Szatmári Gazda, 1909. (1. évfolyam, 1-51. szám)
1909-04-24 / 17. szám
SZATMÁRI GAZDA 7-ik oldal április 24. napját egy hóval megelőzőleg az elnökséghez bejelentendő. Ha a közgyűlésen elegendő tag meg nem jelennék, négy hét után, de nyolc héten belül uj gyűlés hivandó össze, melyen a jelenlevők jogérvényesen határoznak. 60. §. Ha az egyesület feloszlása inditványoz- tatnék, ez indítvány a rendes közgyűlést megelőzőleg két hóval terjesztendő be az elnökséghez, ki azt az igazgató választmánynak véleményezés végett kiadja. A rendes közgyűlésen a feloszlás csak akkor mondható ki, ha az összes tagok háromnegyed része megjelenik. Ha a tagok ily számban meg nem jelennének hat hét elmúltával, de három hónapon belül uj közgyűlés hivandó össze, melyen a jelenlevők határoznak. 61. §. Feloszlás esetén az egyesület vagyona felett a feloszlást kimondó közgyűlés határoz. 62. §. Azon nem remélt esetre, ha az egyesület az alapszabályokban meghatározott célt és eljárást illetőleg hatáskörét meg nem tartja, a kir. kormány által amennyiben további működésének folytatása által az állam vagy az egyesületi tagok vagyonérdeke veszélyeztetnék, haladéktalanul felfüggeszthető s a felfüggesztéssel kapcsolatban elrendelendő szabályos vizsgálat eredményéhez képest végleg fel is oszlatható, illetőleg az alapszabályok megtartására különbeni feloszlatás terhe alatt kötelezhető. 63. §. Az alapszabályok megváltoztatása s az egyesület foleszlása esetén vagyonának hová fordítása tárgyában esetleg hozandó közgyűlési határozatok foganatosítás előtt a m. kir. miniszter úrhoz felterjesz- tendök. * A függeléken módosítást a bizottság szükségesnek nem vélt. A méhek gondozása április hóban.*) Ha a tavasz megnyugtató szelídséggel viselkedett, s a természet ébredését, a tenyészet fejlődését az ilyenkor néha-néha mogorván szeszélyeskedö időjárás nem zavarta meg: a növényzet már fölfakasztá első bimbóit, rügyeit, melyek a nap vidáman mosolygó sugaraiban édes kedvteléssel szerte röpködő méhi- kéinek részére első legelőül kínálkoznak. A fűz, som, mogyoró s egyéb cserjék, valamint a kikelet első virágai már gazdagon megvendégelik a méheket. Majd a gyümölcsfák öltenek pompás virágdíszt, erdő, mező megnyitja virágkelyheit és a néma zárkózottságot sikeresen átélt méhvilágban beáll a sürgő, zsongó vig élet. A fiasitás már nagyarányú. Annál több méz és virágpor fogy a kaptáraiban. Ha ezeket a méhek természetben föl nem találják, más családoktól igyekeznek megszerezni. Ez a rablás. E veszedelmes jelenség okozója maga a méhész, ki anyátlan vagy gyönge népességű családot tűr meg, melyek a mézet kutató idegen méhek befurakodása ellen nem képesek magukat megvédeni. A rablást az is előidézheti, ha a családokat nappal etetjük, vagy a kaptár körül mézet csurgatunk el, s mézes lépeket és bemézelt eszközöket *) Tekintettel az idei hosszú télre s a hideg áprilisra, az itt felsorolt teendők ez évben előre láthatólag május hó közepéig, illetve a melegebb idő beálltáig folytatandók. Szerk. hagyunk a méhes közelében. Mindez arra ingerli a méheket, hogy a mézet kutassák,, végre: raboljanak is. Ha a mézet kutató méhek közül csak egynek is sikerül valamely bátortalanabb (anyátlan vagy gyönge) scaládtól mézet lopni, másodszor már többed magával igyekszik az idegen nép kaptárába törni; később a szomszédos kaptárak méhei is ezt észre veszik, megtámadják, pár perc alatt a mézet a megtámadott kaptárból kihordják és a méheket leölik. Ha a rablás elejét nem veszi a méhész, az egész telep méhei felingerlődnek és általános veszedelem tör ki, mely az egész méhesben nagy kárt okozhat. Arra ügyeljen a méhész, ha a rablást ki akarja kerülni, hogy a mézet a kaptárak előtt el ne csurgassa és nappal ne etessen, hanem nap nyugtával. A röplyukakat ne nyissuk ki egészen és a kaptáron nyílások, repedések ne legyenek, mert a több oldalról megtámadott méhek nehezebben tudják magukat megvédeni. A rablók által megtámadott család röplyukát szűkítsük meg annyira, hogy csak egy-egy méh férjen be rajta. A rabolni szándékozó méh igy be nem férhetvén, a rablás megszűnik, vagy ha mégis bemegy, egymagával könnyen elbánik a családocska. A virágok szaporodásának arányában a méhek a szabadban mindegyre több gyűjteni valót lelvén, a rablás eshetősége kevésbé fenyegető, s a családok is egyre gyarapodnak, erősödnek, népesednek. Éhez képest a költőtért üres dolgozólépekkei, vagy műlépek beakgatásával bővitni kell. Az üres lépeket — mindig párosával adván be — két-két fiasi- tásos lép közzé helyezzük, mert ha utolsónak tennők, csak nagykésőre, vagy egyáltalán nem petézné be az anya. A hereiépeket mindenesetre távolítsuk el a költőtérből és dolgozóiépeket, ha ilyenek nem volnának készletben, műlépeket tegyünk a kaptárba, nehogy heresejteket építvén a nép, a herék szükségtelen sokaságban neveltessenek. Amennyi herére szükség van, annyit mindig nevel magának a család oly módon, hogy a dolgozólépek széleire, sarkaira heresejteket épit. Nagyon helyesen cselekszik, aki méhcsaládait most iparkodik egyenlősiteni, egyenlően erősökké, népesekké nevelni, hogy a várt fiimézelés idejére arányosan, minden családban felszaporodott legyen a munkássereg. Az egyenlősítés a kasokkal helycsere által eszközlendő; vagyis olykor, amikor a legtöbb méh künn jár (11—12 óra közt) egy erős család helyére egy gyöngét állítunk és viszont. Kaptárokban úgy végezzük ezt, hogy az erős, népes törzstől fedett lehetőleg már érett, kikelni készülő fiasitást és ha szükséges, mézeslépet is rakunk át a gyengébb népnek, mert az is előfordulhat, ha a gyenge családnak nincs elegendő méze, a betett fiasitásos keretekből kihordják. A kaptárak alját, úgyszintén a kasok alját gyakran tisztogassuk, mert a lehulló morzsalékban a viaszmoly pondrói elszaporodnak és sok kárt okoznak a sejtekben. A méhekkel erdő közelébe, vagy repcetermő vidékre vándorolni nagyon ajánlatos; gazdag pergetés lesz a fáradság jutalma. A spekulativ etetést, melynek a célja, hogy a várt bő hordásra a munkásnép felszaporodjék, már most megkezdhetjük, de felhagyni vele nem szabad.
