felhordandó, itt vízszintesre kiegyengetik és lesulykoiják olyformán, hogy az előzetesen lábbal jól letaposott agyagra deszkákat tesznek s ezeken állnak a lesulykolást végző munkások nehogy lábaik nyomokat hagyjanak az agyagban. A repedéseket, melyek a szérű kiszáradásánál úgyszólván mindennap képződnek beverik s ezt a munkát naprói- napról folytatják, mig az egész meg nem száradt, ha ez megtörtént, marhavért önteijek rá; közepes nagyságú szérűre körülbelül négy akót, ezt egyenletesen elterítik s 2-3 napon át érintetlenül hagyják, hogy a vér a legkisebb repedésekbe is beszivároghasson. Azután a még nedves vérre egy talicska vasport hintenek fel s újra csépelik az egészet, mig csak minden repedés el nem tűnt. Ha. az egészet igy szorgalmasan és pontosan végeztettük, a szérű kemény lesz s évekig jól el fog tartani. Pozsonyi sörárpavásár. A nyugatmagyarországi gazdasági egyesületek sörárpavásári megbízottjai folyó 7-én tartották meg az idei vásár ügyében első értekezletüket Budapesten az O. M. G. E. kis tanácstermében Mezey Gyula elnöklete alatt s a vásárrendezésre vonatkozólag az összes fontosabb teendőket megállapították. A rendező bizottság következőleg alakult meg: Diszelnök Pálffy István gróf. Elnökök: Bartal Aurél és Mezey Gyula a pozsony és nyitrame- gyei gazdasági egyesület elnökei. Bizottsági tagok: Dombay Vilmos, Ordódy Lajos, Rázgha Ernő, Bencze Imre a barsmegyei, Kálmán Rudolf és Ágoston Miklós a komárommegyei, Soóky Endre a nógrádmegyei, Berec János, Bárány Zsigmond, Blum Sándor, Czobor Béla, Ernődy József, Engel Henrik, Gosztonyi Gyula, Leidenfrost Károly a nyitramegyei, Eisler Miksa, Gül- cher Jakab, Pálffy Bála gróf, Pollák Gyula és Popper Emil a pozsonymegyei gazdasági egyesület, Sendlein János és Wolíf Gerő a pozsonyi kereskedelmi kamara részéről. A hont, esztergom és trencsénmegyei egyesületeket Bolgár L, Etter Gyula és Schlésinger Gyula képviselték. Ezen egyesületek, valamint a sopronme- gyei egyesület később jelentik be megbízottjaikat. Vásárig'azgatók lettek: Ügyvezető igazgató Horváth Jenő, tagok: Ágoston Miklós, Bolgár János, Herc- manszky Imre, Levitich László és Siklaky Iván. A rendező bizottság a nagyobb wieni, müncheni, dresdai stb. sör és maláta gyárosok és nagyobb vásárló cégek közül többeket fel fog kérni arra; hogy magukat a rendező bizottságban képviseltessék, mely intézkedés folytán a bizottság tájékozást fog nyerni a vásárlók kívánságairól. — A vitás ügyek elintézésére junius 19. állandó bizottság lett szervezve, melynek tagjai az egyik elnök vezetése alatt Gűlcher Jakab, Horváth Jenő, Pollák Gyula és Volff Gerő. A vásár, mely iránt már most is mindenfelől élénk érdeklődés mutatkozik, a megelőző években szerzett nagyéríékű összeköttetéseknél s a szépen megindult angol kapcsolatnál fogva nagy mértékben meg fogja haladni az eddigi vásárok arányait. Az állategészség vármegyénkben. Lépfene erdődi Erdőd, Oláhgyürüs 1.; mátészalkai Nyircsaholy, Nyírcsászári; nagybányai Láposhidegkut; nagykárolyi Érendréd ; szatmárnémeti Szatmárudvari; szinérváraljai Borválaszut; Nagybánya. Veszettség: avasi Avasujváros, Bujánháza, Kányaháza; erdődi Alsóhomoród, Szakasz; mátészalkai Ópályi ; nagybányai Tomány; nagykárolyi Domahida, Érdengeleg, Kaplony, Vállaj, Vézend ; nagysomkuti Nagynyires; szatmárnémeti Kis- peleske; szinérváraljai Szinérváraija; Nagykároly. Takonykor és bőrféreg: szinérváraljai Avasuj város. Ivarszervi hólyagos kiütés; csengeri Attya ló; Fehér- gyarmati Penyige 2 u. ló. Rühkór: avasi Buiánqáza ló, Komorzán ló, Ráksa 2. u. ló; erdődi Alsóhomord ló, Felsőboldád ló, Krasznasándorfalu ló, Résztelek ló ; fehérgyarmati Kölese ló, Milota ló; nagykárolyi Érendréd ló, Vállaj ló; nagysomkuti Erdőaranyos ló; szatmárnémeti Sándorhomok ló; szinérváraljai Bar- lafalu juh. Sertésorbánc: csengeri Rozsály, Szamos- dara; fehérgyarmati Géberjén, Kisszekeres, Zsarolyán 2. u. mátészalkai Nyircsaholy; szatmárnémeti Sár- közujlak t.; szinérváraljai Patóháza 2. u. Sertésvész: csengeri Csengerbegos, Nagygéc, Porcsalma, Szamos- dob, Ura; erdőei Erdőd, Királynaróc, Krasznabéltek, Nagymadarász, Piskárkos 11 u.; fehérgyarmati Nagy- szekeres; mátészalkai Nagyecsed, Nyirmegyes, Tunyog; nagykárolyi Börvely, Mérk, Mezőterem, Vllaj; nagysomkuti Pribékfalva, Szamosiukácsi; szatmárnémeti Batízvasvári, Petytyén m., Zajta 2. u.; szinérváraljai Apa 10. u., Remetemező 15. u. Szatmár-Németi. Lépfene. Veszettség. Rühkór: ló. Modern tejgazdaság. A mig egyrészt a kisgazdák arra tömörülnek, hogy tejszövetkezetben értékesítsék egy-két tehenük tejét, a szövetkezet fejlődésével párhuzamos az üzleti alapon való szervezkedés. Sőt ez utóbbi a szövetkezeteket is túlhaladja. Maholnap a falusi tejcsarnokok száma el fogja érni a szövetkezetekét. Á nagyobb birtokokon is állandóan nagyobbodik a tehenészetek száma s a gazdák lassan lassan arra a tapasztalatra jönnek, hogy az állattenyésztés és a tejből való jövedelem sok helyen hasznosabb a hizlalásnál. A mig a belső fogyasztás állandóau növekszik, a kivitel évről-évre emelkedő. Ma már a tejtermékek kivitele meghaladja a 18 millió koronát. A németországi vajkereslet ismét előtérbe állitotta a vajtermelő középpontok létesítésének fontosságát. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter megbízta a tejgazdasági országos felügyelőséget, hogy a gazdákat ilyen középpontok szervezésére ösztönözzé. A minister a jóirányu termelő középpontokat segítségben is ré- szesiti. Országos állatvásárok vármegyénkben. Junius 22-én Csengeren, julius 3-án Magyarberkeszen, 5-én Nagykárolyban, 6-án Szatmár-Németiben, Avas- lekencén, 8-án Erdődön, Királydarócon, 9-én Kővár- hosszuíaluban, 12-én Felsőbányán, 13-án Szamos- krassón, 19-én Mátészalkán és Sárközön, 20-án Krasznabélteken, 23-án Csengeren, 26-án Fehérgyarmaton és Szinérváralján.
